1920-1921

1920. január 21.
– A képviselő-testület elítélte a párizsi béketervezetet.
1920. január 24.
– Népgyűlésen tiltakoztak a párizsi béketervezet ellen.
1920. január 25-26.
– A nemzetgyűlési képviselőválasztás során a salgótarjáni választókerületben dr. Mikovinyi Jenő, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja képviseletében nyerte el a szavazatok többségét Batta Gyula, a Szociáldemokrata Párt jelöltjével szemben.
1920. január 31.
– Elhunyt Pap János nyugalmazott nagyközségi főjegyző.
1920. február 4.
– A helyi bányamunkásság szociális és bérköveteléssel fordult az igazgatósághoz, és kilátásba helyezték a sztrájk lehetőségét.
– A balassagyarmati törvényszék szabadon bocsátotta Tóth Gyulát.
1920. február 15.
– Miután az igazgatóság nem teljesítette a bányászság követeléseit, sőt lefogatta a mozgalom vezetőit, megkezdődött a sztrájk.
1920. február 24.
– Karhatalom bevonásával fojtották el a bányászok sztrájkmozgalmát, és 40-50 főt vettek őrizetbe.
1920. március 3.
– A képviselő-testület a nemzeti királyság felállítását követelte.
1920. május 29.
– Beszüntette működését az uszoda.
1920. június 1.
– Alakuló ülését tartotta a Salgótarjáni Torna Club. Elnöke Vlacsil Béla, védnöke dr. Róth Flóris, a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt salgótarjáni igazgatója volt.
1920. június 7.
– A salgótarjáni bánya- és iparmedence vállalatai közös memorandumban tiltakoztak a trianoni békében megállapított magyar-szlovák határvonal kijelölése ellen, és kérték a Határmegállapító Bizottság helyszíni kiszállását.
1920. június 18.
– Az Ipartestület szorgalmazta, hogy a képviselő-testület tegye meg a rendezett tanácsú városi rangra emelés iránti lépéseket. Az előkészítő munkára felkérték Jeszenszky Károlyt, Koós Mihályt, és Kovács Józsefet.
1920. június 29.
– Megalakult az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga Salgótarjáni Szervezete, többek között Balhauser István, Liptay B. Jenő és dr. Róth Flóris részvételével.
1920. augusztus 8.
– A képviselő-testület tiltakozott a település határánál meghúzott országhatár ellen, és követelte a Karancs-vidék cseh megszállás alóli felszabadítását.
1920. szeptember 28.
– A település tiltakozott a Határmegállapító Bizottságnál, mert „… Salgótarjánban és vidékén a határ megállapítása minden etnográfiai, gazdasági, stratégiai és helyi viszonyok figyelembe vétele nélkül történt…”
1920. október 20.
– Koós Mihály lett az új főjegyző.
1920 folyamán
– Szente László látta el a Salgótarjáni Palackgyár gyárvezetői munkakörét.
– A népszámlálás adatai szerint a nagyközség népességszáma 15213 fő volt.
1921. február 1.
– Olay Gyulát választották meg községi jegyzőnek.
1921. február
– Az Acélgyári Olvasókörben tartották meg a bányatársulati 145. számú Sirály, illetve az acélgyári 153. számú Mátra Cserkészcsapat együttes fogadalomtételét.
1921. március 20.
– Háromévi szünet után tartotta meg közgyűlését az Acélgyári Olvasókör.
1921. április 3.
– Elfogadták a Salgótarjáni Torna Club alapszabályát.
1921. április 8.
– A rendezett tanácsú városi cím elnyerésére felállított bizottság ülésén felosztották a tennivalókat. Dr. Pollatsek Ármin tartott kapcsolatot a Belügyminisztériummal, míg Koós Mihály vizsgálta a várható kiadásokat. A bizottság további tagja Olay Gyula és Rákos Gyula lett.
1921. június 12.
– A katonaság ittléte súlyos problémát jelentett a településnek. Ezért a lakosság, az iparvállalatok és a közigazgatás képviselői közös értekezleten határozták el, hogy kérik a kormánytól a csapatok elhelyezését.
1921. június 17.
– A lakosság véleményével ellentétben Koós Mihály a közbiztonsági szempontok miatt fontosnak tartotta a csapatok maradását, és véleményét a képviselő-testület is támogatta.
1921. július 12.
– A képviselő-testület üdvözölte a Salgótarjáni Bányakapitányság felállítására vonatkozó állami döntést.
1921. július 13.
– Megtartották a gyalogsági laktanya részére szükséges terület helyszíni bejárását. A település északi részén fekvő területért azonban a Luby és a Szilárdy család hatalmas összeget kért, ezért az érdemi tárgyalás befejeződött, és a pénzügyi bizottság a kisajátítási eljárás megindítását javasolta.
1921. augusztus 5.
– Haas D. Ármin tulajdonos 400 ezer koronáért eladta a nagyközségnek a Káposzta-piac téren működő Apolló mozi berendezéseit és felszereléseit.
1921. augusztus 10.
– Határoztak a Fő utca és a Fő tér, valamint az átkelési szakaszok kikövezéséről.
– A bányakapitányság elhelyezésére szánt, de a Tóth Gyula tulajdonát képező telket a nagyközség nem tudta megszerezni. Ezért felajánlották a kormánynak, hogy amennyiben a kisajátítás eredményhez vezet, további ingyen telket biztosít az épület céljára.
1921. szeptember 5.
– Újból megindult a tanítás a katonai laktanyának használt polgári iskola egy részében. Javasolták a tanfelügyelőnek, hogy indítsanak párhuzamos osztályt a helyszűke miatt fel nem vett diákok részére.
1921. szeptember 9.
– Átadták a 7. számú kerékpáros zászlóalj ideiglenes elhelyezésére szolgáló barakképületeket a település északnyugati részén. A katonaság a polgári iskola első két emeletét kiürítette a családos tisztek számára. A nagyközség azonban mindenáron el akarta érni, hogy az iskola teljesen mentesüljön az elszállásolás alól, ezért kérték a zászlóaljat, hogy amennyiben a barakk nem megfelelő, úgy adják át azokat az oktatás céljára. Liptay B. Jenő javasolta, hogy küldöttség keresse fel a honvédelmi minisztert a polgári iskola kiürítése érdekében.
1921. szeptember 17.
– A képviselő-testület elfogadta a rendezett tanácsú városi cím elnyerésére kidolgozott előterjesztést, és kérték a megyei törvényhatósági bizottság támogatását.
1921. október 13.
– Nógrád vármegye törvényhatósági bizottsága határozatban támogatta a rendezett tanácsú városi rang megszerzésére vonatkozó tervezetet, de a döntés a Belügyminisztériumé volt.
1921. október 20.
– A képviselő-testület átadta a kincstárnak a bányakapitányság épülete számára korábban kilátásba helyezett ingyen telket.
1921. november 26.
– Megalakult a Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetségének helyi csoportja.
1921. december 7.
– A járási főszolgabíró engedélyezte a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt-nek, hogy újjáépítse a bányakaszinó épületét.
1921. december 28.
– Megalakították az öt választókerületet. A névjegyzékbe 2507 választópolgárt vettek fel.
1921 folyamán
– A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt orvosi rendelőt, járványkórházat és vendégszállót épített a bányatelepen.
– A településre költözött Kilczer Béla építési vállalkozó.
– A belügyminiszter 118446/1921. számú rendeletével engedélyezte a nagyközség rendezett tanácsú várossá való átalakulását. (Sajnos a kutatás során nem sikerült megállapítani a rendelet kiadásának napját.)

error: Védett tartalom!