Diósjenő

október 23:

  • A helyi pártszervezet a pártvezetőség tagjaiből őrséget szervezett.

október 24:

  • Felsőgödről és Budapestről teherautón érkező fiatal munkások és egyetemisták röp­la­po­kat szórtak szét a községben, majd Rétságra távoztak, ahol letartóztatták őket. Köztük volt Márton Mihály ÁVH-s gépkocsivezető, diósjenői lakos.

 október 25-26:

  • A Rétságon letartóztatott Márton Mihály rokonsága mozgósította a község lakosságát Márton kiszabadítása érdekében. A tömeg kényszerítette Horváth Pál községi MDP csúcstitkárt, hogy a járási pártbizottságon keresztül hozassa haza a fiatalembert. Ez után követelték Horváth és Hovanyecz Béla vb-elnök lemondását, akik ezt a falu han­gos­hí­ra­dó­ján keresztül meg is tették. A nap további részében megválasztották a forradalmi bi­zott­ságot és annak elnökét Bányai Istvánt. A testület tagja volt többek között Jakus Ist­ván és Molnár Bálint.

október 31:

  • Alakuló ülését tartotta a Kisgazdapárt helyi szervezete. Lévai Pál református lelkész beszé­dét követően akarták megválasztani a vezetőséget, azonban annak összetételében nem tudtak megegyezni.

október folyamán:

  • Szabó Gyula parancsnokságával megalakul a nemzetőrség, melynek általunk ismert tagja volt Bendik István, Hegedűs István és Jakus István.

november 3:

  • Megválasztották a Börzsönyi Állami Erdőgazdaság diósjenői erdészetének forradalmi ta­nácsát, melynek elnöke Dankánics Iván, tagjai pedig Kermjét Viktor, Surja János, Szabó György és Szupp Gyula lettek.

november 10:

  • Viski Lajos, a diósjenői katonai tábor polgári fegyveres őre véletlenül meglőtte Terman András őrtársát.
  • Hovanyecz Béla lemondott vb-elnök sikertelen kísérletet tett volt hivatala elfoglalására.

december 5:

  • A kultúrotthon kistermében megtartott tanácsülésen a forradalmi bizottság javaslatára vb-elnöknek választották Bányai Istvánt. Érdekességként jegyezzük meg, hogy a for­ra­da­lom leverését követő 1957. február 1-i vb ülésen Bányai megválasztását sza­bály­ta­lan­nak minősítették, mert „…az akkori végrehajtóbizottságban (Sic!) nem a tanácstörvény sze­rint megválasztott tanácstagok voltak benn, hanem a nép által választottak, ami pe­dig szabálytalan volt. ”