1924

1924. január 15.
– Megalakult a Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének (KANSZ) helyi csoportja.
1924. január 27.
– Megalakult a Salgótarján és Vidéke Általános Fogyasztási Szövetkezet.
1924. január
– A katonai laktanya elkészültével a polgári iskolát újra elfoglalta a diákság.
1924. február 3.
– Alakuló közgyűlését tartotta az Országos Keresztény Szocialista Párt Salgótarjáni Szervezete. A párt szervezését a helyi keresztényszocialista szakszervezet elnöke, Katona László irányította.
– A városi óvoda felügyelő bizottság – a gyerekek nagy száma miatt – az acélgyári és a Fő téri óvoda mellé újabb intézmény létrehozását javasolta a település déli részén, az üveggyár és a vasöntöde körzetében.
1924. február 9.
– A Vadász Szállóban újból megnyitották a több éve szünetelő Salgótarjáni Kaszinót, és dr. Róth Flóris bányaigazgatót választották elnöknek. A vezetőség további tagja lett: Herczegh József esperes-plébános, dr. Zelenka Ottó járásbírósági elnök, dr. Farkas Béla járásbíró, igazgató, dr. Arday Dezső rendőrfogalmazó, háznagy, Lóser László tanító, pénztárnok, dr. Holcsek Béla ügyvédjelölt, jegyző, dr. Szalvendy Ödön ügyész, és Holcsek Antal könyvtárnok.
1924. február 22.
– A képviselő-testület elfogadta a város szervezési szabályrendeletét.
1924. február 25.
– A településen állomásozó 7. honvédzászlóalj lőtér céljára területet kért a várostól.
1924. február
– A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Szegedre helyezte át Korom György polgári iskolai tanárt, A Munka című újság felelős szerkesztőjét.
1924. március 2-3.
– A városszabályozási terv előkészítésével kapcsolatban – Köntzey Ferenc meghívására – Salgótarjánban tartózkodott Vargha László műszaki tanácsos, aki javasolta a vasút áthelyezését a Meszesaljai utca környékére, illetve a sínpálya 5 m-es felemelését.
1924. március 9.
– A hatóság betiltotta a szociáldemokrata népgyűlést.
1924. április 1-7.
– Weiss Fülöp, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank alelnöke lépéseket tett a Salgótarjáni Palackgyár újbóli beindítása érdekében.
1924. április 4.
– A képviselő-testület jóváhagyta a „Förster Kálmán Szegénysegélyező Alapítvány”- t, melynek alaptőkéje 50 millió korona volt, és célja a tehetséges, de szegény sorsú diákok támogatása.
1924. május 2.
– A katonai laktanyában megalakult Póka Dezső elnökletével a helyőrségi tiszti kaszinó.
1924. május 10.
– Németh István püspök kimondta a salgótarjáni református fiókegyház anyaegyházzá való alakulását.
1924. május 15.
– Horváth Géza Hirsch-gyári gondnok kijelentette, hogy hajlandó területet biztosítani a felállítandó 3-as számú óvoda részére.
1924. május 30.
– A városi közgyűlés szabályrendeletet alkotott a főiskolai tanulói segélyalap létesítéséről, melyben évenként egy-egy helyi illetékességű főiskolai diák tanulmányi költségeit fedezték.
1924. július 2.
– A Gimnáziumi Előkészítő Tanfolyam Felügyelő Bizottsága betegsegélyező egylet felállítását határozta el a tantestület számára.
1924. július 4.
– Elfogadták a prostitúcióról szóló városi szabályrendeletet.
1924. július 6.
– Az Országos Dalszövetség felkérésére az Acélgyári Dalárda nagyszabású hangversenyt tartott a Fő téren.
1924. július 24.
– A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt használatbavételi engedélyt kért az új igazgatósági épületre.
1924. július 27.
– A Dolinkában átadták a Salgótarjáni Sport Egyesület új sportpályáját.
1924. szeptember 1.
– Reálgimnáziummá alakult át a Gimnáziumi Előkészítő Tanfolyam.
1924. szeptember 4.
– Az alispán kijelentette, hogy az újtelepi városrészen lévő állatvásártér nem felel meg funkciójának, és utasította a városi vezetést, hogy minél előbb helyezzék át egy megfelelő területre. Tudatta, hogy amennyiben erre nem kerül sor, betiltja a vásári állatfelhajtást.
1924. szeptember 23.
– A városi képviselő-testület döntést hozott a főszolgabírói székház Úri utcai építési telkének kincstári kezelésbe adásáról.
1924. október 1.
– A Hunyad út 6. szám alatt létre jött a 84. számú Stefánia Anya- és Csecsemővédő Intézet.
1924. október 22.
– Megalakult a Salgótarjáni Társulati Tisztviselők Iskola Egyesülete.
1924. november 4.
– Az Úri utcában felépült székházába költözött, az ideiglenesen Budapesten székelő, Salgótarjáni Bányakapitányság hivatala.
1924. november 17.
– Megalakult a reálgimnázium sportköre.
1924. december 1.
– Alakuló közgyűlését tartotta a Salgótarjáni Turul Nyomda Rt. Az üzletvezető Friedler Samu lett.
1924. december 16.
– Képviselő-testületi választásokra került sor.
1924 folyamán
– Molnár István tervei alapján felépült a katonai laktanya.
– A Fő téri vasútállomás mellett átadták a városi kis víztornyot.

error: Védett tartalom!