Kisterenye

(A Kisterenyei Bányaüzemmel, a Kisterenyei Szolgáltató Üzemmel és a Kisterenyei Vasútállomással együtt.)

október 24-25:

  • Az MDP megyei vezetése utasítására a faluban és a Szolgáltató Üzemben megbízható párt­tagokból bizonyíthatóan megalakították a fegyveres őrséget.

 október 27:

  • A salgótarjáni székhelyű Északi Szénszállító és Szolgáltató Vállalat kisterenyei üze­mé­ben Kaszás k. József üzemi bizottsági elnök irányításával üzemenként és nyílt sza­va­zás­sal egy 44 tagú munkástanácsot választottak, melynek az alábbi személyek lettek tagjai: Bábolnai Jenő, Balogh Mihály, Bátfai Pál, Bazsó Kálmán, Bodor Béla, Boros János, Czéki László, Csomor Ferenc, Fekécs István, Fenyvesi Pál, Ficsur Ferenc, Gellérthegyi József, Gerendai István, Gyebnár Imre, Halmai Andrásné, Jónás Mária, Juhász István, Kakuk b. Ferenc, Kaszás a. Ferenc, Kaszás Barnabás, Kaszás Imre, Kaszás k. József, Kelemen Károly, Koós Béla, Koós László, Kovács Bertalan, Kurcsik János, Lantos Zol­tán, Loy Sándor, Osgyán új László, Pirk János, Polák János, Szabolcski László, Szarka Jó­zsef, Szederjesi Barnabás, Szőke István, Szvoren Gyula, Takács József, Tőzsér Jó­zsef, Vincze Károly, Vincze Mihály, Vinczig Róbert, Znak József, Zubercsány Sándor. Ekkor választották meg a 12 fős igazgatási tanácsot, vagy másképpen igazgatótanácsot, melynek Bátfai Pál, Bodor Béla, Boros János,Czéki László, Kaszás k. József, Kelemen Károly, Kovács Bertalan, Lantos Zoltán, Szarka József, Szőke István, Szvoren Gyula és Vincze Károly lettek a tagjai. Valószínűleg ekkor választották meg Czéki László mér­nö­köt, az üzem addigi vezetőjét is a munkástanács és egyben az igazgatótanács elnökének. A megalakult forradalmi szerv elfogadott egy 5 pontos politikai és egy 7 pontból álló gaz­dasági javaslatot, amelyet az ún. Hajdú-féle megyei forradalmi nemzeti tanácshoz terjesztett fel. Ezen kívül kinyilvánították, hogy csatlakoznak a borsodi dolgozók 22 pon­tos követeléséhez. (Vagy még ekkor, de legkésőbb november 1-én megalakult az üzem védelmére egy forradalmi nemzetőrség is, amelynek parancsnoka – nevét nem is­merjük – a régi pártőrség tagjait leváltotta.)

 október 29:

  • A vasútállomáson munkástanács választásra került sor. A rendezvényre meghívták az általános iskola tanári karát, s egyben kérték, hogy a gyűlés végén közülük valaki szavalja el a Szózatot. A tanárok a gyűlésre magukkal vitték a 7. és a 8. osztályos tanulókat is. Itt a vasutasok egy 8 fős forradalmi testületet választottak, melynek Fekécs Sándor lett az elnöke. Tagjai közül azonban egyedül csak Szeberényi Andrást ismerjük név szerint. Ezt követően különösen Bibók János, Fekécs Sándor, Osgyán Dávid és Varga Gábor vasutasok kezdeményezésére a jelenlévők előbb az iskola, majd a posta elé vonultak, ahol gyűlést tartottak, majd az időközben megszaporodott tömeg megkezdte a felvo­nu­lást a faluban. A résztvevők közül többen harsogták, hogy: „Kossuth címer magyar ha­za, te meg ruszki eredj haza”, illetve „Ruszki, mars ki!”. Valószínűleg ezután került sor a temetőben a szovjet síremlék megrongálására, illetve a Népkert főbejáratánál lévő vörös csillag leverésére. (A Sztálin szobrot is ledöntötték a faluban, de ebben állítólag kisterenyeiek nem vettek részt, hanem gépkocsival érkező ózdiaknak, vagy miskol­ciak­nak tulajdonítható annak eltávolítása.)
  • A „felsőbb szervek … sűrgetésére” a Kisterenyei Bányaüzemben mintegy 5-600 dolgozó választotta meg Kiss Lajos javaslatára nyíltan, kézfelnyújtással a kb. 48 fős mun­kás­tanácsot, majd ezt követően megválasztották maguk közül egy 5 és 11 fő közötti igazga­tó­tanácsot. (Egyes források az alakulást 28-ára teszik.) A munkástanács elnöke Angyal Jenő lett, míg a munkástanács tagjai közé többek között Gaál Lajost, Győri Lászlót és Fi­lep Lajost választották be. A munkástanács felállította a saját nemzetőrségét is, mely­nek parancsnoka Páles József MDP-tag, helyettese pedig Győri László lett.

október 30:

  • Megalakult a gépállomáson a munkástanács, amely titkárának Bátki Lászlót választotta, ugyanakkor az új testület az addigi igazgatót, a főgépészt, a főkönyvelőt és a műhely­vezetőt felfüggesztette állásából.  
  • Angyal Jenő a munkástanács elnökeként a kisterenyeieket, Godó Béla vájárként az új­la­ki bányászokat képviselte a megyei nemzeti bizottság alakuló ülésén. Mindkettőt be­vá­lasztották a megye 53 fős új irányító testületébe.

 október 31:

