1908-1909

1908. január 18.
– A képviselő-testület kinyilvánította, hogy csak a terület ingyenes átadásával tud hozzájárulni a vasúti megálló építéséhez. Kérte a MÁV-ot, hogy az évi 110 ezres salgótarjáni utasforgalomra tekintettel minél előbb kezdődjön el a beruházás.
1908. január 28.
– A lakosság elutasította, hogy a polgári iskolát a már korábban kiválasztott telken, a település belterületén kívül építsék fel. Ezért a képviselő-testület egy új helyszín kiválasztására utasította az elöljáróságot.
1908. február 3.
– A belügyminiszter jóváhagyta a Vas- és Fémmunkások Salgótarjáni Csoportjának felfüggesztését.
1908. február 4.
– A tanfelügyelő azt javasolta, hogy a polgári iskolát a Fő téren építsék fel, mert az a község belterületén található. A képviselő-testület ezt elutasította, mivel akkor a tér nem tudná betölteni funkcióját.
1908. február 28.
– A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt bányatársulati iskolájával szemben lévő telkét ajánlotta fel a polgári iskola részére, melyet a képviselő-testület elfogadott.
– A római katolikus iskolaszék jelezte, hogy súlyos anyagi problémák miatt kénytelen az iskolát bezárni.
1908. március 27.
– A képviselő-testület elfogadta a kormánynak a polgári iskola államosítására vonatkozó feltételeit. E szerint a nagyközség vállalja a polgári iskola céljaira kivetett 5%-os adó behajtását, ingyen átadják az államnak az iskola építési telkét, fizetik a pedagógusok nyugdíjjárulékát, továbbá tudomásul veszik, hogy a beiratkozási díjak az államot illetik meg. Cserében a testület indítványozta, hogy az államosítás után a 40 koronás tandíjat szállítsák le 20 koronára.
1908. április 3.
– Rendkívüli képviselő-testületi ülést tartottak a polgári iskola ügyében. Wabrosch Béla kifejtette, hogy az 1899-ben megvásárolt építési telek alkalmatlan az iskola elhelyezésére, mert házak közé van szorítva, és a nagy forgalmú országút mellett fekszik. Gerő Nándor szerint a bánya által felajánlott terület biztonságos, már 1883-ban befejezték a terület kiaknázását. Ezek után a képviselő-testület elfogadta a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt építési telkét.
1908. április 9.
– A főszolgabíró betiltotta a Népszava utcai árusítását a településen.
1908. április 16.
– A képviselő-testület kérte a tanfelügyelőt, hogy fogadja el és támogassa a polgári iskola új építési telkére hozott testületi döntést.
1908. április 28.
– A képviselő-testület névszerinti szavazás után úgy döntött, hogy a községi vagyont fele-fele arányban helyezi el a Salgótarjáni Takarékpénztár Részvénytársaságnál, és a nemrég alakult Salgótarjáni Népbanknál. A határozat megszületését éles vita előzte meg. Frank Dezső takarékpénztári ügyész kijelentette, hogy még nem ismertek a Népbank mérlegei, gazdasági mutatói, ami nagy bizonytalanságot jelent a befektetőknek. Erre reagálva dr. Pollatsek Ármin kifejtette, hogy elég garanciát jelent az a tény, hogy az addig jegyzett részvények és befizetések elérték a 100 ezer koronát.
1908. június 9.
– A képviselő-testület módosította korábbi döntését a polgári iskola építési telkére vonatkozólag. Miután eltérő vélemények fogalmazódtak meg, arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az építési telek kiválasztására egy minisztériumi szakértőt kérnek fel.
– Szilárdy Ödön indítványozta, hogy a nagyközség kezdeményezze Salgótarján rendezett tanácsú várossá alakulását.
1908. június 10.
– Ismét megjelent a Salgótarján és Vidéke című újság, amely a Salgótarjáni Polgári Kör szépirodalmi és közgazdasági hetilapja volt. Felelős szerkesztője dr. Cziegler Jakab lett.
1908. június 26.
– Megválasztották a rendezett tanácsú várossá alakulás előterjesztését kidolgozó bizottságot, melynek tagja volt Bőhm D. Ignác, Faragó Gyula, Frank Dezső, Gerő Nándor, Jónásch Antal, dr. Pollatsek Ármin, Szilárdy Ödön, Tóth Gyula és Weinberger Soma.
1908. augusztus 6.
