1876-1884

1876. január 1.
– Diószeghy Tádé csendbiztos lemondott községi hivataláról, és Jancsik Gyula lett az új rendőrbíró.
1876. január 22.
– A földművelési, ipar és kereskedelmi miniszter – a település kérésére – engedélyezte, hogy Salgótarján minden év július 20-án országos vásárt rendezzen.
1876. február 1.
– A képviselő-testület az elhunyt Deák Ferencre emlékezett. Február 8-ig mindenféle mulatságot és rendezvényt betiltottak.
1876. március 7.
– Szilárdy Ödön földesúr vezetésével bizottság alakult a községháza építésének előmozdítására.
1876. március 27.
– A bizottság beszámolója szerint a községház építését 1877-ben el kell kezdeni, s egyben elhatározták, hogy a különféle bírsági befizetések az építési alapba kerüljenek.
– A közrend védelme érdekében a helyi postai kocsisoknak megtiltották a sípolást.
1876. május 1.
– Megalakult a vasfinomító tűzoltó testülete.
1876. május 18.
– A képviselő-testület betiltotta a tiszta szesz adásvételét, mert a lakosság ivásra használta. Az eredeti tiszta szeszt ezen túl csak ipari- és egészségügyi célokra vásárolhatták a község által kibocsátott vásárlási jegyen.
– A képviselő-testület a járásbíróság, az adóhivatal és a szolgabíróság Salgótarjánba helyezésével foglalkozott. A helyi körülmények vizsgálatára bizottságot hoztak létre.
– Tűzrendőrség felállításáról hozott döntést a képviselő-testület.
1876. szeptember 6.
– A tudomány, az irodalom és a művészetek pártolására megalakult a Salgótarjáni Casinó Egyesület.
1876. december 2.
– A község elutasította azt a lehetőséget, hogy körorvosi székhely legyen.
– A belügyminiszter nem járult hozzá, hogy Salgótarjánba helyezzék át a szolgabírói székhelyet.
1876 folyamán
– A Salgótarjáni Vasfinomító Társulat elemi iskolájában megszervezték az ismétlőiskolát.
1877. február 24.
– Az izraelita szülők közös községi iskola felállítását kérték a képviselő-testülettől.
1878. március 2.
– Hozzákezdtek a községháza építéséhez, mert a községi hivatal helyiségeinek bérleti szerződése lejárt. Az építés befejezésének határidejét 1879. április 1-re tűzték ki.
1878. május 1.
– Meghalt Rubint Károly gyógyszerész, községi képviselő.
1878. május 23.
– A megyei törvényhatósági bizottság hozzájárult a Füleki járás szolgabírói székhelye Salgótarjánba helyezéséhez, de a járás elnevezésében nem történt változás.
1878. június 12.
– A Nógrádmegyei Tanítótestület megbízásából Petyerecz József rappi tanító megalakította a tanítótestület Füleki járási körét.
1878 folyamán
– Unger Gusztáv számvevő elnökletével megalakult a Salgótarjáni Vasfinomító Társulat Altiszti- és Munkás Olvasója.
1879. január 17.
– Községi tisztújításra került sor. Bíró Kovács József, albíró Gerczer Ferenc, jegyző Pap János, rendőrbíró Jancsik Gyula, községi orvos dr. Vajda Ferenc lett.
1879. március 18.
– A község 100 forintos segélyt küldött a szegedi árvízkárosultaknak.
1879. július 28.
– A képviselő-testület határozatban kötelezte a rendőrbírót, hogy az éjjeliőröket lássa el fegyverrel.
– A járási szolgabíró óvoda felállítását szorgalmazta.
1879. július
– Átadták a községházát.
1879. augusztus 29.
– A képviselő-testület 50 forinttal támogatta az evangélikus hitközség templomépítési akcióját.
1879 folyamán
– Salgótarján lett a Füleki járás ideiglenes sorozási székhelye.
– Zemlinszky Rezső lett a Salgótarjáni Casinó Egyesület elnöke.
– Egynyelvűvé, azaz magyarrá vált az oktatás a vasfinomító elemi iskolájában.
1880. február 17.
– Felállították az ínségügyi bizottságot.
– A község kérte az Igazságügy Minisztériumot, hogy a kisebb polgári ügyek intézésére a Füleki Járásbíróságtól egy-egy bíró hetenként szálljon ki Salgótarjánba.
1880. március 11.
– A képviselő-testület ideiglenesen működő kórház létesítését határozta el.
1880. július 16.
– A képviselő-testület – tanfelügyelői kezdeményezésre – közös községi iskola létesítését határozta el.
– Utasították a rendőrbírót, hogy a községben és a környező telepeken szüntesse be a koldulást.
1880. augusztus 13.
– A Pénzügyminisztérium Salgótarjánban vagy Szécsényben tervezte az új adóhivatal felállítását. Ezzel kapcsolatban a képviselő-testület a minisztérium rendelkezésére bocsátotta a kért helyiséget.
1880. szeptember 9-10.
– Salgótarjánban tartotta évi rendes közgyűlését a Nógrádvármegyei Tanítóegyesület.
