1901-1903

1901. január
– Megalakulta a Salgótarjáni Katolikus Temetkezési Egylet.
1901. március 29.
– Deutsch Mózes főrabbi templomépítési támogatást kért a képviselő-testülettől, amely meg is szavazott 2400 koronát. Mivel azonban a hitközségen belül éles hitvita zajlott, Löllbach Gusztáv képviselő javaslatára úgy döntöttek, hogy a támogatást csak a vita tisztázása után folyósítják.
– Rendőrbiztosnak választották meg Egry Gyula rendőrfelügyelőt.
1901. május 6.
– A képviselő-testület jóváhagyta azt a szerződést, amelyben a polgári iskola építési telkét haszonbérbe átadta Szilárdy Ödönnek.
1901. május 27.
– Alakuló közgyűlését tartotta a református fiókegyház. Egyházi elnök: Nagy Gedeon diósjenői esperes, világi elnök: Szabó Imre, jegyző: Koós Mihály. (Más források 1900. május 27-re datálják az eseményt.)
1901. július 1.
– A községházán tartotta első presbiteri gyűlését a református egyház.
1901. július 30.
– A nagyközség engedélyezte, hogy az Ipartestület székházat építsen a piactéren, a későbbi Fő téren.
1901. augusztus 18.
– Letették az izraelita templom alapkövét.
1901. november 11.
– A pénzügyi kormányzat háromszobás épületet kért a Losoncról Salgótarjánba helyezendő adóhivatal részére.
1901. november 22.
– Mivel a nagyközség nem rendelkezett az adóhivatal elhelyezésére szolgáló ingatlannal, a képviselő-testület utasította az építési bizottságot, hogy béreljen egy megfelelő ingatlant.
1901. november
– Megválasztották a községi iparostanonc iskola tantestületét. Az igazgató Holcsek Antal lett.
1901. december 4.
– A képviselő-testület döntése értelmében az adóhivatalt – ideiglenesen – a községházán helyezték el.
1901 folyamán
– Megalakult a salgótarjáni sportegyesületek őse, a Salgótarjáni Vívó és Sport Klub.
1902. április 1.
– Megkezdte működését a Salgótarjánba áthelyezett királyi adóhivatal.
1902. május 18.
– Zászlószentelési ünnepséget tartott az Acélgyári Olvasókör. A zászlóanya Borbély Lajosné lett.
1902. május 31.
– A megyei közgyűlés támogatta az újabb gyógyszertár létesítését.
1902. június 3.
– Jóváhagyták a Salgótarjáni Katolikus Temetkezési Egylet alapszabályát.
1902. június
– 50 éves orvosi működését ünnepelte dr. Jungmann Mihály.
1902. július 20.
– Megjelent a Salgótarjáni Lapok című újság első száma. Főszerkesztője dr. Jungmann Rezső volt.
1902. július 27.
– Kossuth Lajos születésének 100. évfordulója tiszteletére a Salgótarjáni Lapok gyűjtést kezdeményezett egy Kossuth-szobor felállítására Salgótarjánban.
1902. július 30.
– A Salgótarjáni Vívó és Sport Klub football játéktársaság szervezését kezdte meg.
1902. július 31.
– A helyi újságírók nevében Jónásch Antal nagyközségi képviselő indítványozta a Kossuth-szobor felállítását.
1902. augusztus 3.
– Átadták a MÁV Altiszti Olvasókör tekepályáját.
1902. augusztus 7.
– Az angol-búr háborúról készült filmmel nyitották meg a Fő téren lévő mozit (mozgó fényképszínházat).
1902. augusztus 9-10.
– Kossuth-emléknapra került sor.
1902. augusztus 10.
– Az acélgyári fasori pályán játszotta le első labdarúgó mérkőzését a Salgótarjáni Sport Egyesület. Az ellenfél a Budapesti Torna Club (BTC) csapata volt. (Más források az eseményt augusztus 17-re datálják.)
1902. augusztus 14.
– Átutazott a településen Ferdinánd bolgár fejedelem.
1902. augusztus 20.
– Megalakult a Salgótarjáni Bányakolóniai Altiszti Nők Temetkezési Segélyező Egylete. Elnök Beliczai Ferencné lett.
1902. augusztus 31.
– A képviselő-testület ún. Kossuth-szoborbizottságot alakított, és a műalkotás felállításának költségére Kossuth-alapot hozott létre.
1902. szeptember 4.
– Sikkasztás gyanúja merült fel a községházán. Feljelentették ugyanis Barella Henrik bírót, mert állítólag 1896 óta rendszeresen felvette az erdő- és mezőrendőri kihágások miatt kivetett bírságpénzt. A főszolgabíró az ügy kivizsgálásáig felmentette tisztségéből Barella Henriket, és további vizsgálatot rendelt el Pap János főjegyző és Eisenkolb Ivor aljegyző ellen is. A bírói feladatokat ideiglenesen Okolicsányi Lajos helyettes bíró látta el.
