Forradalmi intézkedések

A győzelem boldog napjai
A forradalom legszebb időszaka október végén köszöntött be. Eufóriáját a nagypolitikában október 28-án bekövetkezett fordulattól nyerte. A kommunista pártvezetés ekkor hagyta jóvá a Szabad Nép vezércikkét, amely az addig történteket demokratikus forradalomnak nevezte (tehát már nem ellenforradalomnak). Nagy Imre miniszterelnök pedig elrendelte az azonnali, általános tűzszünetet, nemzeti demokratikus mozgalomnak nevezte a történteket, egyúttal bejelentette a szovjet csapatok Budapestről történő azonnali kivonását, a gyűlölt Államvédelmi Hatóság megszüntetését, elmondta, hogy az ország címere ismét a Kossuth-címer lesz, március 15-e pedig nemzeti ünnep.
Másképpen ez azt jelentette, hogy győzött a forradalom, s elkezdődhetett az eredmények megszilárdítása, a békés demokráciaépítés. A háttérben azonban folyt a szovjet csapatok mozgósítása, az ortodox kommunisták szervezkedése a demokratikus folyamatok megállítására, s lehetőség szerinti visszafordítására.

Az Államvédelmi Hatóság tagjait igazoló bizottságok elé állítják
Nagy Imre kormánya feloszlatta az ország leggyűlöltebb szervezetét, az Államvédelmi Hatóságot, mely a kommunista rendszer legfőbb támasza volt. Tagjai kitűntek kegyetlenségükkel. Az ötvenes években magyar állampolgárok tízezrei ellen indítottak eljárásokat, nem egy esetben a legdurvább fizikai erőszakot alkalmazva. Az ÁVH besúgói ott voltak minden jelentősebb üzemben, intézményben, településen és közösségben. A lakosság szemében ez a szervezet testesítette meg a kommunizmus gonoszságát. A forradalom napjaiban a volt ávósokat megyeszerte őrizetbe vették vagy igazoló bizottságok elé állították. Ilyen testületet alakított november 3-án a Megyei Nemzeti Bizottság is, melynek hivatalos helyisége a bizottság székházában volt. Tagjai: dr. Vágner Jenő, a nemzeti bizottság jogászcsoportjának vezetője; Sarkadi Nagy István, a jogászcsoport tagja; Szabó Gábor rendőr alezredes; Török László százados; dr. Garamvölgyi Antal és Kecskés Károly, a Megyei Nemzeti Bizottság intézőbizottságának tagjai.

Megkezdi adását a szabad Salgótarján rádiója
A Nógrád Megyei Nemzeti Bizottság megbízásából salgótarjáni rádióműszerészek egynapi megfeszített munkával kijavították a volt ÁVH rádióleadóját, és a nép szolgálatába állították. Az új rádiót – mely először 1956. november 3-án 13.30-kor szólalt meg – “Szabad Salgótarján rádiója” néven hallgathatták a város és környék lakói, a 40 méteres rövidhullámú sávban. November 4. után Mikszáth Rádió néven működött tovább, a Kádár-párti vezetés propaganda-adójaként.

Emlékezés a fegyveres harcok áldozataira
November 1-jén az egész ország a fegyveres harcok, a gyilkos sortüzek áldozataira emlékezett. Így történt ez Nógrád megyében is. A falvakban, városokban általában a temetőben rendezték az istentiszteleteket, ahol ima és egyházi énekek, és esetenként emlékbeszédek hangzottak el. A legemlékezetesebb emlékjelet minden bizonnyal Romhány község lakosai emelték, akik még október 26-án a „Jánoska-híd” mellett egy keresztet állítottak. Az akkori erdészet adta a fenyőtörzseket, néhány ügyes asztalos keresztet ácsolt belőlük, köréje léckerítést építettek, feldíszítették, ahogyan a korabeli fényképeken is látszik. A kereszt november 7-ig állt, amikor is az éjszaka valakik lovak segítségével ledöntötték és elszállították. 2006-ban, a szabadságharc 50. évfordulóján, a romhányi Kolping Család Egyesület tagjai úgy döntöttek, hogy a fellelhető fényképek alapján ismét felállítják a keresztet.

A forradalom fegyveres védelme
A nemzetőrség megszervezését a budapesti rendőrség kezdte, október 28-án. Országos hálózatának létrehozását alapvetően két okból szorgalmazta a Nagy Imre-kormány. Az egyik, hogy törvényes és szabályozott kereteket adjon a már egyébként is működő fegyveres csoportoknak. A másik ok: fordulat következett be, mert a kormány magáévá tette a forradalom követeléseit és addigi eredményeit. Ezt követően azokon a településeken is megalakult a nemzetőrség, ahol korábban nem létezett. A forradalmi önkormányzatok feladata volt létrehozásuk, fegyverrel való ellátásuk. A Balassagyarmati Városi és Járási Ideiglenes Forradalmi Nemzeti Tanács például október 30-án szólította fel a járás községeit a nemzetőrség megszervezésére. Hugyag község másnap már fel is állította a testületet. Rétságon és Balassagyarmaton – november első napjaiban – megindították a járási nemzetőrzászlóaljak szervezését is. Általános vélemény: a nemzetőrök becsületesen látták el munkájukat, környezetükben rendet és nyugalmat tartottak, ezért megbecsülést kaptak. Sohasem a bosszú vezérelte őket.