1945

1945. január 1.
– A Magyar Kommunista Párt salgótarjáni szervezete Andrási Ferenc detektívet bízta meg a rendőrkapitányság rendészeti osztályának vezetésével. (XVII. 407. 2. d.)
1945. január 2.
– Salgótarjánba érkezett Debrecenből Tóth Béla (a MOKAN Komité volt vezetője) és Farkas Mihály nemzetgyűlési képviselő, egyben a Magyar Kommunista Párt megbízottjai. Részvételükkel Kilczer Béla építőmester, akkor a városi polgárőrség helyettes parancsnoka, Liget utca 5. szám alatti lakásán mintegy 30 jelenlévő megalakította a Magyar Kommunista Párt salgótarjáni szervezetét, és megválasztotta titkárnak Kerekes Sándort. (Kisbenedek 1985., St. tört. 261. p.)
– A két nemzetgyűlési képviselő kezdeményezésére a pártok vezetőinek közbejöttével egybehívott ad hoc városi nemzeti tanács polgármesternek választotta Kilczer Bélát. (V. 182. 1.)
1945. január 3.
– Megkezdte az áramtermelést az acélgyári üzemi erőmű, amely a városi áramellátás forrása volt februárig. (Kisbenedek 1985., St. tört. 266. p.)
– Cernyikov alezredes szovjet állomásparancsnok jóváhagyta Kilczer Béla polgármesterré választását. (V. 182. 1., XVII. 407. 6. d.)
1945. január 5.
– Megkezdte a termelést az Acélgyár. (V. 183.a 3914/1945.)
– Kilczer Béla polgármester dr. Tóth Józsefet a Salgótarjáni Járásbíróság, Őrsy Károlyt pedig a gimnázium és kereskedelmi középiskola vezetésével bízta meg ideiglenes jelleggel. (XVII. 3. 2/1945., 4/1945.)
1945. január 6.
– Kilczer Béla polgármester átvette Majoros Józseftől a város készpénz és értékállományát (városi pénztárban 58924 pengő, a városi vízmű pénze 3149 pengő, valamint néhány takarékpénztári betét). Ugyanekkor kinevezte ifj. Molnár Imrét városi pénztárnoknak, Gyüre Istvánt pedig pénztári ellenőrnek. (V. 183.a 10/1945.)
1945. január 7.
– Megkezdte a termelést a Budapest-Salgótarjáni Gépgyár és Vasöntő Rt öntödéje. (V. 183.a 3914/1945.)
1945. január 11.
– Kilenctagú küldöttség indult az Ideiglenes Nemzeti Kormányhoz, mely egy beadványt vitt magával. Ebben felsorolták a legfontosabb helyi teendőket, és megvalósításukhoz támogatást kértek. (V. 182. 1.)
– Az Acélgyárban üzembe helyezték a gázfejlesztő telepet, amely lehetővé tette a melegüzemi részlegek beindítását. (SKÜ 125 éve 55. p.)
1945. január 13.
– A járási főszolgabíró engedélyezte a Magyar Kommunista Párt, az Szociáldemokrata Párt és az Független Kisgazda Párt helyi szervezeteinek megalakítását. (Kisbenedek 1985.)
1945. január 15.
– Kilczer Béla polgármester engedélyezte az 1944. december 6-án a honvédlaktanyában kivégzett Machinyák József, Tóth Miklós és Lukács Sándor exhumálását. (V. 183.a 28/45.)
– Az Acélgyár kovácsműhelye megkezdte a mezőgazdasági eszközök és az újjáépítéshez szükséges ácskapcsok, csákányok, lapátok, feszítővasak gyártását. (SKÜ 125 éve 66. p.)
1945. január 23.
– Megválasztották a „város társadalmának” képviselőit a később létrehozandó 40 fős Salgótarjáni Nemzeti Bizottságba: Kilczer Béla polgármester, Mojzes József járási főszolgabíró, Fayl Frigyes tanár, dr. Tóth József ügyvéd, Molnár István MÁV főtiszt, Benkő Antal munkás, dr. Csengődi Lajos evangélikus főesperes. Póttagok lettek: Ferencz István római katolikus plébános, Hlavnyai Alajos postafőtiszt és Kelemen János állampénztári tanácsos. (St. tört. 262. p.)
1945. január 24.
– A városi képviselő-testület alakuló ülésén Kilczer Bélát megerősítette a polgármesteri poszton. (V. 182. 1.)
1945. január 27.
– A szovjet csapatok átadták a polgármesternek az addig zárt területként kezelt Újtelepet és Liget utcát. (V. 183.a 314/1945.)
1945. január 28.
– Az Apolló moziban tartott népgyűlés keretében megválasztották a Salgótarjáni Nemzeti Bizottság 40 rendes és 20 póttagját. A bányát 14 (7), az Acélgyárat 10 (5), az Üveggyárat 2 (1), a Budapest-Salgótarjáni Gépgyár és Vasöntő Rt-t 3 (1), a Hungária Áramszolgáltató Rt-t 2 (1), a kereskedőket 1 (1), az iparosokat 1 (1) és a város társadalmát 7 (3) tag képviselte. (Zárójelben a póttagok száma szerepel.) (XVII. 3. jkv. 1945. I. 28.)
1945. január 29.
– Kilczer Béla polgármester a Magyar Kommunista Párt salgótarjáni szervezete javaslatára feloszlatta a Zsidóvagyont Kezelő Bizottságot, és megalakította a Volt Zsidó és Nyilasvagyont Kezelő Bizottságot. Tagjai az előző bizottság négy tagja és a Magyar Kommunista Párt által delegált Makovszki Károly, Schwetz András és Vígh Ernő lettek. Feladatuk volt az érdekeltek vagyonának felkutatása, nyilvántartása, őrzése és esetleges hasznosítása. (V. 183.a 97/1945.)
1945. január 31.
– A polgármester felhívta a lakosság figyelmét, hogy a közellátás biztosítása érdekében az átvonuló szovjet csapatok által Salgótarjánban hagyott gazdasági felszerelések a város tulajdonát képezik, és azokat be kell jelenteni. Aki ezt elmulasztja, azt internálják. (V. 183.a 1120/1945.)
1945. január folyamán
– A közellátási miniszter 100979/1945. számú rendelete alapján megalakult a Salgótarjáni Ipar-medence Közellátási Kormánybiztossága. (XVII. 3. jkv. 1946.10.27.)
– Létrejött a Nemzeti Segély városi szervezete, mely ideiglenesen a megyei központ feladatait is ellátta. (V. 182. 1.)
