Hétköznapok


A törvények kihirdetése utáni első visszajelzések még csak érintőlegesen foglalkoztak azokkal a problémákkal, melyek az öröm elültével kerültek középpontba. Sokszor már a személyek jogi helyzete is bonyolultabb volt, sem mint a törvények alapján eldönthető legyen. Márpedig ettől a földterületek jogi állása nehezen választható el. Bonyolítja a helyzetet a földesúr és a jobbágyok közös birtoklású, osztatlan területei, mely elsősorban az állattartás és az erdő kiélés szempontjából okozott konfliktusokat. S mindehhez járult, hogy – az úrbéri viszonyok megváltozása miatt – távlataiban egzisztenciális kérdéssé vált a földek tulajdonlása mellett a tényleges birtoklás.
Mint általában a nagy események során, a településeket hullámszerűen érték a hírek. Ezek egy ideig izgalomban tartották a lakosságot, vagy annak egy részét, majd az élet visszatért a megszokott ritmusba. A föld művelése, az állatok ellátása, az iparosoknál a termékek előállítása, a kereskedőknél az üzlet vitele a megélhetés forrása volt. A napokat kitöltötte a munka mellett a kocsma, az időjárás, a szomszédok perlekedése, a rokonságon belüli örömteli vagy szomorú események a következő országos hírig.


A hétköznapokat a településeken először a törvénytervezetek előzetes kihirdetése „zavarta” meg. Bár főleg a vármegye nyugati részében már voltak előzetes hírek a készülő változásokról, azonban hivatalosan a vármegyei tisztviselők (főszolgabírók, szolgabírók, kerületi esküdtek) feladata volt ezek ismertetése és elmagyarázása. Az alábbiakban néhány jelentésből kiemelt részletek érzékeltetik a települések lakosságának változó reakcióit. (A Törvények címszó alatt szintén közlünk jelentéseket, azok azonban a „hangulatjelentés” mellett inkább a társadalmi helyzetek változatosságáról szólnak.)

>>> tovább