1897-1900

1897. január 2.
– Megválasztották a nagyközség elöljáróságát. Bíró: Barella Henrik, helyettes bíró: Okolicsányi Lajos, pénztárnok: Vattay József, közgyám: ifj. Gazdy László, rendőrtanácsos: Jancsik Gyula.
1897. január 10.
– Jóváhagyták a Salgótarjáni Orthodox Izraelita Hitközség alapszabályát.
1897. június 6.
– Megjelent a Salgó-Tarján és Vidéke című társadalmi, szépirodalmi és közgazdasági hetilap első száma. Felelős szerkesztője, kiadója és a lap tulajdonosa Zendi Höppner Gyula volt.
1897. augusztus 30.
– Herczeg István nyerte el a vásártér feltöltésére kiírt pályázatot.
– Lemondott állásáról Holcsek Ferenc segédjegyző.
1897. október 15.
– E napon született Bóna Kovács Károly festő- és szobrászművész.
1897. december 5.
– Elhunyt Gerber Frigyes bányaigazgató, a Ferenc József-lovagrend tulajdonosa, nagyközségi képviselő.
1897 folyamán
– A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt új igazgatója Pfaff Gusztáv lett.
1898. február 1-2.
– A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt bányászai a bányaigazgatóság elé vonultak, 8 órás munkaidőt és 3 forintos napibért követeltek. A megmozdulásnak a Losoncról átvezényelt katonaság vetett véget, és a főszolgabíró 20 személyt kitoloncoltatott a településről.
1898. február eleje
– A tanítótársadalom középiskola felállítását kérte a képviselő-testülettől.
1898. február 25.
– A kereskedelemügyi miniszter engedélyezte a Pálfalva és Salgótarján között felépítendő keskenynyomtávú villamos bányavasút létesítését.
1898. március 5.
– Jóváhagyták a Salgótarjáni Dalkör alapszabályát.
1898. március 15.
– Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 50. évfordulóját ünnepelte a település. Kovács Nándor esperes-plébános tartott megemlékezést, az utcákat kivilágították, és Szilárdy Ödön indítványára élelmiszereket osztottak ki a szegényebb rétegeknek.
1898. március 30.
– A képviselő-testület elutasította Okolicsányi Lajos helyettes bíró községi kórház építésére vonatkozó indítványát.
– Deutschberger Mór és társai kérvényezték, hogy a képviselő-testület foglaljon állást a Füleki Járásbíróság Salgótarjánba helyezésének kérdésében. A testület támogatta a kérvényt, és a kormánnyal való tárgyalás érdekében Barella Henrik nagyközségi bíró vezetésével küldöttséget hoztak létre. Külön felkérték Szilárdy Ödönt is, hogy kapcsolatain keresztül szerezzen az ügynek támogatást.
1898. május 27.
– A megyei törvényhatósági bizottság jóváhagyta a módosított nagyközségi szervezeti szabályrendeletet.
1898. május 31.
– Szilárdy Ödön tájékoztatta a képviselőket, hogy az igazságügy miniszter támogatja a Füleki Járásbíróság Salgótarjánba helyezését.
1898. június 13.
– A gyártmányszerkezet módosulása következtében, Rosenthal Hermann kezdeményezésére, Budapest székhellyel megalakult a Hirsch és Frank Budapest-Salgótarjáni Gépgyár és Vasöntöde Részvénytársulat. Tulajdonukba került a salgótarjáni gépgyár.
1898. június 28.
– A képviselő-testület előterjesztést hallgatott meg a polgári iskola létesítésére vonatkozólag. A feladattal megbízott vegyes bizottság szerint az intézmény beindulására minden feltétel adott, hiszen az 1868. évi XXXVIII. törvénycikk szerint minden olyan településen felsőbb népiskolát vagy polgári iskolát kell létesíteni, ahol a lakosságszám eléri az 5000 főt. Mivel azonban a beruházás meghaladta a település anyagi lehetőségét (50000 forint), úgy döntöttek, hogy csak bérházban indítják meg, egyelőre 2-2 fiú és lány osztállyal, a községi jellegű polgári iskolát. Az iskola ügyét nem vették le a napirendről és kapcsolatba léptek a királyi tanfelügyelővel.