– Kilczer Béla polgármester feljelentést tett hűtlen kezelés és sikkasztás vádjával 13 volt városi vezető ellen, mert a város vagyonából felszerelési tárgyak mellett hiányzott 254 051 pengő készpénz. (XVII. 407. 1. d.)
1945. február 1.
– A város súlyos közellátási helyzete javítása céljából értekezletet tartottak a város vezetése, az üzemek képviselői és a szovjet katonai parancsnokság részvételével. Salgótarjánnak ekkor két napra elegendő tartaléka volt. Úgy ítélték meg, hogy napi 20 dkg kenyérfejadagot számolva négy tonna, havonta pedig 15 vagon búza szükséges. A közellátás biztosítására a polgármester vázolta az elképzelést: a távolabbi készletek felkutatására teherautók igénybevétele, a cserekereskedelem biztosítására az üzemek termékeinek felhasználása, vasúti szállítás mielőbbi biz-tosítása. (V. 183.a 788/1945.)
– Az Acélgyárban megalakult a vasas szakszervezet. (Vonsik 1985.)
– A rendőrség vezetője Telek János (Magyar Kommunista Párt) lett. (XVII. 3. 81/45.)
1945. február 2.
– A város gazdasági helyzetéről szóló jelentés szerint Salgótarján 1666 katasztrális hold szántóterületén 1944-45 fordulóján csak 95 katasztrális holdon volt őszi szántás, és az őszi vetés is 60 %-kal volt kevesebb a szokásosnál. A településen egy üzemképes traktor, 21 ló, 28 tehén és négy ökör volt. Mivel a gazdaságok elpusztultak, a vetőmag és az állatállomány pótlására kormánytámogatás szükséges. (V. 183.a 1761/1945.)
1945. február eleje
– Megalakult az Független Kisgazda Párt salgótarjáni szervezete mintegy 70 taggal. (Kisbenedek 1985.)
1945. február 7.
– A belügyminiszter rendeletére a polgármester felállította a lakáshivatalt, mely hatáskörébe tartozott a zsidóvagyonnal kapcsolatos hatósági feladatok ellátása. (V. 182. 1.)
– Megalakult a Szociáldemokrata Párt városi és városkörnyéki szervezete, melynek elnöke Varga Gábor, titkára Csorba János lett. (Kisbenedek 1985.)
1945. február 8.
– Alakuló ülését tartotta a Polgári Demokrata Párt helyi szervezete, azonban csak kb. 15 fő jelent meg. Ezért nem választottak elnökséget, hanem Kraft Jenőt bízták meg a titkári feladatokkal. (V. 183.a 1375/1945.)
1945. február 10.
– A polgármester Kun Barnabást bízta meg a főjegyzői feladatok ellátásával. (V. 182. 1.)
1945. február 13.
– A városban működő pártok pártközi értekezletet tartottak, melyen meghatározták a Nemzeti Bizottságba delegáltak számát. Eszerint a Magyar Kommunista Párt (taglétszám: 2364 fő) 10, a Szociáldemokrata Párt (nem tudott adatot közölni a taglétszámról) 5, Polgári Demokrata Párt (50 tag) és az Független Kisgazda Párt (taglétszám: 70 fő) 1-1, a Római Katolikus Egyház és az Evangélikus Egyház szintén 1-1 személyt küld a bizottságba. (XVII. 3. jkv. 1945.02.13.)
– A polgármester jelentése szerint a városnak a 17 ezer főnyi lakosság ellátására két napra elegendő tartaléka van. A napi adag kenyérből személyenként 10 dkg. Egy-egy alkalommal kiosztottak személyenként 50 dkg finomlisztet, a 2 éven aluli gyerekeknek pedig 25 dkg búzadarát. A szükségleteket a helyi termelők és a környék tartalékainak felhasználásával biztosították, mely 23971 kg búza és rozs, illetve a Cserhát malomban lévő 8486 kg liszt volt. (V. 183.a 1124/1945.)
1945. február 14.
– Megtartotta alakuló ülését a Salgótarjáni Nemzeti Bizottság. Vita után elnöknek Blanár Sándor tanítót (Magyar Kommunista Párt), alelnöknek Kerekes Sándort (Magyar Kommunista Párt) és Tóth Bélát (Szociáldemokrata Párt), titkárnak Boros Antalt (Magyar Kommunista Párt) választották. Ugyanekkor javaslatot tettek a képviselő-testület tagjaira is, illetve megalakították a Nemzeti Segélyakció Bizottságot a lakosság ellátásának segítésére, és javaslatot tettek az Igazoló Bizottság tagjaira. (XVII. 3. jkv. 1945. II. 14.)
1945. február 15.
– A polgármester szesztilalmat rendelt el a városban, a megszegőire hat hónapos internálás várt. Hirdetményben közölte a lakossággal, hogy mindazokat az ingóságokat kötelesek két héten belül bejelenteni, mely zsidóktól, menekültektől, beszállásolt vagy átvonuló katonaságtól került birtokukba. (V. 183.a 467/1945.)
1945. február 16.
– A Salgótarjáni Állami Elemi Iskolák Gondnoksága hirdetményben tudatta a szülőkkel, hogy az 1944/45. tanév újbóli beiratkozásait február 19-21. között tartják. (V. 183.a 508/1945.)
1945. február 17.
– A polgármester jelentette az alispánnak a népjóléti miniszter 40005/1945. számú rendeletére, hogy Salgótarjánban a háborús események következtében a lakások 25 %-a vált használhatatlanná. A belügyminiszter 5005/1945. számú rendeletére pedig azt, hogy a rendőrség és védőrség létszáma a városban 120 fő. A védőrök közül 86 a Magyar Kommunista Párt tagja. A kapitányság vezetője Telek János üvegcsiszoló, a Magyar Kommunista Párt tagja. 1945 előtt a csendőriskola létszáma 400-500 fő volt, a rendőri feladatokat a kapitány mellett hat detektív és 34 rendőr látta el. (V. 183.a 310/1945.)
1945. február 20.
– A Nemzeti Bizottság ideiglenesen engedélyezte a forgalmi adóhivatal működését Káposztás László vezetésével. (XVII. 3. 3/1945.)
– A rendőrség őrizetbe vette Zsiday Pál ipartestületi elnököt azzal az indokkal, hogy engedélyezte az Ipartestület helyiségeiben a nyilas párt elhelyezését. (XVII. 3. 1/1945.)
1945. február 21.
