Törvények


Az országgyűlés márciusi döntése következtében a megyékben az első feladatok közé tartozott a közteherviselésről, az úrbér és azt pótló szerződések alapján fizetett szolgáltatások, illetve a papi tized eltörléséről szóló törvények kihirdetése még a királyi szentesítés előtt. A szellem kiengedése a palackból vegyes érzelmeket váltott ki, melyben a félelem és bizonytalanság meghatározó volt, hisz a parasztmozgalmak emléke még élő ekkor (1825 – Zelene, 1830 – “koleralázadás”). Ezért hangsúlyozta az ideiglenes választmány, hogy kerülni kell az erőszakot, s ott ahol a jobbágyok már a kihirdetés után nem hajlandók tovább szolgálni az úrbért, a földbirtokost kell belátásra bírni.
A kihirdetést követő kezdeti – bár fenntartásokkal elegyedő – lelkesedés a falvakban hamar az összeütközések forrása lett. A törvény rövidsége nem volt alkalmas a valóság sokszínűségének szabályozására. A személyek jogi helyzetét és a földek besorolásának (úrbéres, majorsági, irtvány stb.) változatosságait a felmérések hiánya tovább bonyolította. Bár az első indulatok az ún. községi alválasztmányoknál csapódtak le, de a törvények tényleges végrehajtása nem ezek feladata volt. Az érdekelt felek saját szempontjukból igyekeztek magyarázni a törvény szövegét, amit azonnal érvényesíteni is akartak. Ez a panaszok áradatát indította el a vármegyei hatósághoz, később pedig a minisztériumokhoz. Így nemcsak a földesúr-jobbágy, hanem az úrbére-zsellér ellentét is kiéleződött a falvakban.


 

1848. március 23.

Miniszter-elnöki körlevél 2. szám. Tisztelt törvényhatósági elnök úr! A törvények kihirdetésének elrendelése és az alkalmazandó eljárások.
Lényegében a törvényjavaslatokat, melyeket az országgyűlés elfogadott, a végső jogi jóváhagyás, a királyi szentesítés előtt kihirdették. Ezzel lényegében megakadályozták, hogy a király, illetve a bécsi Államkonferencia lényegi változtatásokat kényszerítsen ki a törvényekben. A királyi jóváhagyás után újra kihirdették ezeket.

1848. április 11.

Törvénycikk az úrbér és az azt pótló szerződések eltörléséről. Feljegyzés: Liptagergén és Kisgergén kihirdették.
A március 18-án megfogalmazott törvényjavaslatban a bécsi Államkonferencia kifogásolta, hogy nincs biztosíték a földesurak állami kárpótlására (1.§). A királyi leiratról, melyben ezt közölték, az országgyűlés alsótáblájának az volt a véleménye, hogy az a lényeget nem érinti, így a király által is elfogadottnak tekintette a törvényjavaslatot.

1848. április 11.

Törvénycikk a papi tized megszüntetéséről. Feljegyzés: Liptagergén és Kisgergén kihirdették.
A március 18-án az országgyűlés mindkét háza (alsó- és felsőtábla) által elfogadott törvényjavaslat ellen a magyar püspöki kar a királyhoz fordult, kifogásolva, hogy kárpótlás nélkül akarják eltörölni a dézsmát.

1848. május 21.

A közteherviselésről, az úrbéri szolgáltatások megszűnéséről, a papi tized megszűnéséről és a nemzetőrség szervezéséről szóló, és a király által is szentesített törvények kihirdetése során a kerületi tisztviselők (szolgabírák, esküdtek) számára készített szövegmagyarázat Kacskovics Károly főszolgabíró és Farkas Károly megyei főügyész megfogalmazásában.