1904-1905

1904. január 18.
– A Salgótarjáni Sport Egyesület megkapta hivatalos működési engedélyét.
1904. március 24.
– A képviselő-testület elfogadta Dörnyei Károly polgári iskolai igazgatónak és a tanügyi bizottság jegyzőjének a községi elemi iskolák államosítására vonatkozó előterjesztését.
1904. március 25.
– Megalakult a Salgótarjáni Atlétikai Klub.
1904. szeptember 25.
– A helyi kereskedők és iparosok gyűlésén felvetődött egy ipari és kereskedelmi bank létrehozásának lehetősége.
1904. október 9.
– Körey Dániel kezdeményezésére nagygyűlést tartottak az ipartestületi otthonban a belterületi vasútállomás létesítésének ügyében. Szilárdy Ödön elnöklete alatt 15 fős testületet választottak a lakosság ez irányú érdekképviseletére.
1904. október 21.
– Nyugalomba vonult Martonfalvy Gyula járási főszolgabíró.
1904. október 23.
– Török Sándor a Salgótarjáni Lapok hasábján egy községi kaszinó létesítését szorgalmazta.
1904. november 31.
– A képviselő-testület határozatot hozott a polgári iskolába járó szegény sorsú tanulók tandíjmentességéről.
– A képviselő-testület 6000 koronás támogatást nyújtott a római katolikus iskolának, mert az vallásfelekezetre való tekintet nélkül vállalta a 250 beiskolázatlan tanköteles oktatását.
1904. november
– Az uralkodó udvari tanácsosi címmel tüntette ki Szilárdy Ödönt.
1904. december 3.
– A községháza nagytermében ünnepélyesen beiktatták Szakall Ferenc járási főszolgabírót.
1904. december 10.
– Az Egyesült Magyarhoni Üveggyárak Rt igazgatósága a pénzügyi nehézségek miatt még az 1890-es évek második felében elhatározta a salgótarjáni gyár önálló részvénytársasággá alakítását. Ennek alapján került sor a fenti napon 900 ezer korona alaptőkével a Salgótarjáni Palackgyár Rt alakuló ülésére. A társaság első igazgatósági elnöke Weiss Fülöp, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank elnöke lett.
1904. december 20.
– Megalakult a József Asztaltársaság. Elnöke Rákos Gyula lett.
1904 folyamán
– A helyi pedagógusok követelték a hitfelekezeti és a magániskolák államosítását, illetve az általános tandíjmentesség bevezetését.
– Az Acélgyárból Ózdra telepítették át a nehézkohászatot.
– Megalakult az Szociáldemokrata Párt helyi szervezete.
1905. január 4.
– A Vadász Szállóban tartotta alakuló ülését a füleki választókerület szabadelvű pártja. Az elnöklő Szilárdy Ödön jelenlétében ifj. dr. Chorin Ferencet jelölték képviselőnek.
1905. január 5.
– Letépdesték ifj. dr. Chorin Ferenc szabadelvű képviselőjelölt zászlóit, választói plakátjait.
1905. január 22.
– Kemény János lett a postahivatal vezetője, mivel elődjét, Mayer Károlyt, Budapestre helyezték.
1905. január 26.
– Antiszemita jellegű zavargásra került sor. A reggeli órákban a Vadász Szálló előtt gyülekező, és a választások színhelyére, Fülekre utazó szabadelvű választókat kőzáporral dobálták meg. Délután a 3-4 ezres tömeg megtámadta a katolikus templom előtti postahivatalt és zsinagógát, betörték a szabadelvű választók ablakait. Este, a Fülekről visszaérkező függetlenpárti választókat énekszóval, a szabadelvűeket abcúgolással és füttyszóval fogadták. A tömeg meg akarta támadni a vasúton túli bányakolóniát is, de az ottani bányászok visszaverték ezt. A rendet a Losoncról idevezényelt katonaság állította helyre.
1905. január 27.
– Letartóztatták a zavargás több résztvevőjét.
1905. január 28.
– A károsultak és a lakosság tiltakozását Frank Dezső ügyvéd által vezetett 6 tagú delegáció vitte fel a belügyminiszterhez.
– A zavargások miatt a településre érkezett Nagy Mihály alispán.
1905. január 29.
– A nyomozás állásának tanulmányozására Salgótarjánba érkezett a királyi ügyész.
1905. január 31.
– A zavargások miatt rendkívüli képviselő-testületi ülésre került sor, ahol Frank Dezső egy állandó katonai helyőrség felállítását indítványozta.
1905. február 3.
– Elhunyt Kovács Nándor prépost, plébános.
1905. február 8.