– Együttes ülést tartottak a Nemzeti Bizottság és az iparvállalatok vezetői. A város kérte, hogy a vállalatok bocsássanak munkásokat rendelkezésére a közmunkák elvégzésére dolgozói létszámuk 10 %-os megemelésével. A vállalati vezetők ezzel szemben alföldi földmunkások szerződtetését javasolták a polgármesteri hivatalnak. Végül úgy döntöttek, hogy levelet írnak a miniszterelnöknek, valamint az iparügyi– és a belügyminiszternek, melyben teljhatalmú kormánybiztos kinevezését kérik „akinek a legfőbb orosz hatóságokkal hathatós kapcsolata van. Különben városunk összes ipari vállalataival együtt teljes csődbe megy.” (V. 183.a 662/1945.)
1945. február 22.
– A kenyér fejadagját napi 10 dkg-ról 20 dkg-ra emelték a február 19-én Debrecenből érkezett liszt és búza következtében. (V. 182. 1.)
1945. február 24.
– A Nemzeti Bizottság által jelölt tagokból megalakították az 50 fős ideiglenes képviselő-testületet. Ez szintén ideiglenes jelleggel megerősítette Kilczer Bélát a polgármesteri poszton, aki a Nemzeti Bizottság elnöke előtt tette le a fogadalmat. A képviselők helyben hagyták a polgármester eddigi intézkedéseit és megválasztották a városi bizottságokat. (V. 182. 1.)
– Megjelent a Munkás című hetilap a Nemzeti Bizottság engedélyével. Szerkesztője Reiner (Tatár) István. (XVII. 3. 66/1945., Praznovszky 1985.)
1945. február 26.
– A Nemzeti Bizottság határozattal kötelezte a rendőrkapitányt, hogy nyilatkozatban adjon magyarázatot Zsiday Pál ipartestületi elnök letartóztatásáról. Ugyanakkor érvénytelenítették az ipartestületi választásokat, és az ügyek vitelével három iparost, Aczél Bélát, Kolláth Bálintot és Sótér Ignácot bízták meg. (XVII. 3. 6/1945.)
1945. február 27.
– Polgármesteri jelentés szerint a város lélekszáma 14672 fő. A rendőrségi nyilvántartás 16784 főt tartalmazott. (V. 183.a 947/1945.)
1945. február 28.
– A Nemzeti Bizottság állásfoglalást adott ki a nagybirtokok fölszámolása mellett. Döntöttek a Salgótarjáni Termelői és Értékesítő Szövetkezet létrehozásáról. Kilczer Béla polgármester javaslatára elhatározták, hogy küldöttséget indítanak Debrecenbe az Ideiglenes Nemzeti Kormányhoz, annak segítségét kérve a város súlyos gazdasági helyzetének javítására. Előtte azonban március 4-én népgyűlést tartanak. Határozatot hoztak arról, hogy a zsidó boltokat átvevő kereskedők kötelesek elszámolni a régi tulajdonosnak, vagy megbízottjának. Ha ezt nem teszik meg, a rendőrség vagyonukat zár alá veszi. Kimondták a németbarát Újházy-nyomda lefoglalását is. (XVII. 3. jkv. 1945.02.28.)
– Telek János rendőrkapitány betegségére hivatkozva lemondott, a Nemzeti Bizottság a rendőrség vezetésével Aczél Bélát bízta meg, rendőrbírónak pedig Dr. Barra Károlyt nevezték ki. (XVII. 3. 7/1945.)
1945. február folyamán
– Megkezdte működését a Zöldkeresztes Egészségügyi Szolgálat, mely az anya-, csecsemő– és gyermekvédelmet látta el. Az Egészségházban három orvos, egy védőnő és három asszisztens közreműködésével megnyitották a tüdőbeteg és nemibeteg gondozó intézetet. A városban összesen kilenc orvos és egy gyógyszertár volt. (V. 182. 1.)
– A városi menházban 23 személyt gondoztak. A régiek közül öt eltávozott, az újonnan felvettek száma hét. Külső gondozásban 82 személy volt, akik átlag 25 pengő segélyt kapnak havonta. A feladatokat négy szegénygondozó nővér, egy ápoló– és egy konyhanővér látta el. (V. 182. 1.)
1945. március 1.
– A Nemzeti Bizottság Hajek Rezsőt, Mikulik Gyulát és Boros Antalt bízta meg a város üze-meinek ellenőrzésével. (XVII. 3. 11/1945.)
1945. március 2.
– Salgóbányán megalakult a bányász szakszervezet 325 taggal. (Vonsik 1985.)
1945. március 3.
– A Nemzeti Bizottság Mózer Józsefnek engedélyezte, hogy a Karancs utcában lévő, dr. Kül-key Lajos tulajdonát képező ecetgyárat üzembe helyezze. (XVII. 3. 13/1945.)
– A Nemzeti Bizottság megerősítette Tátray Jánost a polgári iskola, Őrsy Károlyt a gimnázium, Hunyár Ádámot, Nagy Antalt és Paksy Árpádot az elemi iskolák igazgatóságában. A felmérések szerint a város tanerőinek fele hagyta el állomáshelyét a háború során. (XVII. 3. 12/1945., 14/1945.)
1945. március 4.
– Megtartották a népgyűlést a Fő téren a kormányhoz induló küldöttség támogatására. (Kisbenedek 1985.)
1945. március 8.
– Megkezdte a termelést a Salgótarjáni Üveggyárban a IV. számú kádkemence. (V. 183.a 3914/1945.)
– A polgármester felhívta a lakosság figyelmét, hogy a Vörös Hadsereg által kibocsátott papírpénz törvényes fizetőeszköz, azt mindenkinek el kell fogadni. (V. 183.a 1332/1945.)
1945. március 9.
– A Nemzeti Bizottság kisorsolta az Igazoló Bizottság tagjait, mert a főispán a jelöltek közül még mindig nem választott. Tagok: Boros Antal, Szoó Pál (Magyar Kommunista Párt), Duda Lajos, Mikulik Gyula (Szociáldemokrata Párt), Kakuk Deák István (Független Kisgazda Párt), jogi képviselő pedig dr. Bar¬ra Károly rendőrbíró. (A bizottság működése alatt 406 személy ügyét vizsgálta meg, 389-et igazolt, hármat a népbíróság elé utalt, 11-et állásából felfüggesztett és hármat büntetésben részesített.) (XVII. 3. jkv. 1945.03.09., Kisbenedek 1985.)
– A Nemzeti Bizottság a város tiszti főügyészének dr. Barra Károly rendőrbírót, közjegyzőnek pedig dr. Tóth Józsefet választotta meg. (XVII. 3. jkv. 1945.03.09.)
– A Polgári Demokrata Párt városi szervezete írásban bejelentette megszűnését. (XVII. 3. jkv. 1945.03.09.)
– A Nemzeti Bizottság kimondta, hogy a diákság „Szebb jövőt!” köszönését el kell hagyni, mert az a leventeintézmény maradványa. A tanár köszöntésére elég a diákoknak felállni. (XVII. 3. jkv. 1945.03.09.)
