Hétköznapok


A törvények kihirdetése utáni első visszajelzések még csak érintőlegesen foglalkoztak azokkal a problémákkal, melyek az öröm elültével kerültek középpontba. Sokszor már a személyek jogi helyzete is bonyolultabb volt, sem mint a törvények alapján eldönthető legyen. Márpedig ettől a földterületek jogi állása nehezen választható el. Bonyolítja a helyzetet a földesúr és a jobbágyok közös birtoklású, osztatlan területei, mely elsősorban az állattartás és az erdő kiélés szempontjából okozott konfliktusokat. S mindehhez járult, hogy – az úrbéri viszonyok megváltozása miatt – távlataiban egzisztenciális kérdéssé vált a földek tulajdonlása mellett a tényleges birtoklás.
Mint általában a nagy események során, a településeket hullámszerűen érték a hírek. Ezek egy ideig izgalomban tartották a lakosságot, vagy annak egy részét, majd az élet visszatért a megszokott ritmusba. A föld művelése, az állatok ellátása, az iparosoknál a termékek előállítása, a kereskedőknél az üzlet vitele a megélhetés forrása volt. A napokat kitöltötte a munka mellett a kocsma, az időjárás, a szomszédok perlekedése, a rokonságon belüli örömteli vagy szomorú események a következő országos hírig.


 

1848. április 4.

Kacskovics Károly választmányi tag a községi alválasztmányok feladatairól.
Az új, megbolydult világ körülményei között jelentős feladat hárult a rend fenntartásában a községi elöljáróságokra. A mindennapi működésben jelenthetett segítséget ez a felsorolás az elöljáróságoknak.

1848. május 25.


A divényi uradalom fiskálisához írt panaszlevél, mely szerint a terényiek nem engedik a juhnyájat a mezőre kihajtani.
Gróf Zichy Ferenc panaszt nyújtott be a megyéhez ez alapján. A vizsgálat során azonban kiderült, hogy a terényiek nem az egész legelőt tilalmazzák a juhoktól, hanem csak azt a határrészt, ahol marháikat legeltetik.