– A képviselő-testület – az Országos Törzskönyvi Bizottság javaslatára – döntött a település nevének írásmódjáról, mely szerint „… Salgótarján Nógrádvármegyei község neve változatlanul hagyassék meg azon hozzáadással, hogy a község neve a törzskönyvezett helynevek helyes írására nézve országosan kötelező ezen szabályok szerint kötőjel nélkül egy szóba írva tehát Salgótarján alakban használtassék…”
1905. február 22.
– A katonai szakasz elhagyta Salgótarjánt. A közbiztonság őrzését 14 csendőr vette át.
1905. március 9.
– Rendőrőrmesterré léptették elő Timaróczky Sándort, mert a választási zavargások idején hősiesen védte a postahivatalt és a zsinagógát.
1905. április 25.
– Alakuló közgyűlését tartotta a Gazdák Biztosító Szövetkezetének Salgótarjáni Csoportja. Elnöknek Keresztény Istvánt választották meg.
1905. április 27.
– Ferenc József udvari audencián [személyes kihallgatáson] fogadta Szilárdy Ödönt.
1905. május 5.
– Megalakult az Salgótarjáni Kőszénbánya Rt Bányatelepi Altiszti Köre.
1905. május 26.
– A képviselő-testület határozatot hozott a Tarján-patak kőburkolattal való ellátásáról.
1905. május 28.
– Gleidura Géza kisterenyei papot iktatták be új salgótarjáni plébánosnak.
1905. június 6.
– A római katolikus iskolaszék közgyűlésén úgy döntöttek, hogy amennyiben néhány héten belül nem kapnak segélyt, bezárják a hitfelekezeti iskolát.
1905. június 15.
– Rákos Gyula lett az Őrangyal patika tulajdonosa.
1905. június 24.
– A nyugdíjkérdés rendezetlensége és a pénzbüntetések elszaporodása robbantotta ki a bányászok újabb sztrájkmozgalmát.
1905. június 30.
– Csődöt jelentett be a római katolikus iskolaszék. A tanfelügyelő ugyan biztosított egy 6000 koronás gyorssegélyt, amit azonban a megyei közigazgatási bizottság nem hagyott jóvá.
1905. augusztus 18.
– A képviselő-testület rendkívüli ülésen foglalkozott a nehéz helyzetben lévő felekezeti iskolákkal. Mivel a felsőbb szervek nem hagyták jóvá a segélyek folyósítását, és újabb községi pótadó kivetésével nem akarták leterhelni a lakosságot, kérték a tanfelügyelőt, hogy a közel 600 tanköteles érdekében államosítsák az iskolákat.
1905. szeptember 3.
– Salgótarjáni Hírlap címmel új lap indult meg Rosenberg Miksa szerkesztő és Friedler Ármin nyomdatulajdonos kiadásában.
1905. szeptember 9.
– A községi iskolaszék ülésén a tanfelügyelő ígéretet tett, hogy a következő tanévben államosítják a felekezeti elemi iskolákat, és egyszeri támogatásként a római katolikus iskola 4000, az izraelita iskola pedig 2000 koronás támogatást kap. Megjegyezte, hogy az intézmények kötelesek felvenni az összes tankötelest.
1905. szeptember 18.
– A megígért támogatásban bízva ismét megindult a tanítás a római katolikus iskolában.
1905. október 4.
– Eltemették Gönczöl Jánost, a Salgótarjáni Tanítótestület elnökét.
1905. október 25.
– Szabályozták a bérkocsik viteldíját és a bérkocsisok működési engedélyét. A fuvardíjat 60 fillérben, illetve 1 koronában állapították meg. A kocsisoknak kötelező volt a fuvarról elismervényt adni és a tarifa-táblázatot jól látható helyre kellett kitenni.
1905. október 30.
– A Salgótarjáni Kölcsönös Segélyező Egylet kimondta a Salgótarjáni Népbank szövetkezetté alakulását. Elnöke Vattay József lett.
1905. november 7.
– A Balassagyarmati Királyi Törvényszék a salgótarjáni zavargások ügyét tárgyalta. A vádat magánosok elleni vétségben állapították meg. A 35 vádlott többségét 5 naptól 3 hónapig terjedő elzárással büntették, 6 személy ellen pedig újabb körözést adtak ki. Az elítéltek közül 6 férfi, a többi nő.
1905. december 10.
– A Czirbesz-féle vendéglőben alakult meg a Salgótarjáni Polgári Kör. Célja „Salgótarján és vidéke polgárait egyesíteni, hogy ekkép a közérdekű ügyeket megbeszélhessék.” A 84 fős szervezetnek Tóth Gyula lett az elnöke.
1905. december 19.
– Porázik György acélgyári igazgatótanítót választották meg a Salgótarjáni Tanítótestület elnökévé.
1905. december 29.
– Nagyközségi képviselő-testületi választásra került sor.