1929

1929. január 1.
– A képviselő-testület városfejlesztési alapot hozott létre, és a vagyonkezelés a készpénzfizetésről a csekkrendszerre tért át.
1929. január 7.
– A kereskedelemügyi miniszter értesítette a polgármestert, hogy a Zagyvapálfalvától a határig húzódó 13 km-nyi utat államosítják, és annak városi szakaszát kockakővel burkolják.
1929. január 23.
– Dr. Förster Kálmán polgármester ismertette a hét évre szóló városi beruházások munkaprogramját. Megemlítette többek között a csatornázást, az újtelep közművesítését, a Fő utcai és újtelepi járdaépítést, a városháza bővítését.
1929. február 1.
– Megnyílt az átalakított Római Katolikus Olvasókör épülete.
1929. február 3.
– Felszentelték a katolikus templom új, Bóna Kovács Károly által készített Szent József-oltárát.
1929. február 20.
– Elhunyt Eisele Gusztáv acélgyári igazgató.
1929. március 20.
– A képviselő-testület elfogadta a város csatornaműveiről hozott szabályrendeletet. A statútum a csapadékvíz-levezető csatornákra vonatkozott, mert az önkormányzat csak ezt a rendszert tervezte megépíteni. A képviselők kimondták a városi vízvezetékrendszer létesítését is, de egyéb sürgős ügyek miatt megvalósítását hat évre elhalasztották.
– A városi közgyűlés gyermekjátszótér létesítéséről döntött a Tátra – Kolozsvári – Losonci utcák találkozásánál.
1929. március 23.
– Megnyílt Fayl Frigyes reálgimnáziumi tanár és Höchingerné Fayl Irén festőművészek kiállítása.
1929. április 3.
– Fabini Henrik lett az acélgyár új igazgatója.
1929. április 9.
– A Magyar Vasút és Autóbusz Rt (MAVART) próbajáratot indított Salgótarján és Balassagyarmat között.
1929. április 12.
– Megjelent dr. Dornyay Béla, Salgótarján és a Karancs-Medves-vidék részletes kalauza című városismertetője. (Más forrás szerint a kiadvány 1929 júniusában látott napvilágot.)
1929. április 14.
– Traum Péter esperes-plébános kezdeményezésére megalakult a Salgótarjáni Római Katolikus Autonóm Egyházközség.
1929. április 24.
– Fabini Henrik acélgyári igazgató lett a salgótarjáni iskolakerület iskolaszékének új elnöke.
1929. április 28.
– Megalakult a Salgótarjáni Palackgyári Atlétikai Club.
1929. május 1.
– Megindult Salgótarján és Balassagyarmat között a rendszeres autóbuszjárat. A viteldíj 5 pengőbe került.
1929. május 4.
– 85 éves korában elhunyt Okolicsányi Lajos nyugalmazott községi albíró.
1929. május 15.
– Bejelentették az Acélgyár csatlakozását a Revíziós Ligához.
1929. május 18.
– Megindult az autóbusz-forgalom Salgótarján és Szécsény között.
1929. május 20.
– Zászlószentelést tartott a salgóbányai 925. számú Balassa Bálint Cserkészcsapat.
1929. június 20.
– Dr. Förster Kálmán polgármester, a Polgári Lövészegylet főlövész mestere, letette a városi Liget-vendéglő feletti hegyoldalon felépítendő lőtér alapkövét.
1929. június 23-24.
– Iparkamarai tisztújításra kerül sor. Az új elnök ifj. Timaróczky Sándor lett.
1929. június 28.
– Nógrád vármegye hat évre átadta a városnak a Mátraverebély-Fülek-Sid törvényhatósági közút palackgyár-új állatvásártér közötti szakaszát.
1929. június 29.
– Életbe lépett a közigazgatás rendezéséről szóló XXX. törvény, mely alapján az addig rendezett tanácsú Salgótarján megyei jogú városi rangot kapott. Ez alapján az addigi 152-ről 60 főre csökkent a városi képviselők száma, a városi tanács megszűnt, hatás- és feladatkörét a polgármester vette át.
1929. július 6.
– Áthaladt a városon a Bem József hamvait szállító vonat.
1929. július 12.