– A képviselő-testület ingyen átadta az államnak a polgári iskola építése céljából még 1899-ben megvásárolt területet.
1908. szeptember 1.
– Állami kezelésbe került a polgári iskola.
1908. október 18.
– A megyei törvényhatósági bizottság a Füleki járás elnevezését salgótarjánira változtatta.
1908. október 22.
– A képviselő-testület megerősítette a polgári iskola építési telkére vonatkozó augusztusi határozatát.
1908. október 24.
– A kereskedelemügyi miniszter 130 ezer koronát irányzott elő a vasúti megálló létesítésére.
1908. október 30.
– Szilárdy Ödön elnökletével megalakult a Polgári Iskola Gondnoksága.
1908. november 24.
– A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium értesítette a nagyközséget, hogy csak abban az esetben hajlandó az óvodákat államosítani, ha a település gondoskodik az állandó helyiségekről és azok karbantartásáról, továbbá fizeti a 24 koronás nyugdíjjárulékot.
1908. december 23.
– Képviselő-testületi választásra került sor.
1908. december 27.
– Az evangélikus egyház közgyűlése határozatot hozott felekezeti iskolájuk államosításáról.
1908 folyamán
– Megalakult a Salgóbányatelepi Felvigyázó és Munkásszemélyzeti Olvasóegylet.
– Hungáriára változott meg a Korona Szálloda elnevezése.
– Felépült az új járványkórház.
1909. január 22.
– A képviselő-testület hozzájárult a felekezeti elemi iskolák államosításához, de kikötötte, hogy az állam vegye át a pedagógusokat is.
1909. január 31.
– Frank Dezsőt választották az izraelita hitközség elöljáróságának elnökévé.
1909. január
– A Salgótarjáni Palackgyár Rt – az Egyesült Magyarhoni Üveggyárak Rt reménytelen gazdasági helyzete miatt – megbízta a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankot, hogy értékesítse a gyár részvényeit.
– Tóth Gyulát, mint a „polgárság képviselőjét” választották meg községi bírónak.
1909. február 9.
– Első évi közgyűlését tartotta a Salgótarjáni Népbank Rt.
1909. február 16.
– A képviselő-testület menház építéséről döntött.
– A képviselő-testület összeférhetetlennek tartotta, hogy Bodó János jegyző a Salgótarján és Vidéke című helyi lap felelős szerkesztője legyen.
1909. február 18.
– A csehországi Mühlig testvérek és az Aussigi Üveggyár bejelentették, hogy készek megvásárolni a Salgótarjáni Palackgyár többségi részvényeit.
1909. február 23.
– A polgári iskola építése ügyében a képviselő-testület 120 ezer korona kölcsön felvételéről döntött.
1909. február 26.
– Fizetésemelést követelve sztrájkoltak a polgári iskolát építő kőművesek.
1909. március 15.
– A Mühlig-konszern megvásárolta a Salgótarjáni Palackgyár többségi részvényeit.
1909. április 6.
– Megalakult a Salgótarjáni Leányegylet.
– Megalakult a Salgótarjáni Palackgyár Rt Tűzoltó Testülete.
1909. július 8.
– Megalakult az államosított elemi iskolák tanügyi hatósága, a 20 fős Községi Iskolai Gondnokság. Elnöke Szilárdy Ödön lett.
1909. szeptember 1.
– A vallás- és közoktatásügyi miniszter jóváhagyásával állami kezelésbe kerültek a felekezeti iskolák, valamint a palackgyári társulati iskola.
1909. október 24.
– Újra megalakult a Vas- és Fémmunkások Salgótarjáni Csoportja Ruscsák György bádogos elnökletével. A Vadász Szállóban megtartott alakuló ülést a szolgabíró csak úgy engedélyezte, ha „… korlátozott számban…” jelennek meg a munkások.
1909. december 29.
– Tóth Gyula nagyközségi bíró az utcák csatornázása és kikövezése érdekében kövezetvámadó bevezetését indítványozta. Utasították az elöljáróságot, hogy készítsék el a település egész területére vonatkozó egységes csatornázási, utcarendezési és útburkolati terveket.
1909 folyamán
– A Salgótarjáni Gépgyár és Vasöntöde Rt ügyvezető igazgatója az egykori alapító Hirsch Fülöp lett. A gyárban ekkor indult meg a kályhák gyártása.
– Átadták a polgári iskola új épületét.