Hírek


A márciusi változások szele Nógrádban először a megyei közigazgatásban érződött. A megye vezetői több csatornából értesültek az eseményekről. Az országgyűlési követek rendszeres jelentései tudósítottak a tárgyalások menetéről, a törvények szövegezéséről. A Pesten élő, tanuló nógrádiak magánlevelekben az ottani hangulatról, eseményekről számoltak be. A Helytartótanács pedig küldte a változó körülményekhez igazodó utasításait.


 

 

1848. március 14.

Tisztelt polgártársam! Batthyányi Lajos levele az Ellenzéki Kör tagjaihoz.
Batthyányi Lajos levelében a március 3-án tartott országgyűlési ülésre utal, ahol Kossuth Lajos felirati javaslatot terjesztett elő, amelyben a belső reformok és az örökös tartományok alkotmányos átalakítása mellett független felelős magyar minisztériumot követelt. Az alsótábla ugyan elfogadta ennek felterjesztését a királyhoz, de a felsőtábla húzta az időt. Ezért Kossuth az Ellenzéki Körhöz fordult, hogy a követeléseket petíció formájában terjesszék az országgyűlés elé, ezzel is nyomást gyakorolva a felsőtáblára. Közben a pesti újságok közölték Kossuth március 3-i beszédét, tehát közismertté váltak a legfontosabb követelések. Az Ellenzéki Kör – amely a Nemzeti Kör 1845-ös, radikálisabb szárnyra és a mérsékeltebb Pesti Körre szétválás után 1847 januárjában egyesült újra ezen a néven – a Fiatal Magyarország tagjait is bevonta a követelések megfogalmazásába. Ebből lett a későbbi 12 pont. Az események felgyorsulásához azonban kellett a március 13-i „bécsi jogszerű és erőteljes fölkelésnek” a sikere is.
Nem tudjuk, hogy kinek szólt az értesítés, mivel a boríték nem maradt fenn.

1848. március 26.

Dessewffy Jób követ jelentése Pozsonyból az országgyűlés március 20-23. közötti tárgyalásainak témáiról. (Mellékelve a törvényjavaslatok nyomtatott példányai.)
Az országgyűlési követeknek időről-időre jelentésben kellett beszámolni a küldő megye közgyűlésének. Részben a felmerülő ügyekről általános tájékoztatás miatt, részben pedig azért, hogy a megkapott követutasításnak miképpen feleltek meg. A követutasítások a várható ügyekben követendő állásfoglalások szempontjait adták meg. A követi jelentés arra is szolgált, hogy az időközben felmerült új kérdésekről vagy szempontokról a megyei közgyűlés kialakítsa véleményét, és kiegészítse vagy módosítsa az eredeti követutasítást. Az irat hátoldalán található feljegyzés is erre vonatkozik: „Indítvány legközelebbi közgy[űlés] elé terjesztendő, jelenleg akár az utasítás adása felesleges lévén, közgyűlés idő közi tartását a’ választmány szükségtelennek tartja. A’ Sajtó törvény köröztetését, mint már kötelező elrend[eltetett].” A követek az alsótáblán, melyet „karok és rendek táblájának” is neveztek, általában két körben tárgyalták meg a javaslatokat: kerületi és országos ülésen. Vachot Imre az 1843-ban kiadott és általa szerkesztett Országgyűlési Almanachban a következőképp írja le ezt: „A kerületi ülés egyedül az alsótáblán ’s a’ soros megyei követek elnöklete alatt tartatik, ’s nem egyéb mint előleges tanácskozás, mellynek végzései törvényes erővel nem bírnak. Azonban a’ rendek a’ kerületi ülésben is egész ünnepélyességgel szoktak tanácskozni, sőt mondhatjuk, hogy a’ rendek itt tartják a’ legszebb, leglelkesebb beszédeket, mert a’ szönyegre került közügyi tárgyak alapja itt vettetik meg, itt vesznek azok irányt, elannyira, hogy a’ kerületi ülésben hozott határozatok, a’ főrendeknek küldendő üzenetek, felírási javallatok, az országos ülések alkalmával ritkán változnak, módosulnak. A’ kerületi ülés dolgozó köznapja, pongyola öltözete, megindító rugonya, valódi előcsarnoka az országgyűlésnek.”
Ebben az időben Dessewffy Jób mellett – a március elején lemondott Károlyi János helyett megválasztott – Kubinyi Ferenc volt Nógrád megye követe. Mindketten az Ellenzéki Kör tagjai voltak.

1848. március 27.

Helytartótanács értesítése, hogy a király leirata szerint elfogadja az országgyűlés javaslatát felelős magyar kormány felállításáról, a nádort felhatalmazza a tárgyalásokra.
A Helytartótanácsot 1723-ban hozták létre. A nádor vezetésével működő kormányszerv volt, mely a király közvetlen környezetétől kapta az utasításokat. II. József alatt került át a székhelye Pozsonyból Budára. Utolsó ülését 1848. április 10-én tartotta Budán. A Helytartótanács értesítése arról nem szólt, hogy a Bécsben ülésező Államkonferencia – mely a döntéseket hozta – a független, felelős kormány létrehozását azzal igyekezett akadályozni, hogy a függetlenségre vonatkozó részt, az önálló magyar had- és pénzügyminisztérium létrehozását kiveszi az eredeti törvényjavaslatból. Ezért március utolsó napjaiban Pesten több tüntetés is volt, követelve a teljes állami önállóságot.

1848. április 10.

