Bűnesetek


A jogi eljárásokban a legjelentősebb változás az úriszék joghatóságának megszüntetése. Ezzel összefüggésben leginkább az alsóbb fokú, egyszerűbb ügyek elbírálása módosult. A községi alválasztmányok, mint a rend fenntartásának alapjai, a vétségek büntetésében kaptak szélesebb jogosultságot. Egyébként az eljárási rend megmaradt: a panaszok kivizsgálása a szolgabírókra, esküdtekre várt. Ennek eredményétől függően vagy a szolgabírói székek hoztak döntést, vagy – súlyosabb esetekben – a megyei főügyészen keresztül a megyei polgári, illetve bűncselekmény gyanúja miatt a fenyítő törvényszék elé utalták az ügyet. A meghozott ítélet esetében a hosszabb, több éves börtönbüntetés, valamint a halálbüntetés esetében lehetett fellebbezni magasabb bírói fórumokhoz.


 

1848. április 13.

Seres István kosdi lakos panasza a kosdi bíró fizikai bántalmazása miatt. A főszolgabíró megbízta Szentiványi Ferencet az ügy kivizsgálásával.
Egy pasqvillus (csúfoló, durva vers vagy próza), mely a kosdi lányokat vette célba, s minden bizonnyal csínynek indult, súlyos következményekkel járt. Bár a bíró sem tétlenkedett, s helyi lakosokkal bizonyította, hogy nem az ő tettlegességétől eredt a panaszos baja: „Seress Istvány helységünk lakossa – ki vagy sebesset jár – vagy keményen dolgozik – azonnal a derék nyilalást el kapja – jól emlékezünk arra, hogy ennek előtte, Aratás – és Cséplés vagy más munka közben is, amidőn a derék fájás meg környékezi, legkissebb munkát sem tehetett.” A három tanú vallomását a helyi jegyző vetette papírra. A kivizsgálás – ha egyáltalán megtörtént – eredménye nem maradt fenn.

1848. április 22.

Horkovitz Ignác jelentése elfogott csavargó katona kihallgatásáról.
A községi alválasztmányok egyik legfontosabb feladatának tartotta Kacskovics Károly, hogy az átutazókat hallgassák ki, s a csavargók miatt a határban lévő pásztorlakokat, csárdákat, kocsmákat ellenőrizzék, személyzetüket tartsák nyilván. Természetesen jól felfogott érdekből az alválasztmányok ezt az előírást betartották. Olyannyira, hogy egy idő után szabályozni kellett, milyen feltételekkel küldhetnek börtönbe a település határában elfogott, gyanúsnak tartott egyéneket.
Hátoldalán: „Végzés: Fenyítő Törvény Székhez utasíttatik”; a törvényszéki tárgyalás határozata: „úti levél mellett származási helyére utasítatik.”