1945. március 10.
– A Salgótarjáni Igazoló Bizottság első ülésén elnöknek Boros Antalt választotta meg. (XVII. 407. 7. d.)
1945. március 14.
– A belügyminiszter szóbeli engedélyt adott a Munkás című hetilap megjelenéséhez. (XVII. 3. 66/1945.)
1945. március 15.
– A Fő téren népgyűlést tartottak mintegy ötezer ember részvételével. Mivel Vas Zoltán központi kiküldött nem érkezett meg, Boros Antal mondott beszédet. (Kisbenedek 1985.)
1945. március 22.
– A polgármester a március 1. óta önállóan működő Salgótarjáni Zsidó Vagyon Kezelő Bizottság részére kiutalta Friedmann Rezső és Sándor Fő utca 92. szám alatti üresen álló lakását. A bizottság megbízottja Fischer Dezső. (V. 183.a 1465/1945.)
1945. március 23.
– A Nemzeti Bizottság határozattal függesztette fel a helyi ipari vállalatok nagykereskedői üzleti tevékenységét. A gyári termékek értékesítését csak a Nemzeti Segélyakció Bizottságon keresztül engedélyezték. (V. 183.a 1616/1945.)
1945. március 25.
– Salgótarjánba látogatott Rákosi Mátyás, Nógrádi Sándor nemzetgyűlési képviselő kíséretében. Délután a Fő téren mintegy 15 ezer ember előtt beszédet mondott. A látogatás eredményeként Kerekes Sándor átadta a Magyar Kommunista Párt városi titkári tisztét id. Bandúr Gyulának, aki a Nógrádi partizánegység helyettes vezetője volt. (V. 182. 1., V. 183.a 5760/1945.)
1945. március 26.
– A Nemzeti Bizottság megbízásából ideiglenes jelleggel Radnay András vette át az Országos Társadalombiztosítási Intézet (OTI) kerületi pénztárának vezetését. (XVII. 3. 23/1945.)
1945. március 30.
– A Nemzeti Bizottság az 529/1945. számú kormányrendeletre hivatkozva utasította a rendőrséget, hogy 24 órán belül tartóztassa le azokat a személyeket, akik vezető szerepet játszottak a Horthy-rendszer különböző politikai és katonai szervezeteiben, vagy népellenes tevékenységet fejtettek ki. (XVII. 3. 51/1945.)
1945. március folyamán
– Megalakult a Magyarországi Deportáltak Antifasiszta Mozgalmának salgótarjáni csoportja, és a Zsidószövetség. (V. 183.a 2348/1945., 3276/1945.)
1945. április 3.
– A Nemzeti Bizottság a kormányrendelet értelmében felfüggesztette a rendőrség keretében tevékenykedő Zsidó Vagyont Kezelő Bizottság működését. (XVII. 3. 53/1945.)
1945. április 4.
– A Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ) helyi megbízottja, Blanár György, a Nemzeti Bizottság támogatását kérte az ifjúsági szervezet megszervezéséhez. (XVII. 3. 65/1945.)
1945. április 5.
– A Nemzeti Bizottság az „Izraelita hitközség, mint erkölcsi testület gondnoksága alatt vagyont kezelő Bizottság” ellenőrzésére Telek Jánost és Vilezsál Árpádot jelölte ki. Egyben elutasította azt a kérést, hogy a Nemzeti Bizottságba az izraeliták, mint felekezet, tagot küldhessen. (XVII. 3. jkv. 1945.04.05.)
1945. április 8.
– A polgármester jelentette a főispánnak, hogy a Munkabér-nyilvántartó Bizottságba a városi Nemzeti Bizottság Kerekes Sándort és Hermann Ferencet, a Bányamunkások Szakszervezete Balga Antalt és Vágvölgyi Barnát, a Vasmunkások Szakszervezete Rusznyák Lajost és Lavaska Gyulát, az Építőmunkások Szakszervezete Balázs Istvánt és Hegyi Károlyt, az Üveggyári Munkások Szakszervezete pedig Telek Jánost és Alics Jánost jelölte. (V. 183.a 1912/1945.)
1945. április 11.
– Kun Barnabás főjegyző javasolta a Nemzeti Bizottságnak, hogy engedélyezze a szabad kereskedelmet, mert egyre többen adták vissza iparengedélyüket. A Nemzeti Bizottság többségi szavazattal a kötött kereskedelem fenntartása mellett foglalt állást. (XVII. 3. jkv. 1945.04.11.)
– Sulyok Sándor a Nemzeti Bizottságnál kezdeményezte a népbíróság azonnali felállítását Salgótarjánban. (XVII. 3. jkv. 1945.04.11.)
1945. április 14.
– A városi képviselő-testület pályázatot hirdetett 28 betöltetlen városi tisztviselői állásra (április 25-én jelent meg a kiírás, akkor 29 üres állás volt, hatot pedig ideiglenes helyettesítéssel töltöttek be), valamint megszüntette a pénztárellenőri állást és helyette városgazdai posztot szervezett, melyre Boros Antal közmunka hivatali vezetőt választották meg. Miniszterelnöki rendelet alapján a képviselők kimondták a „Földbirtokrendező Alap” felállítását, melynek feladata a földhözjuttatottak befizetett megváltási összegének, valamint a gondozás nélkül lévő birtokok jövedelmének kezelése. Bejelentették, hogy a város 8 millió pengő rendkívüli segélyt kapott az államtól azzal a feltétellel, hogy ebből a medence iparvállalatainak és az alkalmazottaknak a bérfizetését, illetve a közellátás biztosítására az élelmiszervásárlást fedezi. (Ebből az Salgótarjáni Kőszénbánya Rt 2,6 millió, az Acélgyár 2 millió, az Országos Társadalombiztosítási Intézet kerületi fiókja, a Nemzeti Segélyakció és a helyi postahivatal 500-500 ezer pengő kölcsönt kapott.) (V. 182. 1., V. 183.a 3164/1945.)
1945. április 15.
– A Salgótarjáni és Salgótarján Vidéke Ipartestület közgyűlésén megválasztották az elöljáróságot. Elnök Aczél Béla kőműves mester lett, az alelnöki tiszteket Miklós Gáspár cipész, Kolláth Bálint cipész és Poldermann Béla kisterenyei szabó töltötte be. (V. 183.a 2436/1945.)
1945. április 24.
– Kilczer Béla polgármester felszólította a Nemzeti Bizottságot, hogy közigazgatási feladatokkal ne foglalkozzon a továbbiakban, mert újból működnek az arra hivatott szervek. (XVII. 3. jkv. 1945.04.24.)
