A község lakói közül 35 fő vett részt az I. világháborúban és 11 fő áldozta az életét a hazáért. Az 1926. évi kérdőív szerint 13 fő hősi halott volt. A község az alispáni körrendelet nyomán emléktábla-állítás mellett döntött, melynek végrehajtását a bizottságra bízta, melynek tagjai Pozsár István jegyző, Budai József bíró, Hevér Ferenc és Bogdán Miklós képviselőtestületi tagok voltak. Fetter Károly dombóvári szobrászművész emléktábláját, ami 8 q búzába került, a római katolikus templom falára kívánták elhelyezni. Azonban a döntést megváltoztatták, mert a HEMOB a tervért 8 helyett 24 q búzát igényelt. Így aztán a romhányi kőfaragók készítettek 6 q búzáért egy oszlopot a templom melletti térre, ami 1924 végén már állt és örökítette meg a falu 11 hősi halottjának emlékét. Ladányi-féle megyemonográfia szerint az emlékművet 1928-ban emelték. Leleplezésére ünnepélyes keretek között a főispán, az alispán és más megyei vezetők jelenlétében került sor.
Forrás:
MNL NML V. 320. 27/1922, 27/1923, 19/1924, 27/1924 és IV. 402 1064/1923.
Nógrád és Hont vármegye. Szerk.: Ladányi Miksa, Budapest, 1934. 290.p.
Nógrádi Hírlap 1926. augusztus 22.
Készült Hausel Sándor: Nyugat-nógrádi falvak első világháborús emlékművei című, 2014-ben írt kézirata alapján.
Fotó: Lőrincz Melinda
Hősi halottak
Buris Pál
Hencz István
Hornok István
Kollár János
Kovács István
Kutnyik Ferenc
Máté János
Ottó Gyula
Pauer Ignác
Pauman Ferenc
Pauman István
Szalatnyai Ignác