A városi státusz jelentősen átalakította a korábbi nagyközségi feladatkört, és ebből következően a közigazgatási szervezetet is. Többek között bővült a jogosítványok köre az építési engedélyek, illetve a lakhatási/használatba vételi engedélyek kiadásával. A városrendezési terv, majd ennek több-kevesebb részelemének megvalósítása mellett a vállalatok és magánosok is nyújtottak be terveket elbírálásra. Elsősorban a két nagyvállalat, a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt és a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt építkezései voltak gyakoriak. A bánya főként az igazgatási-kiszolgáló részlegeit fejlesztette tovább a bányatelepen, mivel a termelés ekkor már döntően délebbre, Kisterenye környékére helyeződött át. A „Rima” szintén a lakótelepén, az Acélgyár környékén, illetve Salgóbányán törekedett „komfortosításra”.
Az eljárás menete szerint az engedélykérelem mellett tervrajzot és műszaki leírást is kellett beadni két példányban a polgármesteri hivatalba. Az iratok alapján az építési bizottság döntött az építési engedélyek kiadásáról. A döntés előtt a műszaki tisztviselők ellenőrizték a terveket, és javaslatot tettek esetleges kiegészítésére, módosítására. A tervek egyike a polgármesteri hivatalban maradt, ez alapján ellenőrizték az elkészült építkezést. Sokra rá is írták, hogy „Házi példány”.
Az építési bizottság tagjait a képviselő-testület választotta, a városi tanács (az elöljáróság utódja) részéről pedig a műszaki tanácsnok és a városi tiszti orvos volt a tagja. Előbbi tisztet 1922-től 1929 végéig Köntzey Ferenc töltötte be, majd 1930-tól, mint városi főmérnök Szentpétery János. A városi tiszti orvos 1931 közepén bekövetkezett haláláig Dr. Clementis Kálmán, utóda 1932-től Dr. Vilmon Gyula volt. Ők közegészségügyi szempontból értékelték a terveket.
A bizottság döntéséről jegyzőkönyvet vettek fel, melyben szerepeltek a módosítási javaslatok, vagy az építkezés megkezdésének egyéb feltételei. A végén mindig szerepelt, hogy a munkálatok befejezését a városi tanácsnál be kell jelenteni. Néhány esetben, amikor 1922 előtt készült épületeknél átalakításokat végeztek, és országos szervezettől – általában a MÁV-tól – is kellett hozzájárulást kérni, a vármegyei közigazgatási bizottság adta ki az engedélyt. Ilyen volt pl. a bányai Zagyvai-rakodón lévő műhelyek átépítése.
Amikor elkészültek az építkezéssel és bejelentették, újra összehívták az építési bizottságot helyszíni szemlére. Az időpontot közlő határozatban felhívták az építtető figyelmét, hogy a bizottsági tagok szállításához neki kell biztosítani az „előfogatot”. A szemle során megvizsgálták, hogy a bemutatott, illetve a bizottsági javaslat alapján módosított terv szerint, valamint a felsorolt anyagok felhasználásával készült-e az épület, a megjelölt funkciónak megfelel-e. Ha mindent rendben találtak, azt jegyzőkönyvben rögzítették, és néhány napon belül kiadták a lakhatási/használatba vételi engedélyt. Ha a jegyzőkönyvben hiányosságokat állapítottak meg, határidőt szabtak a kiigazításra, s az újabb bejelentés után megint kezdődött a helyszíni szemle.
A következőkben néhány, a polgármesteri hivatal iratanyagában 1922-1944 között fennmaradt tervrajzot mutatunk be.
Városi építkezések
Piactéri óvoda belső átalakítása
Római Katolikus Olvasókör épületének belső átalakítása
Római Katolikus Kör székház építési terve
Széna téri (Menház utca folytatása) vasúti átjáró terve
Menház utca torkolatának és a vasúti átjáró rendezése
Tarján-patak szabályozása (alsó szakasz)
Salgótarjáni Takarékpénztár székház belső átalakítása
Salgótarjáni Népbank üzlet-és raktár építési terve
Kilczer-Vehovszky bérház építkezésének terve
A város északi részének építkezései
özv. Luby Istvánné vadaskerti kastélyának bővítése
A város déli részének építkezései
Shell Kőolaj Rt. ásványolaj raktárának helyszínrajza
Újtelepi építkezések
Rendőrkapitányság építési terve
Pénzügyőri laktanya építési terve
Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt építkezései
Salgóbányai iskola építési terve
Salgóbányai járványkórház építési terve
Salgóbányai munkáslakások építési terve
Salgóbányai kétcsaládos altiszti lakóház építési terve
Salgóbányai munkásbarakk terve
Acélgyár Elemi Népiskola építési terve
Salgótarjáni Kőszénbánya Rt építkezései
Bányakórház helyszínrajz, mosoda és ápolói lakás építési terve
Bányai gazdasági udvar és lóistálló építési terve
Bányatelepi munkáslakások helyszínrajza, melléképületek építési terve
Zagyvai-rakodó helyszínrajz, csillejavító műhely átalakítása
Bányakaszinó belső átalakítása
Bányaigazgatóság helyszínrajz, épület építési terve
Bányai munkásvigadó belső átalakítása
Salgótarjáni Főgimnázium átalakítása
Salgótarjáni Palackgyár és a Budapest-Salgótarjáni Vasöntő és Gépgyár építkezései
Budapest-Salgótarjáni Vasöntő és Gépgyár munkásbarakk belső átalakítása
Salgótarjáni Palackgyár gyártelepén munkásbarakk építési terve