1933

1933. január 15.
– Alakuló ülését tartotta a Salgótarjáni Frontharcosok Főcsoportja elnevezésű szervezet. A csoport elnökévé Szente Lászlót választották.
1933. január
– Átadták rendeltetésének az Egészségházat. A szecessziós épület terveit Obrincsák Ernő építési vállalkozó készítette. A székházban helyezték el az Országos Társadalombiztosítási Intézet (OTI) kirendeltségét, a Stefánia Anya- és Csecsemővédő Intézetet, valamint a nemibeteg-gondozót.
1933. február 20.
– Elhunyt Galgó József postahivatal-vezető.
1933. február 26.
– Énekes István olimpiai bajnok ökölvívó bemutató mérkőzést tartott a városban.
1933. március 5.
– Vehovszky István nyerte meg a város társadalmát lázban tartó ipartestületi elnökválasztást.
– Az északi katolikus egyházközség első képviselő-testülete letette esküjét P. Réz Marián házfőnök-plébános előtt.
1933. március
– Darvas Sándor lett az új postafőnök.
1933. április 2.
– Megválasztották a Hirsch-gyári Alkalmazottak Olvasókörének tisztikarát. Díszelnök Tarnay Kálmán gyárvezető, elnök Vincze János lett.
1933. április 10.
– Salgótarjáni Üveggyár Rt lett a Palackgyár új neve.
1933. április
– Eltávozott a városból Szántay István MÁV-állomásfőnök, A Munka felelős szerkesztője, a képviselő-testület tagja.
1933. május 13.
– Dr. Lapsánszky János lett A Munka új felelős szerkesztője.
1933. május 16.
– A polgármester kiadta az Egészségház használatbavételi engedélyét.
1933. május 17.
– Átvette hivatalát a MÁV új állomásfőnöke, Fekete Károly főintéző.
1933. május 20.
– Dr. Förster Kálmán polgármester elnökletével megalakult a salgótarjáni Báthori István Szoborbizottság, és Bóna Kovács Károly helybéli szobrászt kérték fel a fejedelem és lengyel király szobrának megformálására.
1933. május 30.
– Megalakult a Vármegyei Egészségvédelmi Egyesület Salgótarjáni Fiókja.
1933. június 27.
– A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt vezérigazgatósága megadta a ferences templom építéséhez szükséges építési anyagokat.
1933. június 30.
– A város elhatározta, hogy Báthori István erdélyi fejedelem és lengyel király születésének 400. évfordulója alkalmából Báthori-szobrot állít fel a katonai laktanya előtti kincstári telken.
1933. június
– Az SBTC nyerte Észak-Magyarország labdarúgó-bajnokságát.
1933. július 1.
– Szécsénybe helyezték át dr. Korbáss Ferenc főszolgabírót, helyére dr. Mattyasovszky Kamillt nevezték ki.
1933. július 23.
– Az SBTC labdarúgó-csapata lett Magyarország amatőr bajnoka, miután Hatvanban 1-0 arányban legyőzte a Törekvés gárdáját. A csapat összeállítása a következő volt: Goda, Szabó, Vágó, Kecskés, Takács III, Takács IV, Stirbicz, Walkampf, Ménich I., Ménich II., Zsengellér.
1933. július 29-30.
– A Sirály és a Mátra Cserkészcsapat tagjai elutaztak a gödöllői cserkész világtalálkozóra.
1933. augusztus 7. , 11.
– Több száz külföldi cserkész érkezett a gödöllői világtalálkozóról Salgótarjánba, megtekintették a várost és környékének nevezetességeit.
1933. augusztus 10.
– A Tiszáninneni Evangélikus Egyházkerület salgótarjáni gyűlésén kerületi főfelügyelővé választották dr. Sztranyavszky Sándor nemzetgyűlési képviselőt.
1933. augusztus
– Halmy József bajai őrnagyot nevezték ki a csendőriskola új parancsnokának.
1933. szeptember 14.
– Ifj. Timaróczky Sándor városi képviselő bizalmatlansági indítványt nyújtott be a polgármester ellen, midőn javasolta, hogy a testület a város ügykezelésének, adminisztrációjának felülvizsgálatára alakítson bizottságot. A testület azonban elvetette az indítványt.
1933. október 3.
– A Társadalmi Egyesületek Szövetsége (TESZ) Igazgatósága Szente László kormánytanácsost nevezte ki a szervezet salgótarjáni elnökévé. A titkár Partényi Béla, a Nemzeti Egység Pártja helyi titkára lett.
1933. november 5.
– Leleplezték a Bóna Kovács Károly által elkészített Báthori-szobrot. Az alkotást a város a honvédségnek ajánlotta fel, és azt Regőczy Sándor alezredes, a Báthori István 7. honvéd kerékpáros zászlóalj parancsnoka vette át.
1933. november 9.
– Megalakult az Acélgyári Polgári Lövészegyesület. Elnöke Nagy Bertalan, főtitkára Csernok Gyula lett.
1933. november 15.
– Elhunyt Omilyák Flórián, a II. körzeti állami elemi leányiskola és a községi iparostanonc iskola volt igazgatója.
1933. november 21.
– A városi képviselő-testület, bár november 16-i ülésén úgy döntött, hogy a régi, meglévő köztemető fenntartása mellett, az ún. Öreg-József-rakodó feletti területen új köztemetőt alakít ki, azt elvetette, és a meglévő temető bővítését határozta el a Szilárdy-féle akácos felé.
1933. november 22.
– Megalakult a helyi Postás Sportegyesület. Elnöknek Darvas Sándor postafőnököt, főtitkárnak Hlavnyay Alajost választották.
1933. november 29.
– Negyedszázados tudományos-ismeretterjesztő írói munkásságát ünnepelte dr. Dornyay Béla.
1933. december 20.
– Elfogadták a város köztisztasági szabályrendeletét.
1933 folyamán
– Bérczi Sándor bányaügyi főtanácsos által adományozott vasbeton keresztekre cserélték ki a Kálvária fakeresztjeit.
– Az Ipartestület székházában alakult meg a Nemzeti Egység Pártjának helyi szervezete. A gyűlésen felszólalt dr. Sztranyavszky Sándor nemzetgyűlési képviselő, a NEP országos elnöke. A párt kerületi titkára Partényi Béla lett.
– Barthó Dánielt nevezték ki az acélgyári elemi iskola igazgatójává.