1932

1932. január 3.
– Az Ébredő Magyarok Egyesülete (ÉME) helyi szervezetének közgyűlésén Angyal Endre titkár ismertette Bell Miklós gazdasági elképzeléseit.
1932. január 9.
– A helyi sajtóban megjelent Bell Miklós Új korszakjelzőhöz érkeztünk című írása.
1932. január 14.
– A városi rang elnyerésének 10. évfordulója alkalmából Salgótarján díszpolgárává választották dr. Förster Kálmán polgármestert.
1932. január 16.
– P. Tamási Alajos ferencrendi tartományfőnök tájékoztatta a várost, hogy a Kapisztrán Szent Jánosról elnevezett ferences rend a településen megtelepszik, és átveszi az új plébánia szervezését és vezetését.
1932. január 24.
– Először rendeztek gyors- és műkorcsolya versenyt a városban.
1932. január 27.
– Átadták dr. Förster Kálmán polgármesternek a díszpolgári oklevelet.
1932. február 10.
– Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesület (OMKE) salgótarjáni kerületének közgyűlésén ismét Herczog Edét választották meg elnöknek.
1932. február 23.
– A Társadalmi Egyesületek Szövetségének (TESZ) kerületi nagyválasztmánya a magyar áru népszerűsítését, és egy új nemzeti összefogás szükségességét követelte.
1932. március 3.
– A város tervbe vette, hogy a Menház utca rendezése miatt a temetőt a Szent Imre-hegy (Meszes-hegy) nyugati oldalára helyezik át.
1932. március 24.
– A képviselő-testület 10 pontos memorandumban kérte a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumtól a reálgimnázium államosítását.
1932. április 15.
– Dr. Vilmon Gyula lett az új városi tisztiorvos.
1932. április 23.
– A helyi keresztényszocialisták – Tamás József után – Vanzsura Antalt választották meg elnöknek.
1932. április
– Megalakult az északi római katolikus egyházközség.
1932. június 4.
– A főispán értesítette a várost, hogy a kormányzat a nehéz gazdasági viszonyokra hivatkozva nem államosítja a reálgimnáziumot.
1932. június 19.
– József főherceg leplezte le a római katolikus templom támfalában elhelyezet losonci 25-ös gyalogezred első világháborús áldozatainak domborművét, mely Bóna Kovács Károly szobrász alkotása volt.
1932. június 26.
– A leendő új városi köztemető területének tulajdonosa, Veres Zoltánné Luby Ilona bejelentette, hogy hajlandó eladni a városnak a temetőnek kiválasztott 15 holdas birtokát.
1932. június 30.
– P. Réz Marián vezetésével megérkeztek a ferences atyák, és átvették az északi hitközség vezetését.
1932. július 2.
– Életbe lépett a vendéglátó ipari egységekről szóló városi szabályrendelet.
1932. július 3.
– Az acélgyári iskola játszókertjében megtartották a ferences plébánia első istentiszteletét, melynek keretében a misét celebráló Pajer János püspöki helynök átadta az új plébánia vezetését a Szent Ferenc-rendnek.
1932. július 10.
– Alakuló közgyűlését tartotta a Salgótarján és Vidéke Hangya Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet. Elnöke Jankovich Miklós lett.
1932. július
– Az Salgótarjáni Bányász Torna Club lett a II. osztályú labdarúgó-bajnokság Mátra-vidéki csoportjának bajnoka.
1932. július-augusztus
– Megkezdte működését a Bell Miklós-féle Gazdasági Reformpárt.
1932. augusztus 2.
– A Bell Miklós Gazdasági Reformpárt bejelentette a rendőrkapitányságnak országos párttá való alakulását, és Salgótarjánt jelölte meg a párt központjának.
1932. augusztus 20.
– Az Acélgyár szomszédságában levő, Kretsch-örökösöktől vásárolt telkek lakói kérték a várost, hogy az addig névtelen telepet Szent Ferenc-telepre nevezzék el.
1932. augusztus 24.
– Az elviselhetetlen gazdasági helyzet miatt a város kereskedői és iparosai tiltakozó nagygyűlést rendeztek az Ipartestületben. A demonstráció ideje alatt üzleteiket zárva tartották. Követelték a közüzemek megszüntetését, a kisiparosok munkalehetőségeinek biztosítását, az adózási terhek mérséklését és a létminimum megállapítását.
1932. szeptember 1.
– A kultuszminiszter a polgári iskolát a szegedi főigazgatóság fennhatósága alól a budapesti királyi főigazgatói tankerületbe osztotta be.
1932. szeptember 8.
– Letartóztatták a helyi kommunista szervezet vezetőségét.
1932. szeptember 11.
– Elkészült a salgótarjáni székhelyű Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Nemzeti Szövetségének alapszabálya. A szervezet elnöke Ponyi János lett.
1932. szeptember 16.
– A lakók kérésére Szent Ferenc-telepnek nevezték el az Acélgyár mögötti Kretsch-birtokból parcellázott területet.
1932. november 17.
– A munkanélküliség enyhítése érdekében nagyarányú városszabályozási feladatokat határozott meg a képviselő-testület. Ezek közé tartozott az Erzsébet-tér és a Pécskő utca végleges rendezése, a Kassai-sor szabályozása, a Régi posta utca, a Fiumei utca és a római katolikus templom melletti utak csatornázása és burkolása, illetve a Menház utcából a temetőbe vezető út kialakítása.
1932. november 20.
– Zadravecz István püspök felszentelte az északi katolikus egyházközség ferences zárdáját és plébániáját, melyet Szontágh Pál tervezett, valamint a Szent Józsefről elnevezett ideiglenes kápolnát.
1932. november 24.
– Slachta Margit tartott előadást a Szent Erzsébet Nőegylet közgyűlésén.
1932. december 9.
– Az Szociáldemokrata Párt helyi szervezete visszalépett a képviselő-testületi választástól.
1932. december 11.
– A képviselő-testületi választásokon a szavazópolgárok 53%-a a polgári-pártok jelöltjeire adta le voksát.
1932 folyamán
– Várpalotára helyezték át vitéz Bodor Sándor alezredest, laktanyaparancsnokot.
– A Dolinkában felépült a lőház és a lőtér.