1898. augusztus 2.
– Választást tartottak a módosított szervezeti szabályrendeletben elfogadott állások betöltésére. Aljegyző: Eisenkolb Ivor, I. segédjegyző: Pap Zsigmond, II. segédjegyző: Kovács József, III. segédjegyző: Koós Mihály, írnok: Bóth Gyula és községi végrehajtó: Zenker Oszkár.
– A polgári iskola ügyében tartott ülést a vegyes- és a tanügyi bizottság, ahol megjelent dr. Pacséry Károly királyi tanfelügyelő is. Elhatározták, hogy az intézményt 1898. szeptember 1-én, illetve 15-én, egy arra alkalmas bérházban megnyitják, és a költségeket az 5%-os iskolai pótadóból fedezik. A tanfelügyelő megemlítette, hogy ha Balassagyarmaton főgimnázium létesül, akkor az ott lévő polgári iskola állami támogatását Salgótarján kapja meg. Ha azonban a tervezett gimnázium nem épül meg, akkor egy év után évi 1500 forint államsegélyt kap a salgótarjáni polgári iskola.
1898. augusztus 29.
– A képviselő-testület döntése értelmében – az 1898. június 28-i határozattal szemben – csak egy-egy fiú és lány osztállyal indítják be 1898. október 1-én a polgári iskolát.
1898. szeptember 17.
– Elhunyt Bauer Miksa nagyközségi képviselő, gyártulajdonos.
1898. szeptember 18.
– Jóváhagyták a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt Salgótarjáni Acélgyári Felügyelő- és Munkásszemélyzeti Olvasóegylet alapszabályát.
– A salgótarjáni evangélikus hitfelekezet Plachy József járási főszolgabírót választotta meg egyházfelügyelőnek.
1898. szeptember 28.
– A megyei törvényhatósági bizottság hatályon kívül helyezte a képviselő-testület polgári iskolával kapcsolatos azon határozatát, miszerint azt október 1-én megnyitja. Egyben felszólította a tanfelügyelőt és az iskolaszéket, hogy mindent tegyenek meg az intézet jövő évi beindítása érdekében.
1898. október 31.
– Tininszky Antalt választották meg aljegyzőnek.
1898. december 2.
– A képviselő-testület kérte, hogy Salgótarjánban helyezzék el a megyében felállítandó adóhivatalt.
1899. június 20.
– A járásbíróság Salgótarjánba helyezésével kapcsolatban a képviselő-testület kinyilvánította, hogy vállalja annak fenntartását, és egy bírósági fogház kialakítását.
– A képviselő-testület döntött a felépítendő polgári iskola épületének telekvásárlásáról.
1899. augusztus 29.
– A Vadász Szálloda előtti tér nagy forgalma miatt az ott működő baromfi piacot a Sas Szálloda előtti zöldségpiacra helyezték át.
1899. szeptember 13.
– Elhunyt dr. Vajda Ferenc községi tisztiorvos, képviselő-testületi tag.
1899. szeptember 22.
– Jóváhagyták a Salgótarjáni MÁV Segédtiszti Olvasókör alapszabályát.
1899. október 10.
– Lemondott képviselői állásáról ifj. Weiszenbacher János tűzoltóparancsnok.
1899. október 18.
– A nagyközség megvásárolta Lővinger Rezső és Kovács József Fő út melletti telkét a leendő polgári iskola céljára.
1899. október 30.
– Elkészült a nagyközség szervezeti szabályrendelete.
1900. január 3.
– Megválasztották a nagyközségi elöljárókat. Bíró: Barella Henrik, albíró: Okolicsányi Lajos, pénztárnok: Vattay József, közgyám: Korsós József, rendőrtanácsos: Jancsik Gyula.
1900. március 1.