– Blanár Sándor bejelentette a Nemzeti Bizottságnak, hogy megalakult a Munkás című lap szerkesztőbizottsága. Tagjai: dr. Vass Gyula, Reiner István, Lovász György, Kenéz Ferenc, Blanár Sándor, Blanár György, Boros Antal. (XVII. 3. jkv. 1945.04.24.)
– Végh Kálmán nyomdász kérte a Nemzeti Bizottságtól, hogy ismerjék el nyomdájához való tulajdonjogát. A bizottság elutasította ezt, mert Végh ellen politikai kifogás merült föl. A nyomda gondnokának Ujj Istvánt, ellenőröknek pedig Blanár Sándort és Reiner Istvánt jelölte ki. (XVII. 3. jkv. 1945.04.24.)
– A Nemzeti Bizottság határozata szerint a város területén működő üzemek és bányák a szabadforgalomban eladott termékeik számlaértékének 20%-át kötelesek a Nemzeti Segélyakciónak átadni. (XVII. 3. jkv. 1945.04.24.)
1945. április 30.
– Megalakult a Salgótarjáni Kiskereskedők Egyesülete, mint a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekvédelmi Szövetsége tagegyesülete. (XXIII. 528. 56/1951.)
1945. április folyamán
– Megindult a közlekedés a Hatvan-Salgótarján közötti vasútvonalon, egy sínpáron. (Kisbenedek 1985.)
1945. május 1.
– A Fő téren kb. 20 ezer ember részvételével nagygyűlést tartottak, melyen jelen volt Nógrádi Sándor nemzetgyűlési képviselő, a Magyar Kommunista Párt Észak-Magyarországi Trületi Pártbizottság titkára, és Farkas Mihály az Magyar Kommunista Párt Központi Vezetősége tagja. Nógrádi Sándor beszédében követelte népbíróság felállítását Salgótarjánban, és javasolta a városi Nemzeti Bizottságnak, hogy kérvényben adja be ezt a kormányhoz. (XVII. 3. jkv. 1945.05.05., V. 182. 1.)
1945. május 2.
– A Magyar Kommunista Párt salgótarjáni szervezete új vezetőséget választott, ahol párttitkár id. Bandúr Gyula lett. A régi vezetésből csak három fő maradt. (XXXV. 1. 2/38.)
1945. május 5.
– A Nemzeti Bizottság kérte a miniszterelnököt, hogy az illetékes szovjet parancsnokságnál járjon el az 1500 fős salgótarjáni fogolytábor egy alföldi városba áthelyezése érdekében, mert a város közellátásában súlyos gondot okoz. Szintén kérték, hogy Róth Flóris volt bányaigazgató és Krupár Lajos bányai főmérnök népbírósági tárgyalását Salgótarjánban tartsák. (XVII. 3. 95/1945., 96/1945.)
– A Nemzeti Bizottság elhatározta, hogy a helyi partizánmozgalom emlékére Kilczer Béla tervei alapján emlékművet állít. (XVII. 3. jkv. 1945.05.05.)
1945. május 7.
– Kilczer Béla polgármester és a helyi vállalatok megbízottai Budapesten tárgyaltak a kormány képviselőivel az iparmedence közellátási problémáiról. A közellátási miniszter elrendelte, hogy az Alföldről búzát és rozsot szállítsanak Salgótarjánba, valamint Kilczer Bélát, mint közellátási kormánybiztos-helyettest megbízta a helyi közellátási kirendeltség felállításával és vezetésével. (V. 182. 1.)
1945. május 9.
– A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége (MNDSZ) nagygyűlést szervezett, melynek előadója Fái Bori, az MNDSZ országos központjának titkára. Hangsúlyozta az asszonyok összefogásának szükségességét az új helyzetben, ismertette a nőmozgalom fő céljait, tennivalóit és sürgette a helyi csoportok létrehozását mindenhol. (Szabados 1985.)
1945. május 15.
– A Magyar Kommunista Párt a városban nyolc alapszervezetben 2054 taggal működött. (Kisbenedek 1985.)
1945. május 16.
– Kóhn Gyula, mint Feuerstein Adolfné, a Badacsony szálloda tulajdonosának veje, kérte a Nemzeti Bizottságtól a szálloda újbóli megnyitásának engedélyezését. Kóhn családtagként 20 éven keresztül vezette a szállodát, és a deportálásból csak ő tért haza. A szálloda 20 szobából, két éttermi helyiségből, egy italmérésből és garázsból állt. Az épületet a németek kirabolták. A Nemzeti Bizottság a kérvényt a polgármesteri hivatalhoz továbbította. (V. 183.a 3597/1945.)
1945. május 18.
– A képviselő-testület utasította a polgármestert, hogy tegyen bűnvádi feljelentést a városi vízművek építésével kapcsolatos mulasztások, szabálytalanságok által okozott károk miatt a volt polgármester, a kivitelező és az ellenőrzéssel megbízott városi tisztviselők ellen. (A munkák 1927-ben indultak a vízlelőhelyek felkutatásával, de a vezetékhálózat kiépítése vontatottan haladt, és csak az 1937-es tífuszjárvány következtében gyorsult meg. Az építkezést Sztollár Ede irányította.) (V. 182. 1.)
1945. május 22.
– A Magyar Kereskedők Országos Szövetsége helyi csoportja kérte a polgármester segítségét a városban eluralkodó zugkereskedelem visszaszorítására. (V. 183.a 3520/1945.)
1945. május 23.
– A Nógrád-Hont Vármegyei Földbirtokrendező Tanács véghatározatban kötelezte Salgótarján nagybirtokosait földjeik átengedésére az államnak: Szilárdy István 1870, Luby örökösök 400, Jankovich Miklós 460 (100 katasztrális hold kivételével), a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt 2000 katasztrális hold, Kretsch-örökösök 200 katasztrális hold erdő. (V. 183.a 6269/1945.)
1945. május 26.
– A Magyar Kommunista Párt országos pártértekezletét (május 20-21.) követően az Ipartestületben tartottak aktívaértekezletet 250 fő részvételével. A megnyitót id. Bandúr Gyula tartotta, az előadó Kádár János, a Magyar Kommunista Párt Központi Vezetősége titkára volt. (Kisbenedek 1985.)
1945. május 27.
– Az Újtelepen lévő fogolytábor kiürült. (V. 183.a 4038/1945.)
1945. május folyamán
– A külső rendező pályaudvaron megalakult a Műszaki Vasút Helyreállítási Bizottság Bozó György vezetésével. (Kisbenedek 1985.)
1945. június 1.
