1946

1946. január 1.
– A szénbányák és melléküzemeinek államosítása nyomán a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt Salgótarján körüli üzemei a Magyar Állami Szénbányák II. Nógrád-Heves Bányakerületi Igazgatósága irányítása alá kerültek. (Öröknaptár 1994.)
1946. január 6.
– A Magyar Kommunista Párt első salgótarjáni pártkonferenciáját rendezték meg az Acélgyári Kaszinóban. (Dupák 1998.)
1946. január 15.
– A Belügyminisztérium átiratban közölte a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériummal, hogy a volt salgótarjáni csendőriskola épületét szeptember 1-től rendőriskola céljára akarja igénybe venni. (XVII. 3. jkv. 1946.03.20.)
1946. január 26.
– A Nemzeti Bizottság elfogadta és továbbította a képviselő-testületnek id. Tóth Gyula azon javaslatát, hogy a városi zászló színeit fehér-feketéről változtassák vörös-feketére, mert míg a fehér szín a Horthy-rendszert idézi, a vörös a város „baloldaliságát” jelképezné. (XVII. 3. jkv. 1946.01.26.)
1946. január 29.
– Pártközi értekezleten olyan döntés született, hogy a városi képviselő-testületben a választások alkalmával leadott szavazatok arányában részesedjenek a pártok. E szerint a Magyar Kommunista Párt mellett a Szociáldemokrata Pártnak 8, a Független Kisgazda Pártnak 5 mandátum jutna. (XVII. 3. 28/1946.)
1946. február 1.
– Megalakult a II. számú, úgynevezett Külön Igazoló Bizottság a 10/1946. ME számú rendelet alapján. Elnöke Miklós Gáspár (Magyar Kommunista Párt) lett. (St. tört. 278. p.)
1946. február 4.
– Bóna Kovács Károly vezetésével Munkás Képzőművészeti Szabadiskola kezdte meg működését Baglyasalján. (Öröknaptár 1994.)
1946. február 10.
– Megtartották a Magyar Kommunista Párt I. Nógrád megyei konferenciáját, melyen 162 küldött vett részt, a Központi Vezetőséget pedig Kádár János képviselte. Megválasztották a 31 tagú választmányt és a 7 tagú megyei bizottságot. (XXXV. 1. 1/1.)
1946. február 21.
– A Nemzeti Bizottság felirattal fordult a kormányhoz a nemzeti bizottságok jog– és hatáskörének bővítése érdekében. (XVII. 3. 122/1946.)
1946. február folyamán
– Az 1945 őszén jelentkező szénválság enyhítésére a Magyar Kommunista Párt szervezésében megindult az ún. „széncsata”, melynek során Salgótarján és környéke Tatabányával állt versenyben. (St. tört. 277. p.)
1946. március 8.
– A Nemzeti Bizottság a belügyminiszternél feliratban tiltakozott Szilágyi Antal rendőr százados, a salgótarjáni kapitányság politikai osztálya vezetőjének elmozdítása ellen. A nyomaték kedvéért kilátásba helyezték a salgótarjáni medence dolgozóinak sztrájkba lépését. (XVII. 3. 238/1946.)
1946. március 15.
– A Petőfi Színjátszó Csoport részleteket mutatott be Madách Imre „Az ember tragédiája” című művéből. (Csongrády 1994.)
1946. március 20.
– A Nemzeti Bizottságnak Moldoványi László tanulmányi felügyelő számolt be az egységes ál¬talános iskolák felállításáról. Mivel az iskoláknak nincs megfelelő épületük, ezért három körzetet alakítanának ki: I. acélgyári iskola, II. a volt csendőriskolában, ha megkapná a város, és a gimnázium visszaköltözne korábbi épületében, III. a polgári iskolában. A Nemzeti Bizottság kéréssel fordult a kormányhoz, hogy a volt csendőriskolát adja át általános iskola céljára, valamint Salgótarjánban létesítsenek egy önálló női kereskedelmi leányiskolát és egy ipari középiskolát. A kéréseket külön-külön is eljuttatták a kormányhoz, a belügyminiszterhez, a kereskedelem és szövetkezetügyi, valamint az iparügyi miniszterhez. (XVII. 3. 307-309/1946.)
1946. március 21.
– A Nemzeti Bizottság átiratban kérte a balassagyarmati népbíróságot, hogy Szabó József asztalos, volt nyilasvezetőre a megérdemelt büntetést szabja ki. (XVII. 3. 283/1946.)