– Kovács Nándor esperes-plébános a cigánygyerekek külön oktatását szorgalmazta.
1900. március 18.
– Lemondott tisztségéről Unger Gusztáv az Acélgyári Olvasókör elnöke, mert a gyár műszaki igazgatóságával együtt ő is Budapestre került. A kör új elnöke Wabrosch Béla főmérnök lett.
1900. május 2.
– A képviselő-testület községi iparostanonc iskola indítását határozta el, amely a római katolikus iskolában nyílt meg. Az 1884. évi XVII. törvénycikk alapján azokban a községekben, ahol minimum 50 tanonc van, és tanításukra nincs külön iskola, tanonciskolát kell létesíteni. A századfordulón ugyan az Acélgyár működtetett két tanonciskolát, de a községben lévő tanoncok nagy száma – 120-140 fő – indokolta a községi jellegű iparos iskola létét.
– A képviselő-testület elutasította Hricsovszky András és társainak azon kérelmét, hogy a helyi kézműiparosok és a földön árusító kereskedők mentesüljenek a vásári helypénzfizetés alól. Az elutasítást azzal indokolták, hogy a településnek minden bevételre szüksége van az adóhivatal és a járásbíróság áthelyezése érdekében.
1900. május 6.
– Neves fővárosi mesterek tartottak vívóakadémiát az Acélgyári Tiszti Kaszinó tornatermében.
1900. május 17.
– Jóváhagyták a Római Katolikus Olvasókör alapszabályát.
1900. május 22.
– Igazságügyi miniszteri megkeresésre a képviselő-testület kinyilatkozta, hogy rendelkezésre bocsátja a járásbíróság és fogház céljára szánt épületeket.
1900. június 30.
– A járásbíróság és az adóhivatal létesítése miatt a képviselő-testület megvonta a felekezeti iskolák segélyezését.
1900. június
– Megkötötték a járásbíróság elhelyezésére szolgáló épületre vonatkozó bérleti szerződést. Az ingatlan a település déli részén, a Fő út mentén állt, és ez lett a későbbi ún. Kilczer-ház őse. Ettől kezdve Salgótarján lett a Füleki Járásbíróság székhelye.
1900. július 11.
– Az elöljáróság Szvoboda Gyula építészt bízta meg a járásbírósági épületek átalakításával.
1900. július 15.
– Mayer Károly lett a postahivatal vezetője.
1900. augusztus 18.
– Jónásch Antal bejelentette, hogy a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium nem tudja biztosítani a polgári iskola építéséhez és megnyitásához szükséges pénzt.
1900. augusztus 22.
– Jónásch Antal bejelentésére a képviselő-testület elhalasztotta a polgári iskola beindítását.
1900. szeptember 8.
– Ivankovics János rozsnyói püspök szentelte fel a felújított és kibővített római katolikus templomot. Az átalakítást a katolikus hívek nagy száma indokolta. Az elöljáróság a fogyasztási- és italmérési adóból megtakarított pénzzel támogatta a beruházást.
1900. október 15.
– A nagyközség megvásárolta a Szilárdy és az Osztroluczky családoktól a járásbíróság végleges elhelyezésére szolgáló épület felépítéséhez szükséges telket.
1900. november 1.
– Megkezdte működését a Salgótarjánba helyezett Füleki Királyi Járásbíróság.
1900 folyamán
– Jónásch Antal lett az Acélgyár igazgatója.
– A Salgótarjánban székelő Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt vezérigazgatósága Budapestre költözött.
– Emeletet húztak a római katolikus plébánia épületére.
– Beindították az Acélgyár segítségével felépült egy tantermes evangélikus hitfelekezeti iskolát.
– Az Ipartestület székházépítési sorsjegyet bocsátott ki.
– A népszámlálás adatai szerint a népesség száma 13552 fő volt. Ebből római katolikus 80%, görög katolikus 0,3%, evangélikus 10%, református 1,7%, izraelita 7%, és 1% tartozott egyéb vallásfelekezethez.