– A városi menházban ápolt 24 személy napi ellátási díját 2 pengőről 6 pengőre emelte a képviselő-testület. (V. 182. 1.)
1945. június 5.
– A Tankerületi Főigazgatóság dr. Sipos Lajos volt losonci főgimnáziumi igazgatót nevezte ki a gimnázium és kereskedelmi iskola élére. Őrsy Károly igazgató-helyettesi beosztást kapott. (XVII. 3. 5/1945.)
1945. június 6.
– A polgármester liszthiány miatt napi 10 dkg-ra csökkentette a kenyér fejadagját. (V. 183.a 4111/1945.)
1945. június 8.
– Újjá alakult a városi sakk-kör. (St. tört. 301. p.)
1945. június 10.
– A városba látogatott Nagy Ferenc újjáépítési miniszter és részt vett a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ) által rendezett ünnepségen. Délután az Szociáldemokrata Párt tartott nagygyűlést a Fő téren, melynek szónoka Kárpáti Antal nemzetgyűlési képviselő volt. (V. 182. 1.)
1945. június 14.
– A Nemzeti Bizottság felmentette dr. Tóth Józsefet a közjegyzői állásból, és ezzel a feladattal dr. Csánky István volt közjegyzőt bízta meg. Kilczer Béla polgármester támogatta ezt, míg a Magyar Kommunista Párt városi vezetése ellenezte. (XVII. 3. jkv. 1945. VI. 14.)
– A Független Kisgazda Párt városi szervezetének regisztrált taglétszáma 26 fő. (XVII. 3. jkv. 1945.06.14.)
1945. június 15.
– Megalakult a Salgótarjáni Cipészek Kisipari Termelő Szövetkezete öt helybeli kisiparos kezdeményezésére. (1945 végére 15 tagja volt, majd az inflációs időszakban anyaghiány miatt szüneteltette termelését. 1946 decemberében már 27 fővel dolgozott újra.) (XXIII. 528. 115-1/23/1952.)
1945. június 16.
– A polgármester jelentése szerint a városban csak a vadaskerti Luby-kastély alkalmas gyermekotthon létesítésére. Ez nyolc szobából, előcsarnokkal egybeépített teremből, konyhából, fürdőszobából, éléskamrából és két mellékhelyiségből áll. Az épületet három holdas park és gyümölcsös veszi körül. Az emeletes épületben kb. 20-25 gyermek elhelyezésére van lehetőség. (V. 183.a 4313/1945.)
1945. június 19.
– Megalakult a Magyar Kommunista Párt Megyei és Salgótarján Járási Pártbizottsága. Ezzel megszűnt az, hogy a salgótarjáni pártszervezet a megyei, járási és városi pártszervezés funkcióját is ellátja. Ugyanakkor az egyetlen megye volt, mely közvetlenül a pártközpont irányítása alá került.(Kisbenedek 1985.)
1945. június 24.
– A városba látogatott Dálnoki Miklós Béla miniszterelnök dr. Balogh István miniszterelnökségi államtitkár kíséretében. A fogadáson megjelent Szabó József főispán és dr. Kovács Jenő alispán. Kilczer Béla polgármester kérte a miniszterelnöktől, hogy biztosítsanak teherautókat ingajáratok céljára, melyekkel Salgótarjánból szenet tudnak az Alföldre szállítani, vissza pedig élelmiszert. (V. 182. 1.)
1945. június 25.
– A Magyar Kommunista Párt Megyei Pártbizottsága aktívaülést tartott, melyen döntöttek arról, hogy üzemi pártszervezeteket alakítanak. A felelősök az Acélgyárban Kiss Lajos, a Budapest-Salgótarjáni Gépgyár és Vasöntödében Kátai Rezső, a Salgótarjáni Üveggyárban Alics János, a bányánál Jakab István, Salgóbányán Szabó Béla, Vízválasztón Benkő Antal. 27-én és 28-án mindenhol gyűléseket kell tartani. 26-án a Budapest-Salgótarjáni Gépgyár és Vasöntödében alakult meg a párt szervezete, titkára Fazekas Sándor lett. 27-én a Salgótarjáni Üveggyárban, 28-án az Acélgyárban, melynek titkára Vilezsál Árpád lett. (XXXV. 1. 1/6.)
1945. június folyamán
– Megalakult a háborús rokkantakat, özvegyeket és hadiárvákat összeíró Hadigondozó Bizottság. (V. 182. 1.)
1945. július 1.
– A Magyar Kommunista Párt Salgótarján Járási-Városi Bizottsága titkára a pártiskolára küldött id. Bandúr Gyula helyett Oczel János lett. (Kisbenedek 1985.)
– Az SBTC tisztújító közgyűlést tartott. (St. tört. 301. p.)
1945. július 13.
– A képviselő-testület ülésén Bozó György (Magyar Kommunista Párt) bizalmatlansági indítványt nyújtott be Kilczer Béla polgármester ellen, mert a „pártfegyelmet megszegte”. Bozó György nem tudott magyarázatot adni az indítvány hátteréről, csak annyit, hogy azt „megbízásból teszi”. A Magyar Kommunista Párt képviselői nem fogadták el, hogy titkos szavazással döntsenek az indítványról, a nyílt és névszerinti szavazásnál 32-en elfogadták, 11-en elutasították, hárman tartózkodtak. Kilczer ennek ellenére nem mondott le arra hivatkozva, hogy őt nem a Magyar Kommunista Párt, hanem a január 2-án a pártok részvételével megtartott értekezlet választotta meg, és ennek következtében a polgármester „pártokon felül áll”. A képviselők többsége ekkor kivonult a teremből, Kilczer Béla polgármester pedig elnapolta az ülést. (V. 182. 1.)
1945. július 18.
– Kilczer Béla bejelentette kilépését a Magyar Kommunista Pártból, mire a párt nyomására a képviselő-testület leváltotta a polgármesteri tisztségből. Ugyanekkor Drevenka András a Szociáldemokrata Párt nevében követelte, hogy a képviselő-testületben a pártok paritásos alapon legyenek képviselve. Ennek érdekében indítványozta a testület feloszlatását és újbóli delegálást. A Magyar Kommunista Párt többségben lévő képviselői ezt elutasították. (V. 182. 1.)
– A képviselő-testület további 500 ezer pengőt szavazott meg a háborús károkat szenvedett lakóházak helyreállítására. (Az előző 200 ezer pengőből helyreállítottak 45 egyszobás, 22 kétszobás, 6 háromszobás 2 négyszobás, 2 különálló szobás lakást és 8 üzlethelyiséget.) (V. 182. 1., St. tört. 271. p.)
1945. július 20.
– A polgármesteri állásra pályázatot hirdettek, melynek benyújtási határideje július 31. volt. (V. 182. 1.)
