Kármán József

Író, Losoncon született 1769. március 14-én. Édesapja, a szintén losonci születésű idősebb Kármán József, kora egyik legelismertebb református lelkipásztorainak egyike, több vallásos irányú könyvet írt, élete vége felé pedig egyházkerülete szuperintendenssé választja. Édesanyja Szalay Klára.
Az ifjabb Kármán József szakított a családi hagyományokkal, 1785-ben a pesti egyetemre ment jogot hallgatni. A német nyelven folyó oktatás nem okozott gondot és elvégzi a jogot. 1788-tól Bécsben tanul az egyetemen és itt ismerkedik meg gróf Markovics Miklós feleségével, Öffner Mária Annával. A férj, a kalandos életű Markovics Miklós dalmáciai származású gróf volt. Öffner Mária egy császári katona leánya volt, akit 1780-ban vett nőül, de keveset törődött vele. Férje távollétében Öffner Mária Budán és Bécsújhelyt élt anyjával és két gyermekével. Kármán József és Öffner Mária német nyelvű levelezése lángoló szerelemről tanúskodik, mely 1789 nyarán bomlott fel. Ezt követően Pesten helyezkedett el ügyvédként. 1792-ben gr. Ráday Pál mellett részt vett az első magyar színtársulat szervezésében. Ő körvonalazta először azt a programot, hogy Pestet irodalmi központtá kell tenni. Gróf Beleznay Miklós tábornok özvegye, báró Podmaniczky Mária estélyein többször megfordult. Ebből körből indult ki az az eszme, hogy Pestet a magyar irodalom középpontjává kell tenni s a magyar hölgyek kezébe magyar folyóiratot kell adni. A célkitűzést követve Schedius Lajossal és Pajor Gáspárral szövetkezve 1794 elején megindította az Uránia c. negyedévenként megjelenő folyóiratot – elsősorban a nőolvasók számára. Összes írása az Urániában jelent meg. Az utolsó számban megjelenő Fanni hagyományai c. napló- és levélformában írt szentimentális regénye kiemelkedik a művei sorából. A nemzet csinosodása c. tanulmányában a magyar társadalom és a vidéki nemesség korképét s az irodalmi állapotokat festi. Az Urániának mindössze három száma jelent meg; 1795 elején szűnt meg. Egyes feltételezések szerint kapcsolatban állt a Martinovics Ignác-féle mozgalommal. Édesapja halála után 1795 áprilisában visszavonult Losoncra. 1795. június 3–án, tragikus hirtelenséggel mindmáig nem tisztázott körülmények között halt meg huszonhat éves korában. Halála után folyóirata ügyében hatósági vizsgálat indult.
1843-ban Toldy Ferenc közrebocsátja munkáinak első kiadását s megírja rövid életrajzát. Kármán Józsefről ettől az időponttól kezdve vesz tudomást a magyar irodalomtörténet. Ezidőtájt ment át a köztudatba. 1895-ben kerültek megrendezésre Losoncon a Kármán-ünnepélyek az író halálának 100 évfordulója alkalmából. Ekkor állítják fel a losonci Kármán-emlékszobrot, az író szülőházát emléktáblával jelölik meg, a református temetőben pedig díszes sírkövet állítanak sírjára. Mai napig ápolják emlékét Losoncon.
Kármán József (1769. március 14. – 1795. június 3.)

error: Védett tartalom!