1902. szeptember 19.
– Megélhetési nehézségek miatt Szabó Rezső bányász magára robbantotta a Gusztáv-aknát.
1902. szeptember 24.
– Átadták és felszentelték az izraelita hitközség új templomát. A zárókövet dr. Singer Leó rimaszombati főrabbi helyezte el.
1902. szeptember 26.
– Jóváhagyták a Salgótarjáni Evangélikus Önképző Egyesület alapszabályát.
1902. október 19.
– A helyi sajtó a polgári iskola felállítását sürgette.
1902. október 21.
– Elhunyt Barella Henrik, felfüggesztett nagyközségi bíró.
1902. december 30.
– Elöljárósági választásokra került sor. A bírói tisztségre Hricsovszky András, Okolicsányi Lajos és Vattay József pályázott. Martonfalvy Gyula főszolgabíró Hricsovszkyt, a választópolgárok pedig Rákos Gyulát támogatták. Rákos ennek ellenére visszalépett a jelöléstől. Mivel Okolicsányit sem a főszolgabíró, sem a nagy befolyással rendelkező Szilárdy Ödön nem támogatta, a megmaradt jelöltek közül Hricsovszky András lett a nagyközség új bírája. A megválasztott további elöljárók, helyettes bíró: Csikász Ferenc, pénztárnok: Vattay József, közgyám: Holcsek Ferenc, rendőrtanácsos: Jancsik Gyula.
1902 folyamán
– Gerő Nándor lett az Salgótarjáni Kőszénbánya Rt új igazgatója.
– A Fő tér közelében felépült a Salgótarjáni Ipartestület székháza.
1903. január
– A helyi pedagógusok algimnázium felállítását szorgalmazták. Az ügyet Gerő Nándor bányaigazgató is támogatta.
1903. február 8.
– A község belterületén vasúti megállóhely létesítésének fontosságára hívta fel a figyelmet a helyi sajtó. A Salgótarjáni Lapok című újság szorgalmazta, hogy a Karancsaljai úti vasúti átjárónál, a Vadász Szálloda közelében kellene az új vasútállomás helyét kijelölni. Az ügy fontosságára hivatkozva rendkívüli közgyűlés összehívását sürgették.
1903. március 28.
– Az uralkodó Kimpián Vazul őrmesternek, salgótarjáni csendőrparancsnoknak a Koronás Érdemkereszt kitüntetést adományozta.
1903. április 20.
– A közgyűlés rendőrségi laktanya építését határozta el.
1903. április 26.
– A képviselő-testület megbízásából dr. Jungmann Rezső elkészítette a vasúti megálló terveit.
1903. május 23.
– A polgári iskola beindításáról tárgyalt a községi tanügyi bizottság és a királyi tanfelügyelő. Az iskola létesítése még 1896-ban felvetődött, de anyagiak hiányában az ügy elakadt. A kultuszminiszter azonban utasította a települést, hogy 1903 szeptemberében nyissa meg az iskolát. A fenti tanácskozáson Porázik György – a tankötelesek nagy számára hivatkozva – egy községi elemi iskola felállítását szorgalmazta. Jónásch Antal pedig egy gyermekmenhely létesítését indítványozta.
1903. május 28.
– A képviselő-testület határozatot hozott a polgári iskola felállítására. A döntés értelmében szeptember 1-vel a fiúknál két osztállyal, a lányoknál pedig egy osztállyal szándékoztak beindítani a tanítást.
1903. június 22.
– Jónásch Antal acélgyári igazgató fellebbezéssel élt a képviselő-testület polgári iskola létesítésére vonatkozó döntése ellen. Kijelentette, hogy csak abban az esetben fogadja el a határozatot, ha a tanfelügyelő és a nagyközség garantálja, hogy az 5%-os pótadónál többet nem vetnek ki a lakosságra, az algimnázium ügyét leveszik a napirendről, és fokozott figyelmet fordítanak az elemi népoktatás helyzetére.
1903. augusztus 22.
– Munkásgyűlést tartottak a Fő téren, amelyen Weltner Jakab, az Szociáldemokrata Párt központi vezetőségi tagja, és Teszársz Károly a Vas- és Fémmunkások Szövetségének elnöke tartott beszédet. A demonstráció után alakult meg a fenti szövetség salgótarjáni csoportja.
1903. szeptember 1.
– A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium nyomására a nagyközség megnyitotta a polgári iskolát.
1903. november 16.
– Megalakult a Salgótarjáni Sport Egyesület.
1903 folyamán
– Felállították a Remény patikát.