– Elfogadták a város tisztasági szabályrendeletét.
– A városi közgyűlés jóváhagyta a műszaki tanácsnok által módosított, Vargha-féle díjnyertes városszabályozási tervet.
1929. július 14.
– Zászlószentelését tartotta a felújított evangélikus templom.
1929. július 15.
– Dr. Clementis Kálmán városi tisztiorvos egy többfunkciós egészségház felállítására tett javaslatot, amely magában foglalta volna a tüdő- és nemibeteg gondozást, egy mentőállomást és egy tejkonyhát.
1929. július 21.
– A Magyarországi Kárpát Egyesület Salgótarjáni Osztálya rendezésében avatták fel a Karancs-hegyi kilátót, melynek építői Szalay Imre ácsmester, Raczka Gyula tetőfedő és Barta Dezső villanyszerelő voltak. A kilátóhoz a telket a Krepuska és a Mocsáry családok biztosították.
1929. július 29.
– Elhunyt Porázik György nyugdíjas acélgyári iskolaigazgató.
1929. július
– A Rózsavölgyi és Társa cég kiadásában jelent meg a város ismert nótaköltőjének, Dudás Jánosnak a Négy új magyar nóta című kiadványa.
1929. augusztus 1.
– Leégett a város déli részén lévő Sinágel-Osztrovics-féle téglagyár. A hatóságok szándékos gyújtogatásra gyanakodtak.
1929. november 5.
– Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter ünnepélyesen átadta az acélgyári társulati iskola új épületét, melyet Prokisch János és Marschalkó Béla tervezett.
1929. november 7.
– Megalakult a Salgótarjáni Vívó Club. Elnöke Veres Zoltán főszolgabíró lett.
1929. november 14.
– A kereskedelemügyi miniszter engedélyezte a Palackgyár és az új állatvásártér között tervezett keskenynyomtávú vágány létesítését, melyet csak a vásártér feltöltésére használtak.
– A város elrendelte a Fő téren és a postaépület mögötti Óvoda téren a piaci bódék lebontását.
1929. november 24.
– Átadták és felszentelték a református egyházközség templomát. Tervezője Prokisch János, építője Obrincsák Ernő volt.
1929. november 25.
– Az alispán elmarasztalta dr. Förster Kálmán polgármestert, mert nem indított kihágási eljárást Haluskay Sándor vállalkozó ellen, aki – állítólag – építői iparengedély nélkül végzett városi középítkezéseket.
1929. december 8.
– Városi képviselő-testületi választásokra került sor. A polgári pártok és a nemzeti alapon álló munkáscsoportok választási paktumot kötöttek, amelyben a Szociáldemokrata Párt nem képviseltette magát. A szociáldemokraták egyébként súlyos vereséget szenvedtek a választáson.
1929. december 12.
– Alakuló ülését tartotta a megyei jogú város első képviselő-testülete.
1929. december 14.
– A család és a református egyház kérésére a városi köztemetőből a református templom kriptájába szállították át Liptay B. Jenő főgondnok földi maradványát.
1929. december 16.
– A rozsnyói püspök Márkus Lajos putnoki káplánt nevezte ki a salgótarjáni segédlelkészi és hitoktatói állásra, és megbízta az északi plébánia megalakításával, melynek központja az Acélgyár környéke volt.
1929. december 17.
– A reálgimnázium megkapta az érettségiztetés jogát.
1929. december 22.
– Megnyílt a Nemzeti Szálloda.
1929. december 29.
– Az evangélikus egyházközség márványtáblát helyezett el az evangélikus templom falán az első világháborúban elesett 19 helyi hittárs emlékére.
1929 folyamán
– Hausenblass Károly helyett vitéz Bodor Sándor őrnagy lett a városban állomásozó 7. számú kerékpáros zászlóalj parancsnoka.
– Zelenka István (Salgótarjáni Bányász Torna Club) megnyerte az országos maratoni futóbajnokságot.
– Megkezdődött a Kálvária építése. A mozgalom élén Traum Péter esperes-plébános és dr. Pitta Lipót rendőrfőtanácsos állt. A polgármester Sztollár Ede városi műszaki tisztviselőt bízta meg a lépcsősor terveinek elkészítésével.