Ludányhalászi

október 23-a után:

  • A községi tanácson és a pártszervezetnél készültségi szolgálatot tartottak. Az apparátus és a tanácsi dolgozók irodáikban tartózkodtak.

október 26:

  • A lakosság egy része ledöntötte a szovjet katonai emlékművet, majd a vasútállomáson felszólították Takács Ferenc állomásfőnököt a vörös zászló kiadására. (A szobordöntők közül név szerint ismerjük Domán Ferencet, Klincsok Lászlót, Nagy Józsefet, Pusztai Ferencet és Végh Miklóst.)

október 27:

  • A pedagógusok és a diákok részvételével újabb felvonulásra került sor, amely során a Halásziban lévő 1914-es emlékműnél Puszta István martinkó elszavalta a Nemzeti dal-t és a Ludányban lévő tanácsházánál elégették a begyűjtési iratokat.

október 28:

  • A Szécsényi Ifjúsági Forradalmi Bizottság tagjai délután megjelentek a faluban és terjesztették 12 pontos követelésüket.

 október 29:

  • A kora reggel tartott röpgyűlésen mintegy 300 fő választotta meg a település 10 fős ideiglenes forradalmi bizottságát. Tagja lett a testületnek Baksa Imre, id. Süllei Pál, ifj. Mester József, ifj. Puszta András kuri, Kilián József, Puszta Ferenc, Puszta István, Puszta János bányász, Puszta Tibor és Puszta Vilmos. Közülük képviselték néhányan a községet a Szécsényben aznap megalakult járási forradalmi tanácsválasztáson. A kül­döt­tek Szécsényből visszatérve, este a kultúrházban naggyűlést tartottak, amelyet id. Süllei Pál nyitott meg, majd Puszta István ideiglenes forradalmi bizottsági elnök beszámolt a szécsényi küldetésükről. Ezt követően a népgyűlés Puszta Tibor kivételével, közfel­kiál­tás­sal erősítette meg tisztségében a reggel megválasztott ideiglenes forradalmi bizottság tag­­jait. A megerősített forradalmi testület alapvető feladatának tartotta a község rendjének és nyugalmának biztosítását. Ennek érdekében leváltották Beviz Tibor vb-titkárt és Tóth Ferencné vb-elnököt, valamint a 22 tanácstagból 7 tanácstagot. Helyükre a naggyűlés egyhangúlag megválasztotta vb-elnöknek Fejes Lászlót, aki néhány évvel koráb­ban a község párttitkára volt és vb-titkárnak Koncz Lászlót, valamint 7 új tanács­ta­got. A lezajlott választások eredményeképpen a község újraválasztott tanácstagjai lettek: Dobra Mihály, Fejes László, id. Juhász József, Kalos István, Koncz László, Márton András, ifj. Melega Ernő, id. Melege Ernő János, Mester János vasúti, Miricz János, Miricz Mihály, Nagy Ferenc B. fia, Nagy Ferenc F. fia, Nagy János testvér, Oravecz Gyula, Puszta András kuri, Puszta Pál bora, Puszta Sándor kisp., Puszta Vilmos, Rubint András, Serfőző Pál, Süllei Pál bada, Szeles János és Varga Béla.

október vége-november eleje:

  • Megalakult a községi nemzetőrség, amely ellátta a magtár és a tanácsháza védelmét.

november 9:

  • A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány felhívására, miszerint a közigazgatási dolgozók jelentkezzenek munkahelyeiken, a leváltott Tóth Ferencné vb-elnök és Beviz Tibor vb-titkár megjelent a tanácsházán, azonban a község vezetését továbbra is a forradalom alatt megválasztott Fejes László látta el.

november 24:

  • A kultúrházban tartott falugyűlésen megjelent 118 dolgozó megerősítette hivatalában a forradalmi tanácsot, valamint Fejes László vb-elnököt és Koncz László vb-titkárt.

november 25:

  • A budapesti központ utasítására a helyi téglagyárban az első munkástanács megválasztására, vagy ezen, vagy a következő napon került sor. A munkástanács elnökévé Miskédi Gyulát választották, aki ekkor állítólag kijelentette, hogy megszűnt az a világ, amikor a kommunisták leszedik a tejfelt és a munkásoknak csak a „csóré” jut. Ezen az ülésen merült fel az is, hogy az akkori igazgató, Tőzsér helyett ismét a korábban jogtalanul elbocsátott igazgató, a szécsényi lakos Horváth Béla kerüljön az üzem élére. Ezt Tőzsér is támogatta, mert Horváth vezetése alatt jól ment a munka, s az üzemet élüzem címmel tüntették ki. Ennek ellenére ekkor Horváth még nem vállalata a vezetést. (Pár nappal később – a második munkástanács választáson – viszont már 39 választó közül 38 Horváthot választotta meg az üzem vezetőjének. Horváth ekkor felajánlotta a leváltott igazgatónak, hogy maradjon az üzemnél mint szállításfelelős, de Tőzsér ezt nem fogadta el, mert kevesellte a havi 800 forintos fizetést.)