1945. július 24.
– A Nemzeti Bizottság a kormányhoz tiltakozó feliratot intézett, melyben elítélte az erőszakos lakosságcserére vonatkozó csehszlovák megnyilvánulásokat. (XVII. 3. jkv. 1945.07.24.)
– A Nemzeti Bizottság a közigazgatás rendes beindulása következtében javasolta a képviselő-testületnek, hogy Aczél Bélát véglegesítsék a rendőrkapitányi tisztben, Miklós Gáspárt pedig a rendőrség politikai osztályának élén. (Mindkettő a Magyar Kommunista Párt tagja volt.) (XVII. 3. jkv. 1945.07.24.)
1945. július 25.
– A polgármesteri feladatokat ideiglenesen Kun Barnabás polgármester-helyettes és főjegyző látta el. (V. 182. 1.)
– A képviselő-testület az 1700/1945. ME számú rendelet alapján – pártközi értekezlet nyomán a Nemzeti Bizottság személyi jelölését megváltoztatva – a rendőrkapitányi posztra Smelkó Józsefet, a politikai osztály vezetésére Molnár Károly városi rendőrkapitány-helyettest javasolta. (V. 182. 1.)
1945. augusztus 1.
– A Nemzeti Bizottság Smelkó József helyett a rendőrkapitányi posztra Nagy István balassagyarmati és megyei rendőrkapitányt jelölte a Magyar Kommunista Párt pártközpontja javaslata alapján. (Smelkót Balassagyarmat rendőrkapitányának szánta a Magyar Kommunista Párt központja.) Blanár Sándor kijelentette, hogy ez a pártközpont határozata, „mi tehát máskép nem dönthetünk.” (XVII. 3. jkv. 1945.08.01.)
– A Salgótarjáni Kisiparosok és Kiskereskedők Szabad Szakszervezetének helyi csoportja megalakult. Elnök Timaróczky Sándor villanyszerelő mester, alelnök Patay István asztalos és Felföldi István kiskereskedő lett. (V. 183.a 7529/1945.)
– A városi szeretetházban (menházban) ápoltak ellátásának napi költségeit a pénzromlás miatt 6 pengőről 20 pengőre emelte a képviselő-testület. (V. 182. 1.)
1945. augusztus 2.
– A polgármesteri állásra három pályázat érkezett. A kijelölő bizottság Blanár Sándort, dr. Tóth Mátyást és Kadosa Sándor Pétert is alkalmasnak találta a poszra. A pártközi értekezlet javaslata alapján a képviselő-testület Blanár Sándort, a városi Nemzeti Bizottság elnökét választotta meg – még mindig ideiglenes jelleggel – polgármesternek. (V. 182. 1., St. tört. 271. p.)
1945. augusztus 5.
– A Magyar Kommunista Párt demonstratív népgyűlést szervezett kb. 5 ezer fő részvételével a Szovjetunióval való szövetség erősítése érdekében. (Kisbenedek 1985.)
1945. augusztus 6.
– Blanár Sándor polgármesterré választása miatt lemondott a Nemzeti Bizottság elnöki tisztéről. A megüresedett posztra Oczel János a Magyar Kommunista Párt nevében Csorba Jánost (Szociáldemokrata Párt) javasolta, ezzel is hangsúlyozva, hogy a Magyar Kommunista Párt együtt akar működni a demokratikus pártokkal. Csorba Jánost megválasztották elnöknek. (XVII. 3. jkv. 1945.08.06.)
– A tiszti főorvosnak küldött jelentés szerint a salgótarjáni bányakórház rendszeresített ágyszáma 130, de ebből csak 60 működött 4 orvossal, 13 ápolóval és 28 egyéb személyzettel. Teljes károsodást szenvedett ágy, fehérnemű, műszerek tekintetében. Az acélgyári kórházban 40 ágy működött, 3 orvossal, 5 ápolóval és 4 egyéb személyzettel. Háborús kárt nem szenvedtek. (Habonyi 1971. 64. p.)
1945. augusztus 8.
– A Nemzeti Bizottság dr. Sipos Károly gimnázium igazgató javaslata alapján úgy határozott, hogy szeptember 1-től a gimnázium egy évre megkapja a volt csendőriskola épületét. Az addig ott működő járási rendőrkapitányság a kislaktanyába költözik, ahonnan a határvadász alakulat az üresen álló nagylaktanyába megy át. Ugyanekkor a Nemzeti Bizottság elfogadta, és a képviselő-testületnek továbbította a pártközi értekezlet azon javaslatát, hogy a város utcáit a magyar demokratikus szabadságharc vértanúiról nevezzék el. (XVII. 3. jkv. 1945.08.08.)
– A Magyar Kommunista Párt Megyei Pártbizottsága határozatot hozott, hogy a nem üzemben dolgozó párttagok összefogására kerületi pártszervezeteket kell alakítani. (Végeredményben ez nem valósult meg, hanem városi pártszervezet jött létre, melynek Németh Gyula volt a titkára. Azonban a többi pártszervezet fölötti felügyeleti jogkört 1947. március 1-ig, a városi pártbizottság létrejöttéig, a járási pártbizottság gyakorolta.) (Kisbenedek 1985.)
1945. augusztus 9.
– A képviselő-testület a pártközi értekezlet javaslatára a városi rendőrkapitányi posztra Smelkó József mellett Nagy István jelölését is továbbította a Belügyminisztériumba. (V. 182. 1.)
– A képviselő-testület a társadalmi szervezetek és pártok bevonásával bizottságot alakított a város utcái és terei nevének felülvizsgálatára, mert a „demokratikus átalakulásnak a város külső életében is meg kell nyilvánulni és el kell tűnni az utcákról azoknak a neveknek, amelyek a letűnt korszakra igyekeznek emlékeztetni.” A bizottság tagjai: Aczél Béla, Felföldi István, Bacskai István és Kun Barnabás, referens Szentpétery János főmérnök. (V. 182. 1.)
1945. augusztus 13.
– A polgármester jelentése szerint a város lakossága 18850 fő. 300 kereskedő és 316 iparos mellett három üzem van: dr. Külkey Lajos ecetgyára, Kovács Béla likőrgyára és a Hangya Szövetkezet. (V. 183.a 8135/1945.)
1945. augusztus 20.
– A magyar labdarúgó válogatottban szerepelt az első salgótarjáni játékos, Vincze Gyula az Ausztria elleni mérkőzésen. (Balás–Kálovits 38. p.)
1945. augusztus 29.
– A Nemzeti Bizottság Csorba János elnököt és Reiner István jegyzőt delegálta az Országos Nemzeti Bizottság szeptember 4-iki alakuló gyűlésére. (XVII. 3. jkv. 1945.08.29.)
