1925

1925. január 1.
– Megkezdte működését a Gimnáziumi Betegsegélyező Egyesület.
1925. január 5.
– Az alispán – az állatvásártér elégtelen állapotára hivatkozva – betiltotta az országos állatvásárok tartását.
1925. január 17.
– Az alispán június 30-ig adott határidőt az állatvásártér ügyének rendezésére.
1925. január 20.
– Elhunyt id. dr. Chorin Ferenc főrendházi tag.
1925. január 27.
– Az Acélgyári Olvasóegylet nagytermében megalakult az Acélgyári Levente Testedző Egyesület.
1925. február 4.
– Alakuló ülését tartotta az újjáválasztott képviselő-testület.
1925. február 7.
– Elhunyt Rákos Gyula, az Őrangyal gyógyszertár tulajdonosa, a Salgótarján Városi Villamossági Rt igazgatója, a Salgótarjáni Népbank Rt igazgatósági tagja.
1925. február 18.
– A város kisajátította az új állatvásártér céljára a polgári iskola és a Palackgyár között elterülő 7 holdas Szilárdy-rétet. Szilárdy István fellebbezett a döntés ellen.
1925. február 22.
– Az ipartestület közgyűlésén Ponyi Antal helyett Vehovszky István építőmestert választották meg elnöknek.
1925. február 27.
– A képviselő-testület határozatot hozott az új járásbírósági székház építési telkének átengedéséről.
1925. február
– A képviselő-testület ülésén beterjesztették az Szociáldemokrata Párt programját. Követelték, hogy minden 20. évet betöltő lakosnak biztosítsák az általános, titkos, egyenlő és közvetlen választójogot, továbbá a városi képviselők kétévenkénti arányos választási képviseletét és a virilizmus [legtöbb adót fizetők képviselősége] eltörlését. Felvetették, hogy a vállalatok vezetői ne legyenek testületi tagok, és a vezető tisztviselőket közvetlenül válasszák meg. Ezen kívül megfelelő gyógyintézet felállítását, valamint az ingyenes népoktatás bevezetését szorgalmazták.
1925. március 24.
– Átadták a kincstárnak az új járásbírósági székház építési telkét.
1925. március
– Danyi Gyula megkezdte a Magyar Cigányzenészek Országos Egyesülete Salgótarjáni Csoportjának szervezését.
1925. április 14.
– A magyar királyi pénzügyi biztos telket kért a felépítendő pénzügyőri laktanya számára.
Kijelentette, hogy az építkezés csak a telek ingyenes átadása esetén kezdődhet meg.
1925. április 22.
– A Szociáldemokrata Párt helyi szervezete a Népszava hasábján keresztül tiltakozott a Vági István vezette Magyar Szocialista Munkás Párt megalakulása ellen.
– A képviselő-testület átadta a kincstárnak a pénzügyőri laktanya építési telkét, az ideiglenesen szabályozott újtelepi volt vásártéren.
1925. április 23.
– Dr. Förster Kálmán polgármester megtiltotta a város belterületén az állatok legeltetését.
1925. április 30.
– Zoltán Frigyes felhívta a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt-t, hogy vásárolja fel a cseh Mühlig cégtől a Salgótarjáni Palackgyár részvényeit, és vegye saját kezelésbe az üzemet.
1925. április-május
– A nyugati városrész szabályozása és a nagyarányú munkanélküliség enyhítése érdekében megkezdődött Köntzey Ferenc műszaki tanácsos tervei szerint a Tarján-patak új medrének kialakítása. Ennek során az új patakmedret a terület közepéről a vasúti sín mellé helyezték át, és megkezdődött az ún. Újtelep kiépítése.
1925. május 17.
– A Salgótarjáni Sport Egyesület (SSE) dolinkai pályáján tartották meg az acélgyári 153. számú Mátra Cserkészcsapat zászlószentelési ünnepélyét.
1925. június 5.
– A Munka című hetilap kft-vé alakult át.
1925. június 12.
– A Nógrád vármegyei közigazgatási bizottság engedélyezte a Menház utcával szemben lévő Széna téri vasúti átjáró megépítését.
1925. június 14.
– Megalakult a Bányatelepi Leventék Egyesülete. Parancsnoka Istók Elemér bányatisztviselő lett.
1925. június 17.
– A nehéz gazdasági viszonyok ellen tüntetett a város iparos- és kereskedő társadalma. Tiltakoztak a jogtalan iparűzők (kontárok) egyre emelkedő száma ellen, és követelték a közmunkák megindítását. A demonstráció ideje alatt az üzletek zárva maradtak.
1925. június 18-29.
– A Salgótarjáni Polgári Lövészegylet ünnepélye alkalmából a városba látogatott József Ferenc főherceg.