Szerelmey Miklós értesítése nyomda szállításáról és nyomdász alkalmazási feltételeiről.
Hátoldali feljegyzés szerint a nyomdászt 5 forint 30 krajcárért és szállás biztosításáért alkalmazták legalább egy évre. Kikötötték még: „A’ nyomdára 1 évig Szerelmey jót álljon.”
A levél írója a nehézségekről pontos tájékoztatást adott, hisz már április végén a pesti nyomdászok béremelést követeltek. A kőnyomatos biztos működött, bár a megye májusban néhány közgyűlési határozatot a három jelentős pesti könyvnyomda (Trattner-Károlyi, Landerer, Beimel) közül Beimel Józsefnél nyomtattatott ki. Ebben a nyomdában szerkesztették és nyomtatták egyébként a március 19-én indult Márczius Tizenötödike című napilapot is.

1848. április 16.

Szerelmey Miklós kőrajznyomda intézetének számlája a kőnyomda hozzávalóiról.
A kőnyomás vagy litográfia során sima felszínű kőlapra rögzítenek szöveget, képet, majd festékezés után papírra lenyomatot készítenek róla. A porózus palát 5-10 cm vastag lapokra vágják, simára csiszolják, majd a negatív képet felületére litográfiai krétával, vagy folyékony változatával, tintával készítik el. A Pallas Nagylexikonban leírt módszerek szerint – a hozzávalók alapján – a szállított nyomda az acéltollal írt szöveg nyomtatására alkalmas. Ekkor a követ foszforsav és gumi keverékével maratják, majd egy keverék réteget felvisznek rá. Száradás után acéltűvel vagy tollal ebbe karcolják bele a szöveget olyan mélyen, hogy a vonalak helyén a rákent rétegből ne maradjon. Ezt választóvízzel tovább maratják, majd olajjal átitatják, és a maradék fedőréteget lemossák róla. Ezután következik a sajtó, a nyomtatás. Kisebb kövekről naponta közel ezer lenyomatot is készíthettek. A köveket lecsiszolva újra tudták hasznosítani.

1848. április 19.

Kapor György allevéltárnok elszámolása a kőnyomda Pestről Balassagyarmatra szállítás költségeiről.
Hátoldalon: az alispán utasítása a főpénztárnoknak, hogy a házi, vagy honi pénztárból fizesse ki az összeget, illetve Kapor György igazolása, hogy azt „minden hiány nélkül kezemhez vettem”.
Az elszámolásból kiderül, hogy a nyomda alkatrészeit Pest és Vác között „gőzkocsin”, azaz vasúton szállították. Ez volt az első magyarországi gőzüzemű vasútvonal, amely 1846. július 15-én nyílt meg. Erdélyi János költő, író, kritikus, az első utasok között volt. Az Erdélyi Híradóban 1846. július 26-án jelent meg beszámolója „Pest-váci vasút” címmel: „Magam is elindultam, mint afféle nem hivatalos tagja a közönségnek, július 16-án reggel a gőzkocsi felé, s béfizetvén 50 p. krt., jegyet válték az első helyre Vácig… Az első hely oly kényelmes, minő amaz otthoni nagy karszék, melyben délutáni álomra szokott elszenderedni a jámbor olvasó. Ennél még feljebbvaló az úgynevezett szalon, mely több mint az első hely… Indulánk pontban 8 órakor Palota és Dunakeszi felé öt kocsin… Az útnál lehet észrevenni kereszt formára felállított fákat, minők az útmutatók a rendes szekérutak mellett. Ezeken lát az ember számokat, melyek mindig azt jelentik: emelkedik-é vagy hajlik a vaspálya, és mennyire, egy nyolcas száma pedig lefektetve (∞) azt jelenti, hogy ott az út vízirányos. Két állomás van Vácig, Palotán és Dunakeszin. Mindkét helyütt sokan szálltak ki. Megérkezénk, bészámítva az állomási időt is, 53 perc alatt…”

1848. április 19.

Frideczky Lajos főjegyző javasolja, hogy a pesti eseményekről tudósító Horváth Móricz március 25. és április 19. közötti tevékenységéért kapjon 50 forint jutalmat.
Hátoldalán: az alispán jóváhagyja az összeg kiutalását a „tudósításhoz mellékelt újságlap-ár ’s a’ közlött képekre tett költségei fejébe”.
Bár a javaslatban az szerepel, hogy mellékelték a lapokat és képeket, sajnos az iratnál nem találhatóak. Sőt az sem, hogy cím szerint milyen lapokat küldött. Ebben az időszakban Pesten naponta jelent meg a Pesti Hírlap, a Budapesti Híradó, a Márczius Tizenötödike, hetente négyszer a Nemzeti Újság, és hetente háromszor a Jelenkor. A lapok utcai eladási ára 3-5 krajcár volt. Közülük új csak a Fiatal Magyarország kör lapja, a Márczius Tizenötödike volt. Ezen kívül a felsoroltak közül a Balassagyarmati Kaszinóba a Jelenkor nem járt.

1848. április 19.

Horváth Móricz március 25. és április 19. közötti tevékenységéért kapott 50 forint jutalom átvételéről szóló nyugtatvány.
Horváth Móric minden bizonnyal bibithi Horváth Elek öccse, aki ez időben Vácon lakott. Horváth Elek a Nógrádi járás főszolgabírója, majd május végétől másodalispán, július 10-től pedig a megye első alispánja volt.

1848. április 30.

Frideczky Lajos főjegyző feljegyzése a törvények kinyomtatásához szükséges papír áráról.
Három törvény (az úrbér és azt pótló szerződések eltörléséről, a papi tized eltörléséről, a közteherviselésről) kinyomtatásához szükséges papírmennyiség kifizetését kéri a főjegyző. Egy rizsma mennyiség ekkor nyomda papírból 500 ívet jelentett. A megyében a 19. század közepén valamivel több, mint 400 település és lakott puszta volt. Tehát valóban szükséges volt a három törvényhez ez a nagy mennyiségű papír.