1923

1923. február 16.
– Dr. Förster Kálmán polgármester továbbította az alispánnak a csendőrlaktanya építését sürgető kérést.
1923. február 25.
– Az Apolló moziban tartotta alakuló ülését a Magyarországi Kárpát Egyesület Salgótarjáni Osztálya. Az egyesület a Karancs-egyesület jogutódja volt. Elnöke dr. Förster Kálmán polgármester lett.
1923. március 1.
– A képviselő-testület utasította a városi tanácsot, hogy lépjen érintkezésbe a helybeli iparvállalatokkal és igyekezzék támogatást kérni egy helyi gimnázium felállítására.
1923. március 15.
– A város szerződést kötött ditrói Siklódy Lőrinc szobrásszal egy I. világháborús szobor elkészítésére.
1923. április 26.
– Köntzey Ferenc műszaki tanácsost bízták meg a városszabályozási tervek elkészítésével. Köntzey munkája során kapcsolatba lépett Vargha László fővárosi építésszel. (Pályázat kiírásától anyagi okok miatt állt el a város.)
1923. április
– Liptay B. Jenő acélgyári igazgató és Wágner Rezső bányaigazgató kezdeményezésére az acélgyári- és a bányai alkalmazottak a felállítandó gimnázium megszervezésére létrehozták az ún. Előkészítő Bizottságot. A testület tagjai voltak: Almási Ignác, Kralovánszky Imre, Liptay B. Jenő, Moticska Nándor, Pántyik Árpád és Wágner Rezső.
1923. május 1.
– Megjelent A Munka című társadalmi-politikai hetilap első száma. Az újság 1944 végéig a legfontosabb helyi sajtóorgánum volt.
1923. május 3.
– Kiadták az új bányaigazgatósági épület végleges építési engedélyét.
1923. május 6.
– Az Szociáldemokrata Párt által szervezett népgyűlésen felszólalt Kéthly Anna.
1923. május 8.
– Helyi polgárok kezdeményezésére megalakult a Salgótarjáni Községi Párt, melynek deklarált célja volt a közérdek támogatása. Elnöke Szente László palackgyári igazgató lett.
1923. május 23.
– A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium engedélyezte a Gimnáziumi Előkészítő Tanfolyam működését. Igazgatónak dr. Szabó Lajost nevezték ki. (A forrásokban felváltva szerepel az új középiskola szervezésekor a Gimnázium és a Főgimnázium elnevezés.)
1923. június 21.
– A város ingyen átengedte a csendőrségnek az újtelepen lévő, s eddig katonai szállásként funkcionáló barakképületeket.
1923. június 22.
– A város ingyen telket ajánlott fel egy új járásbírósági épület céljára.
1923. június 24.
– Leleplezték a salgói várban elhelyezett Petőfi-emléktáblát. Az ünnepi beszédet dr. Pekár Gyula, a Petőfi Társaság elnöke tartotta.
1923. június 25.
– Liptay B. Jenő elnökletével megalakult a Salgótarjáni Főgimnáziumi Bizottság.
1923. június
– Az immár Salgótarjáni Bányász Torna Club (SBTC) néven működő volt Salgótarjáni Torna Club (STC) nyerte meg a Mátravidék-csoport labdarúgó bajnokságát.
1923. július 4.
– A Magyar Államvasutak és a megyei közigazgatási bizottság képviselői felvetették a Zagyvai-rakodóval szemben, illetve az uszoda melletti Tarján-patak hídja alatt átvezető aluljárók építését.
1923. július 7.
– Megválasztották a Főgimnáziumi Előkészítő Tanfolyam tantestületét. A 92 jelentkező közül dr. Almai Irén, dr. Czirbesz Endre, dr. Dornyay Béla, Fayl Frigyes, Molnár László, Perényi Erzsébet, Szőllőssy Károly és Vadászy Bertalan pályázatát fogadták el.
1923. július 24.
– Megalakult a Salgótarjáni Agyagipari Rt.
1923. augusztus 1.
– Termelési nehézségek miatt üzemen kívül helyezték a Salgótarjáni Palackgyárat, és a munkások nagy része a környező bányáknál helyezkedett el.
1923. augusztus 2-4.
– Bérkövetelések miatt sztrájkoltak a MÁV mozdonyvezetők. A megmozdulás leverésére Szabó Sándor állomásparancsnok statáriumot hirdetett.
1923. augusztus
– A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt a bányatelepen lévő Fürdő utcai munkáslakásait átadta a szerveződő gimnázium számára.
1923. szeptember 1.
– Szauer Andor lett a Fő utcai Remény gyógyszertár tulajdonosa.
1923. szeptember 10.
– Ünnepélyesen megnyitották a Gimnáziumi Előkészítő Tanfolyamot. Az oktatás 7 osztályban, 8 tanárral és 52 tanulóval kezdődött meg.
1923. szeptember 16.
– Lelkészválasztó közgyűlést tartott az evangélikus egyház. Az új lelkész Szelényi László lett.
1923. szeptember
– A kormányzó Szente László palackgyári igazgatót királyi kormányfőtanácsossá nevezte ki.
1923. október 16.
– A Szociáldemokrata Párt kerületi titkárságot állított fel a városban Deutscher Károly titkár vezetésével. (Más forrás szerint erre október 23-án került sor.)
1923. október 18.
– Városi főügyésszé választották meg dr. Varga Kálmán ügyvédet.
1923. október 19.
– Elhunyt Kóhn Lipót szesznagykereskedő.
1923. október 27.
– Felrobbantották a pécskői bazaltömlést, a közkedvelt Hurka-Pécskőt.
1923. november 18.
– A Fő téri postaépület előtt felavatták a város első köztéri alkotását, a ditrói Siklódy Lőrinc által készített Hős fiai szobrot. A leleplezésen megjelent dr. Vass József népjóléti miniszter, valamint dr. Sztranyavszky Sándor főispán.
1923. november 29.
– Megalakult a Pécskői Bazaltbánya Rt.
1923. december 9.
– Beiktatták hivatalába Szelényi László evangélikus lelkészt.
1923 folyamán
– Minarek János megnyitotta a Tátrakert Sörözőt.