1925. június 25.
– A város vezetése országos pályázatot hirdetett Salgótarján rendezési tervének elkészítésére. A beküldési határidőt 1925. október 30-ban állapították meg. Az első díj 50 millió korona volt. A pályázat kiírásának oka a rendezési munkával megbízott Köntzey Ferenc műszaki tanácsos nagyfokú elfoglaltsága volt.
1925. július 7.
– A város a temető bekerítéséről döntött.
– A polgármester elnöklete alatt ülésező Városi Testnevelési Bizottság elhatározta a Városi Levente Egyesület megalakítását.
– A városi közgyűlés 500 ezer aranykorona értékű dollárkölcsön felvételéről döntött a magyarországi városoknak nyújtandó, a Speyer bankház által szervezett kölcsönkeretből. A pénzt elsősorban közmunkákra és lakóházak építésére szánták.
1925. július 12.
– Ünnepélyesen beiktatták hivatalába dr. Csengődy Lajos evangélikus lelkészt.
1925. július 16.
– A megyei törvényhatósági bizottság elutasította Szilárdy István fellebbezését az új vásártér kissajátításával kapcsolatban, és jóváhagyta a város döntését. A család a belügyminiszterhez fordult jogorvoslatért.
1925. július 23.
– A képviselő-testület – elfogadva az építési bizottság javaslatait – határozatban mondta ki, hogy a Tarján-patak medrét a Karancsaljai utcai hídtól az uszodáig betontámfallal, korláttal, és új hidakkal kell kiépíteni, az Úri utcát pedig ki kell szélesíteni. Döntés született arról is, hogy a Menház utcával szemben engedélyezett új vasúti átjáró folytatásában közúti vasbetonhíd létesítendő.
– Polgármesteri hirdetmény szólította fel a lakosságot, hogy a lakásépítkezések finanszírozására külföldi kölcsön vehető igénybe. A felépítendő házak 30 évig voltak adómentesek.
1925. július 26.
– Ünnepélyesen felavatták az Salgótarjáni Bányász Torna Club (SBTC) új pályáját, melyet dr. Róth Flóris bányaigazgatónak köszönhetően az Öreg-József-rakodó palahányójának helyén alakítottak ki.
1925. július 31.
– A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt engedélyt adott a régi igazgatósági épület lebontására.
1925. augusztus 15.
– Budapesten 42 éves korában elhunyt benedekfalvi Luby István földbirtokos, a salgótarjáni római katolikus egyház patrónusa, a Salgótarjáni Takarékpénztár Rt igazgatósági tagja, megyei és városi képviselő.
1925. szeptember 11.
– A Belügyminisztérium 6,2 milliárd korona külföldi kölcsön felhasználását engedélyezte a településnek. A pénzt a város többek között a Tarján- és a Pécskő-patakok rendezésére, szükség- és magánlakások építésére óhajtotta felhasználni.
1925. szeptember 26.
– A városházán megalakult a Városi Levente Egyesület. Elnöke dr. Horváth László városi tanácsnok, alelnöke Takács Ferenc, titkára Fekete Gyula lett.
1925. szeptember
– A salgótarjáni Reálgimnáziumi Előkészítő Tanfolyam – a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium engedélyével – felvette a nemrég elhunyt dr. Chorin Ferenc nevét.
1925. október 4.
– A salgótarjáni kerület keresztényszocialista összmunkássága országos zászlószentelési ünnepélyt rendezett, melynek fővédnökei Horthy Miklós és Csernoch János hercegprímás voltak.
1925. október 17.
– Liptay B. Jenő acélgyári igazgató adta át az acélgyári levente- és cserkészcsapat új otthonát.
1925. október 26.
– Alakuló ülést tartotta a Salgótarjáni Evangélikus Leányegylet, melynek Zelenka Panna lett az elnöke.
1925. november 6.
– Dr. Lővinger Rezső, volt községi orvos végrendeletében alapítványt hozott létre a helyi szegények segélyezésére.
1925. november 19.
– A város a tisztiorvos javaslatára Tüdő- és Nemibeteg Gondozó Intézet felállításáról döntött.
1925. december 4.
– A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt megvásárolta a cseh Mühlig cég részvényeit, melynek következtében a Salgótarjáni Palackgyár a bánya leányvállalata lett.
1925 folyamán
– A város 50 ezer pengős költséggel átalakította a városi uszodát.
– Ifj. dr. Chorin Ferenc felsőházi tag lett a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt új elnök-vezérigazgatója.
– Fleisch Róbert tervei szerint elkészült az új bányaigazgatósági épület.
– Szántay István szerkesztésében megjelent a Salgótarjáni Almanach első évfolyama.