1940

1940. január 1.
– Állami kezelésbe került a dr. Chorin Ferenc Gimnázium.
1940. február 8.
– A Báthori István Polgári Lövész Egylet kimondta feloszlását.
1940. február 13.
– Az acélgyári Gábor Áron Polgári Lövész Egylet bejelentette feloszlását.
1940. február 28.
– Az Ipartestület javasolta a város vezetőségének, hogy a Fő teret Horthy Miklósról nevezzék el.
1940. március 6.
– Bubnics Mihály rozsnyói püspök elnökletével papi konferenciát rendeztek a ferences rendházban.
1940. március 13.
– Dr. Förster Kálmán polgármester ideiglenesen szabályozta a városi közigazgatási ügyvitelt.
– Az önkormányzat pályázatot írt ki a városi vízmű építésére.
1940. április 14.
– Varga Sándor lett a Salgótarjáni MÁV Segédtiszti Kör új elnöke.
1940. április 26.
– A református templomban megalakult a salgótarjáni Lórántffy Zsuzsanna Egyesület. Igazgatója Szabó Dezső református lelkész, elnökei pedig Tarnay Kálmánné és Kovács Gézáné lettek. (Más forrás szerint az egyesület április 14-én alakult meg, és a fenti templomi eseményen a tisztikar ünnepi beiktatására került sor.)
1940. május 5.
– Beiktatták tisztségébe Korompay Lajosnét, a Salgótarjáni Szent Erzsébet Nőegylet új elnökét.
1940. május 13.
– Megkezdődött a házcsoport-parancsnokok légoltalmi kiképzése.
1940. május 31.
– A rozsnyói püspöki főhatóság értesítette a római katolikus déli plébániahivatalt, hogy 1940. szeptember 1-től az Árpád-házi Boldog Margitról elnevezett alsótagozatú leánylíceum előkészítő tanfolyamot indít a városban.
1940. május folyamán
– Miskolcra helyezték át Fekete Károly MÁV-állomásfőnököt, akinek helyét a Kisterenyéről érkező Mihalka Lajos tanácsos foglalta el.
– Klubecz Pál gyógyszerész, az Őrangyal patika vezetője, megvásárolta Szauer Andor Remény gyógyszertárát.
1940. június 1.
– Az Országzászló avatásának tiszteletére 50 tagú cigányzenekar adott koncertet a Fő téren.
1940. június 2.
– Ünnepélyesen felavatták a Szent Imre-hegyen felállított Országzászlót. Az ünnepi szónok Urmánczy Nándor, volt nemzetgyűlési képviselő, az Országzászló Nagybizottság elnöke volt.
1940. június 16.
– A keresztényszocialista vasmunkáscsoport közgyűlésén követelték a betegbiztosítási szolgáltatások kiterjesztését.
1940. június 29.
– Az apostolfejedelmek ünnepén a városba látogatott Angelo Rotta címzetes érsek, XII. Pius pápa magyarországi képviselője.
1940. június 30.
– A magas rangú egyházi vendég felszentelte az acélgyár által készített, és a ferences templomban felállított fogadalmi oltárt.
1940. június folyamán
– Ipolyságra helyezték át dr. Zalán Endre járásbírósági elnököt.
– Megkezdődött a városi vízvezeték-rendszer építése.
– Az SBTC labdarúgói ismét az első osztályba jutottak, miután megnyerték a Felvidéki csoport bajnokságát.
1940. július 1.
– A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium a keszthelyi múzeumhoz helyezte át dr. Dornyay Béla gimnáziumi tanárt, a jeles helytörténészt.
1940. július folyamán
– Dr. Pál József királyi ítélőtáblai titkárt nevezték ki járásbírósági elnöknek.
1940. augusztus 31.
– Észak-Erdély visszacsatolása alkalmából ünnepi nagygyűlést rendeztek a Fő téren. A szónok Rőder Alfréd volt.
1940. augusztus folyamán
– Megkezdődött az Országos Társadalombiztosítási Igazgatóság (OTI) helyi székházának építése a rendőrkapitánysággal szemközti telken.
1940. szeptember 9.
– Tanévnyitót rendeztek a Római Katolikus Leány Középiskolai Előkészítő Tanfolyamon.
1940. szeptember 16.
– Elhunyt Takács Ferenc, volt ipartestületi elnök.
1940. szeptember 21.
– A II. bécsi döntés örömére a Balassa Bálint Társaság Erdélyi est címen kulturális rendezvényt tartott a bányakaszinóban.
1940. szeptember 28.
– A közel 350 fős hatósági légoltalmi szervezet letette esküjét a rendőrkapitányság udvarán. A légoltalmi parancsnok dr. Jánossy Ödön rendőrkapitány lett.
1940. szeptember folyamán
– A készletek arányos szétosztásának biztosítására a városban bevezették a zsírjegyet.
1940. október 1.
– Miután a Baross Szövetség salgótarjáni szervezete beadványban kérte az alispánt, hogy az izraelita vallású vásári árusokat tiltsák ki a piacról és a vásárokról, a diszkrimináció a fenti napon életbe lépett. Ez egyaránt érintette a helyi és az idegen zsidó árusokat.
1940. október 4.
– Bock László átvette Keszler Mátyástól a Nemzeti Szállodát.
1940. október 7.
– A bérek emeléséért és az életkörülmények javításáért országos bányászsztrájk vette kezdetét.
1940. október 7-8.
– A kormány a kirobbant sztrájk letörésére, vitéz báró Ungár Károly ezredest nevezte ki a karhatalom parancsnokának, aki a rend biztosítására a városba érkezett.
1940. október 9.
– A karhatalom erősítésére egy lovasszázad érkezett Salgótarjánba, és megkezdődött a sztrájkolók őrizetbe vétele.
1940. október 10.
– A letartóztatások következtében közel 800 bányászt tartottak fogva a honvédlaktanyában.
1940. október 14.
– A Budapest-Salgótarjáni Vasöntöde és Gépgyárban a bányászok melletti szolidaritási sztrájk vette kezdetét.
1940. október 26.
– A Miskolci Honvéd Törvényszék gyorsított eljárásban 26 bányászt ítélt el hosszabb-rövidebb ideig tartó börtönbüntetésre.
1940. október 30.
– Dr. Förster Kálmán polgármester tájékoztatta a közvéleményt a zsidó iparosok arányszámairól. Eszerint Salgótarjánban az iparigazolvánnyal és iparengedéllyel rendelkező zsidók száma az iparigazolvánnyal bíró összes iparos 36,2%-a volt.
1940. november 2.
– A Miskolci Honvéd Törvényszék további 23 bányászt ítélt el a sztrájkban való részvétel miatt.
1940. december 20.
– A városi közgyűlés Horthy Miklós térnek nevezte el a Fő teret.
– A képviselő-testület – a háborús viszonyok miatt megnőtt közigazgatási feladatok ellátása érdekében – újból szabályozta a városi tisztviselők és alkalmazottak számát.
1940 folyamán
– Megkezdődött az óvóhelyek építése.
– A Vadaskert-felé eső Luby-birtokon nagyobb parcellázások folytak.
– Erdélyből 40 menekült érkezett a városba, akiket az acélgyári cserkészotthonban szállásoltak el. Élelmezésükről a Menház gondoskodott.