Nyáry Jenő

Hontbagonyán született 1836. február 20-án. Már gyermekkora óta érdeklődött a régiségek iránt, ez javarészt családi hátterének köszönhető. Nagyapja Kubinyi András volt, aki lelkesen gyűjtötte a régi korok emlékeit, valamint nagybátyjai: Kubinyi Ferenc, akinek szintén volt egy nagyobb régiséggyűjteménye, és Kubinyi Ágoston, aki a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója is volt. A pesti egyetemen jogot és bölcseletet tanult.
Pilinyben és környékén, a Les-hegyen honfoglalás kori sírokat, a sőregi Várhegyen bronzkori leleteket fedezett fel. 1869-ben Óbást környékén is végzett régészeti kutatásokat. A sziklaüregek közül tízet megvizsgált és háromban ásatást is végzett.
Gyűjtései és ásatásai Nógrád, Hont, Borsod és Gömör vármegyékre terjedtek ki.
Az Aggteleki-barlangban is fontos kutatásokat végzett. Barátjával, Rómer Flórissal együtt utazta be Felső-Magyarországot, és több helyen (Domaháza, Lapujtő, Szihalom, Dolány) ásatásokat végeztek. Az 1876-os ősrégészeti kongresszuson elismerést vívott ki régészeti feltáráso révén összegyűlt kollekciójával. A 2501 darab tárgy a Magyar Nemzeti Múzeumba került. Értékes megfigyeléseket tett a temetkezési szokásokkal kapcsolatban. Ásatásainak eredményeit főként az Archaeologiai Értesítőben, az Archaeologiai Közleményekben és a Századokban közölte. Kéziratban maradt munkái a Gömör megyei leletek a bronzkorból, illetve Magyarország selyemtenyésztésének története. .
Szerinte az emberiség őstörténetét elsősorban a folyók menti völgyekben és a barlangokban kell kutatni, ezért 1876–1877-ben többször is ásatást végzett az aggteleki Baradla-barlangban, ahol gazdag leletanyagot talált. Erről szóló, impozáns művét Az aggteleki barlang, mint őskori temető címmel adta ki 1881-ben. A mű jelentőségét mutatja, hogy maga Kossuth Lajos írt róla egy 40 oldalas ismertetést Tanulmányok báró Nyáry Jenő Az aggteleki barlang mint őskori temető czímű munkája felett címmel 1883-ban. Az MTA 1883-ban levelező, 1887-ben rendes tagjává választotta. Akadémiai székfoglalóját A bronzcultura Magyarországban címmel, 1885. március 9-én tartotta meg. 1870-től a Magyar Történelmi Társulat igazgatóválasztmányi tagja. 1874-től a felső-magyarországi múzeum-egyesület tiszteletbeli tagja.
1874-től a Földművelésügyi Minisztériumban tiszteletbeli titkár, 1880-tól pedig osztálytanácsos volt. 1861-től a főrendiház tagja, majd 1874-től jegyzője volt. 1885-től pedig a főrendiház örökös tagja, majd 1885-1907 között háznagya lett. 1867-ben pedig a koronázás alkalmával aranysarkantyús vitézzé is avatták. Tagja volt a koronát átszállító országos küldöttségnek, valamint a legfőbb fegyelmi bíróságnak.
Pilinyben hunyt el 1914. június 29-én.
Nyáry Jenő (1836-1914) régész, barlangkutató