  • Szeberényi ökrös István tanácselnök – egyeztetve a pártbizottsággal – dobszó útján forradalmi tanácsválasztásra hívta a falu lakosságát. A moziban több száz fő jelent meg. A gyűlést a HNF helyi szervezetének elnöke, a kisterenyei állomás főnöke nyitotta meg, majd Fenyvesi József igazgató-tanító elszavalta a Nemzeti dalt, illetve fellépett Veres Éva tanárnő is. Majd Szilágyi Tibor József beszélt a fővárosi eseményekről. Ezután vette kezdetét a forradalmi tanács megválasztása. Négy párt – az FKgP, az SZDP, a Parasztpárt és az MDP – 12-12 jelöltjét választották be a tanácsba. (Az MDP által delegálni kívánt személyekkel szembe azonban komoly kifogások merültek fel, s a jelenlévők végül csak az olyan kommunisták jelölését támogatták, akik nem járatták le magukat.) Az így megválasztott kb. 48 tagú forradalmi bizottság már a községházán a maga soraiból megalakította az elnökséget. Nyitrai János (FKgP) lett az elnök, a másik három párt pedig egy-egy elnökhelyettest adott. Id. Kulcsár Ferenc az SZDP, Szeberényi ökrös István az MDP színeit képviselve lett elnökhelyettes. (A parasztpárti elnök­he­lyet­tes nevét a források nem említik.) A forradalmi bizottság többi tagja közül csak Heisz Györgyöt (FKgP), Huszár Károlyt (MDP), Kelemen Károly (SZDP), Németh Kálmánt, Sümegi Emilt (SZDP), Szomszéd g. Jánost (FKgP) és Varga Gábort (MDP) ismerjük név szerint.
  • A forradalmi bizottság a középületek védelmére, valamint a rend fenntartására egy 24 fős nemzetőrséget állított fel, s ebbe átvette a volt helyi vezetők által már korábban – valószínűleg október 24-én vagy 25-én – megszervezett őrség tagjait is. A régi-új nem­zet­őrség parancsnoka Kovács András, volt ÁVH-s őrmester lett, míg tagjai közül az alábbiakat ismerjük név szerint: Babják Károly Tibort, Kelemen Károlyt és Pál Józsefet. A nemzetőrségnek két géppisztolya, kb. 10 céllövő- és vadászfegyvere volt.

november 1:

  • A falu a Salgótarjáni Járási Forradalmi Nemzeti Bizottságba Szomszéd g. Jánost delegálta, akit be is választottak a testületbe.

november 3:

  • Egerből jött katonák házkutatást tartottak Domonkos Ferencnél.

november 6:

  • Nyitrai János átadta a tanácsháza kulcsát Szeberényi ökrös István volt tanácselnöknek, s ez­zel a forradalmi tanács beszüntette működését.

november 20:

  • A Kisterenyei Bányaüzem dolgozói Gaál Lajost jelölték a Nógrádi Szénbányászati Tröszt Forradalmi Munkástanácsába.

november 21:

  • Gaált beválasztották a tröszti központi munkástanács 5 tagú intézőbizottságába, majd ezt követően delegálták a megyei munkástanács alakuló ülésére, ahol a 18 tagú megyei tes­tületnek is tagja lett.

 december 4:

  • A nagybátonyi megbeszélésen – ahol a munka felvételéről tanácskoztak – a kisterenyei bányaüzemet Gaál Lajos, a szolgáltatót Kelemen Károly, a Vizslás-újlaki Bányaüzemet pedig a munkástanács elnöke, Kelemen István képviselte.

december 5:

  • A Kisterenyei Bányaüzemben jelenlévő munkások az előző napi nagybátonyi meg­be­szé­lés értelmében a munka felvétele mellett döntöttek. (A nagybátonyi tanácskozáson megfogalmazott határozatot Gaál Lajos, a bányaüzem dolgozója, a tröszti munkástanács igazgatótanácsának tagja olvasta fel a jelenlévő dolgozók előtt.) A megyei munkástanács november 30-ai 8 pontos követelésének ismertetésétől ekkor Gaál még szándékosan elállt, s egy olyan jegyzőkönyvet fogalmazott meg, amely szerint a dolgozók csak olyan feltétellel vették fel a munkát, hogy amennyiben „a továbbiakban bármilyen mérvű zavargások [történnének] és valakinek bántódása származnék, továbbá a [munkások] követelései[ne]k … orvoslása érdekében nem történne intézkedés, úgy [arra] egyhangú munkabeszüntetéssel válaszolnak.)
  • A bányaüzemben történteket, illetve a Gaál és a szolgáltatós Kelemen ténykedését ekkortól már bizonyíthatóan figyelte a rendőrség.

december 6:

  • Gaál direkt később ment be munkahelyére, hogy a dolgozók nehogy számon kérjék rajta a 8 pont ismertetésének elmaradását. Mire megérkezett az üzembe, a jelenlévő dolgozók kb. 80%-a már leszállt a bányákba, s így csak a csellengők vonták kérdőre, hogy az előző nap miért mondta azt, hogy a tröszt területén a munka beindult, holott sem Nagybátonyban, sem pedig a környéken sehol nem dolgoztak a bányászok. Gaál ezt követően a még ott lévőknek felolvasta a nyolc pontos követelést.

december 7:

  • Gaál körbetelefonálta a környező falvakat, hogy a munkások másnap menjenek mun­ká­ba.

december 8:

  • Hajnalban a salgótarjáni karhatalmisták őrizetbe vették Gaál Lajost. Kelemen Károlyt is le akarták tartóztatni, azonban őt csak azért nem tudták beszállítani Salgótarjánba, mert otthon elrejtőzött, majd később nyugatra szökött.
  • A bánya dolgozóinak egy csoportja de. 9 óra tájékán elindult a salgótarjáni tüntetésre.