1880. október 17.
– Az átutazóban lévő I. Ferenc József osztrák császár és magyar király öt percig tartózkodott a településen.
1880. december 9.
– Markovits Márton katolikus plébános és községi képviselő megvétózta a községi közös iskola felállítását.
– Az adóhivatal Salgótarjánba helyezésével kapcsolatban községi küldöttség kereste fel a pénzügyminisztert.
1880 folyamán
– Megkezdődött az evangélikus templom építése.
1881. március 21.
– A Salgótarjáni Vasfinomító Társulat egyesült a Rimamurányvölgyi Vasművelő Egyesülettel. Az új társulat elnevezése Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt, elnöke Vágújhelyi Laczkó Antal, műszaki vezérigazgatója Borbély Lajos lett. A vasgyártás terén az osztrák banktőke fokozta jelenlétét. Az Angol-Magyar Bank felszámolása után, annak részvényeit a Wiener Bankverein vásárolta meg, és a két társaság fuzionálását ők kényszerítették ki. Az új szervezet vezér- és műszaki igazgatósága Salgótarjánba jelölte ki a központot, és innen irányították a gömöri, borsodi üzemeket is.
1881. május 18.
– Rudolf trónörökös és Stefánia főhercegnő házasságkötése alkalmából ünnepi istentiszteletet és fáklyás felvonulást tartottak.
1881. július 30.
– A képviselő-testület tűzoltóság felállítását határozta el. Az alapszabály kidolgozásáig ideiglenes jelleggel úgy döntöttek, hogy két fogat álljon készenlétben, és minden háznál tároljanak létrát és vizes hordókat. A testületi tagok kötelességévé tették, hogy tűzvész esetén vegyenek részt az oltás szervezésében és irányításában.
1881 folyamán
– A vasmű és a salgói bányatárók között a növekvő szénszállítás miatt a siklópályát keskeny nyomtávú gőzüzemű fogaskerekű vasúttá építették át.
– A népszámlálás adatai szerint a polgári népesség száma 6316 fő volt. Vallási megoszlásukat tekintve, római katolikus 82%, görög katolikus 1%, evangélikus 8%, református 1%, izraelita 8%.
1882. január 9.
– Megválasztották a nagyközség új, 40 fős képviselő-testületét.
1882. február 8.
– Az új községi elöljáróság letette hivatali esküjét. Bíró és közgyám Kovács József, albíró és pénztárnok Gerczer Ferenc, jegyző Pap János, rendőrbíró Jancsik Gyula lett.
1882. március 6.
– Dr. Polereczky József lett a község orvosa.
– Benyújtotta lemondását Gerczer Ferenc albíró és pénztárnok.
1882. március 18.
– Megválasztották Gazdy Lászlót községi albírónak és pénztárnoknak.
1882. június 25.
– Megalakult a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt Salgótarjáni Acélgyári Felügyelő- és Munkásszemélyzet Olvasó Egylete, melynek első elnöke Unger Gusztáv számvevő lett.
1882. augusztus 17.
– A helyi kereskedők nevében Pollatsek Ignác a helypénz eltörlését kérte.
1882. augusztus 20.
– Szeberényi Gusztáv püspök szentelte fel a Szvoboda Jakab által tervezett és neo-román stílusban felépült evangélikus templomot.
1882. szeptember 6.
– Jóváhagyták a nagyközség szervezeti szabályrendeletét
1882. október 8.
– Megjelent a település első sajtója, a Salgó-Tarján című közgazdasági, társadalmi és szépművészeti hetilap. Felelős szerkesztője Pap Károly ügyvéd, kiadója Friedler Ármin nyomdász volt.
1882 folyamán
– Egy bérházban nyitotta meg saját iskoláját a helyi izraelita hitközség.
1883. április 9.
– A képviselő-testület döntött az új vásártér feltöltéséről.
1883. május 11.
– Községi súlyház és mérlegház építését határozta el a képviselő-testület.
1883. július 10.
– A képviselő-testület vásári szabályrendelet megalkotását határozta el.
1883. július 16-17.
– A krajnai, ún. gráner munkások megmozdulása során egy Rudnay Imre nevű cipész életét vesztette.
1883. augusztus 14.
– Márkus Lajos bányafőmérnök elvállalta a községi térkép elkészítését.
1883. szeptember 1.
– A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt salgótarjáni elemi iskolájában bevezették a tanoncoktatást.
1883. szeptember 8.
– Salgótarjánban tartotta meg közgyűlését Nógrádmegye Községi és Körjegyzői Egylete.
1883. november 23.
– A Pécskő, más néven Cigány-patak mentén lakók gyalogút építését kérték a képviselő-testülettől.
– A járási főszolgabíró jóváhagyta a vásártartási szabályzatot.
1883. december 8.
– Gönczöl János lett a bányatelepi elemi iskolák igazgatója.
1883 folyamán
– Az Erzsébet téren felépült a Salgótarjáni Takarékpénztár Rt emeletes épülete.
1884 folyamán
– A munkássztrájk során kirobbant összecsapásokban Targos István bányamunkás életét vesztette.