1945. szeptember 1.
– A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 31585/1945. számú rendeletével elválasztotta a gimnáziumot és a kereskedelmi középiskolát, valamint engedélyezte a teljes állami gimnázium szervezését. (St. tört. 296. p.)
1945. szeptember 9.
– A Salgótarjánban működő szakszervezetek vezetőségeinek gyűlésén felszólalt Kossa István, a Szakszervezeti Tanács főtitkára. (Kisbenedek 1985.)
1945. szeptember 15.
– Polgármesteri jelentés szerint Salgótarjánban a 2293 ház közül 245 sérült meg a háború során. Öt rommá vált, 20 súlyosan, 220 könnyebben rongálódott meg. A 4773 lakás közül 110 vált lakhatatlanná. (V. 183.a 9299/1945.)
1945. szeptember 19.
– A Nemzeti Bizottság beszüntette a Salgótarjáni Kaszinó Egyesület működését. (XVII. 3. jkv. 1945.09.19.)
1945. szeptember 21.
– A nemzetgyűlési választásokra a belterületi szavazókörök számát 30-ban, a külterületiekét háromban állapították meg. (V. 183.a 10149/1945.)
1945. szeptember 25.
– A szovjet szakszervezeti küldöttség látogatása alkalmából kb. 10 ezer fő részvételével nagygyűlést tartottak, melynek szónoka Kossa István, a Szakszervezeti Tanács főtitkára volt. (Kisbenedek 1985.)
1945. szeptember folyamán
– Az általános iskola létrehozását szabályozó vallás és közoktatásügyi miniszteri rendelet nyomán a városban a tárgyi és szakmai hiányok következtében csak az acélgyári és a II. számú fiú– és leányiskolában indult be a 8 osztályos oktatás. (St. tört. 296. p.)
1945. október 17.
– A Fő téren gyári munkások és bányászok tüntetésen követelték az élelmezés megjavítását, a burgonyaellátás megszervezését. (St. tört. 272. p., Kisbenedek 1985.)
1945. október 21.
– A Magyar Kommunista Párt választási nagygyűlést tartott, melyen felszólalt Kádár János és Kovács István. (Kisbenedek 1985.)
1945. november 4.
– A nemzetgyűlési választáson Salgótarjánban a szavazásra jogosult 12227 főből 10809 (88,6 %) szavazott. A Magyar Kommunista Párt 7079 (66,31 %), a Szociáldemokrata Párt 1970 (18,4 %), a Független Kisgazda Párt 1486 (13,5 %), a Polgári Demokrata Párt 139 (1,2 %), a Nemzeti Parasztpárt 53 (0,6 %) szavazatot kapott. Ez alapján Oczel János, Hermann Ferenc és Dömötör Ferenc (mindhárom Magyar Kommunista Párt) nemzetgyűlési képviselő, Csorba János és Németh Alajos (mindkettő Szociáldemokrata Párt) pótképviselő lett. (V. 182.1., St. tört. 275. p., Kisbenedek 1985.)
1945. november 9.
– A városi háztartás fizetésképtelensége miatt kiviteli illeték bevezetéséről döntött a képviselő-testület. A város hiánya 440 753 pengő, annak ellenére, hogy az összes alapokban tartott, elkülönített pénzt és a 11 millió 900 ezer pengő állami kölcsönt is felhasználták. Elutasította a testület azt a lehetőséget, hogy a lakosságra 75 %-os pótadót vessenek ki, mivel annak beszedésére nem láttak reményt. A kiviteli illetéket a város területén kívül forgalomba kerülő bánya– és ipari termékek után vetették ki. Döntöttek a város utcáinak új elnevezéséről is. A fontosabbak: a Fő utca a Zagyva-rakodótól délre Rákóczi út, a Fő tér Petőfi tér, a Horthy Miklós játszótér Erkel játszótér, a Vaskapu utca a Széna térrel együtt Kossuth utca, a Menház utca Arany János utca, az Erzsébet tér Szabadság tér, a Forgách utca Csizmadia Sándor utca, a volt Chorin Ferenc, majd Szent István utca Bajcsy Zsilinszky utca nevet kapta. Elhatározta a képviselő-testület, hogy kéri a belügyminisztertől a csendőriskola végleges átadását a városnak a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 31585/1945. IV. számú rendelete alapján engedélyezett 8 osztályos gimnázium részére, mivel új épület emelésére nincs anyagi fedezet. Utasították a polgármestert arra is, hogy Rákosi Mátyás és Szakasits Árpád díszpolgárrá választását készítse elő. (V. 182. 1.)
1945. november 16.
– A Szociáldemokrata Párt városi titkára, Csorba János, levélben kérte a pártközponttól fel-mentését tisztsége alól, mert családjától, mely Budapesten lakik, hét hónapja külön él. (XXXV. 21. 6/1.)
1945. november folyamán
– A város közkonyhát állított föl a Nemzeti Szálló épületében, melyben háromféle ellátást vezettek be: ingyenes, önköltséges, fizetéses. (Decemberben 157 személy kapott itt naponta kétfogásos ingyenes ebédet.) (V. 182. 1.)
1945. december 8-9.
– A Ferences rendházban karácsonyi vásárt rendeztek a szegények javára, mely műsoros délutánnal zárult. (Mf Hd. 522. p.)
1945. december 15.
– A Munkás című lap utódjaként Munkás Szó címmel jelent meg újság a városban, melynek szerkesztője Vass Gyula orvos volt. (Praznovszky 1985.)
– A képviselő-testület Aczél Béla javaslatára – bár nem volt joga hozzá – egy tartózkodással, úgy határozott, hogy a város felfüggeszti dr. Förster Kálmán volt polgármester, és Horváth László volt városi tanácsnok nyugdíjának folyósítását. (V. 182. 1.)
1945. december 22.
– Az országban elsőként elkészült egy új vasúti betonhíd. (Kisbenedek 1985.)
1945. december 25.
– A képviselő-testület a város felszabadulásának egyéves évfordulóján díszközgyűlést tartott. Kádár János ünnepi beszéde után az acélgyári Petőfi Színjátszó Csoport ősbemutató keretében mutatta be Háy Gyula „Isten, császár, paraszt” című drámáját. (V. 182. 1.)
1945. december 31.
– A képviselő-testület a város díszpolgárává választotta Rákosi Mátyást. Ugyanekkor a Magyar Kommunista Párt székházépítése céljára telek átadásáról döntött. Az 527,5 négyszögöl terület vételárát (négyszögölenként 2 aranypengő) 5 év alatt kell kifizetni. (V. 182. 1.)