Niedermann Imre

Szécsényben született 1893. október 10-én. Szülei az Imre, Endre és István keresztneveket adták számára, de mindig az Imrét használta. Édesapja Niedermann Vilmos Pozsonyszentgyörgyön született 1857-ben. 1884-ben került Szécsénybe és a helybeli postahivatalban dolgozott; 1887-ig hivatalvezetőként, 1888-tól pedig postamesterként az 1906-ban bekövetkezett haláláig. Édesanyja Farszky Irma volt, szintén a postán tevékenykedett. Elemi tanulmányait a szécsényi Római Katolikus Fiúiskolában végezte. A középiskolát Balassagyarmaton folytatta, majd ezt követően a pécsi ciszter rendi gimnáziumba nyert felvételt és 1913-ban jeles érettségit tett. Ezt követően a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészeti fakultást végezett. A további tanulmányait meg kellett szakítania, ugyanis az I. világháború kitörésekor katonai szolgálatra hívták be és négy évig katonáskodott. Ebből 26 hónapot töltött orosz hadifogságban. Tartalékos tiszti rendfokozatot kapott, végül főhadnagyként szerelt le. A katonai szolgálat után folytatta az egyetemi tanulmányait. Középiskolai tanári szakvizsgálatokat tett 1920 és 1924-ben magyarból és történelemből. A pécsi tudományegyetemen pedig 1921-ben doktori oklevelet szerzett. Közben házitanítói alkalmazásban állt többször és több helyen. A tanári szakvizsgák megszerzését követően gyakorló tanárként egy tanévet a balassagyarmati gimnáziumban töltött 1924-1925-ben. 1924. június 30-val a vármegye szolgálatába lépett, és mint helyettes főlevéltáros kezdte meg a munkáját. Niedermann Imre egyike volt azoknak a levéltárosoknak, akik már országos levéltári kezelői, illetve köz-törvényhatósági szakvizsgát tettek. 1941-ben állásából való felfüggesztését kérte, majd október 1-vel nyugállományba helyezték. Niedermann Imre nyugdíjaztatását követően – hogy megélhetését biztosítani tudja – tanulókat készített fel magánvizsgára. A háborút követően, 1946-ban Egerbe költözött, hogy április 15-ével új munkahelyén, a Heves vármegyei Földhivatalban előadói munkakörét elfoglalhassa. Az új munkahelyén nem sokáig tevékenykedett, mivel 1946. szeptember 28-án Egerben 53 éves korában elhunyt. Ott is temették el, majd 1971-ben az oldalági rokonság a földi maradványokat hazahozatta, és Szécsényben, szülei síremlékében helyezték el örök nyugalomra.
Irodalmi munkássága igen jelentős. Élete során három könyvet írt és 26 tanulmánya jelent meg a különböző folyóiratokban. 1936-ban Balassagyarmaton készült el a „Magyarország és a bosnyák politika Mária és Zsigmond alatt (1382-1420)” címmel, ezt követte 1937-ben szintén ottani kiadással a „Balassagyarmati Katolikus Legényegylet története” című könyve. Levéltárnoki pályafutását maradandó művel pecsételte meg. 1942-ben adta ki a folyóiratokban megjelent és válogatott tanulmányait „Nógrádi élet a régi világban” címmel. Ez a könyv kilenc dolgozatot tartalmaz.
Dr. niedermayr Niedermann Imre (1893. október 10. – 1946. szeptember 28.), Nógrád vármegye főlevéltárnoka, történetíró

error: Védett tartalom!