1946. április 10.
– Az Iparügyi Minisztérium leirata szerint nem tervezik Salgótarjánban ipari középiskola létesítését, mivel a hatóságuk alá tartozó iparoktatási intézmények súlyos károkat szenvedtek, elsődlegesen ezek helyreállítása a feladatuk. (XVII. 3. 307/1946.)
1946. április 26.
– A képviselő-testület újra választotta a háború alatt szünetelő óvoda felügyelő bizottságot. Az ülésen kezdeményezték a városi üzemek önállóságának megszüntetését és a polgármesteri hivatal műszaki osztálya felügyelete alá helyezésüket, mert lemondott állásáról Tímár László, a városi üzemek addigi igazgatója. A testület vita után döntött a városi zászló új színeiről. A tagok közül tízen a kék-vörös, harmincan a fekete-vörös mellett szavaztak. Az Szociáldemokrata Párt indítványára a képviselők utasították a polgármestert, hogy kezdeményezze a Belügyminisztériumban második hangos mozgófényképszínház felállításának engedélyezését, mivel a meglévő városi mozi mellett csak Salgóbányán és az Acélgyárban van lehetőség keskenyfilm vetítésére. (V. 182. 2.)
1946. május 12.
– A ferences templomban egyházzenei hangverseny volt Gergely Ferenc orgonaművész és az acélgyári vonószenekar közreműködésével a plébánia énekkarával együtt. (Mf Hd. 528. p.)
1946. május 21.
– A salgótarjáni Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ) vezetősége határozatot hozott úttörőszervezet alakításáról. (Nádházi)
1946. május 28.
– A közélelmezési és bérezési problémák miatt a bányai és tűzhelygyári dolgozók beszüntették a munkát, a bányaigazgatóság elé vonultak, ahol pénzt és élelmet követeltek. (St. tört. 280-281. p.)
1946. június 1.
– A város által kiírt pályázat eredményeként a Salgótarjáni Sport Egyesülettel kötöttek szerződést az uszoda működtetésére 1956. október 31-ig. (Előzmény: a város 1940-ben 10 év-re szóló szerződést kötött Ponyi Dezsővel a városi tulajdonban lévő vendéglő, korcsolya– és teniszpálya, valamint uszoda működtetéséről. A háború után felszólították a bérlőt, hogy hozassa rendbe a használhatatlanná vált uszodát. Erre nem volt képes, így beleegyezett, hogy az uszodát kivegyék a bérleti szerződésből.) (V. 182. 3.)
1946. június 21.
– Megalakult a Salgótarjáni Dolgozók Ipari és Gazdasági Termelő és Értékesítő Szövetkezete 470 taggal. A szövetkezet beindította az egykori ún. Aczél-féle téglagyárat, mely a képviselők szándéka szerint a meginduló lakásépítésekhez az építőanyag egy részét biztosította volna. Mivel a szövetkezetnek nem volt pénzügyi fedezete erre, a város két évre haszonbérbe vette tőle a gyárat. (V. 182. 3.)
1946. június folyamán
– A szovjet katonai parancsnokság visszaadta az Acélgyár irányítását a Rimamurány-Salgótarjáni Vasöntő Rt-nek. (St. tört. 281. p.)
– Kialakult a Magyar Kommunista Párt városi szervezeti felépítése, mely három körzeti pártszervezetet és 11 pártalapszervezetet fogott össze. (Kisbenedek 1985.)
1946. július 14.
– A Magyar Kommunista Párt Salgótarján Városi–Járási Titkársága megbízta Pálfi Károly, Vadkerti Lóránt és Varga Károly pedagógusokat az úttörőcsapatok szervezésével. (XXXV. 6. 2/5.)
1946. július 20.
– A Kereskedelmi és Szövetkezetügyi Minisztérium értesítette a Nemzeti Bizottságot az önálló kereskedelmi leányiskola létesítésének elutasításáról megfelelő épület és felszerelés hiányára hivatkozva, de engedélyezte a következő évben párhuzamos osztály beindítását. (XVII. 3. 309/1946.)
1946. július vége
– A bányakolóniában hastífusz-járvány volt. Megbetegedett 57 fő, kórházba szállítottak 45 főt, meghaltak négyen. Védőoltást 2242 lakos kapott. A polgámesteri jelentés megállapította, hogy „a helybeli magánkórházak nem akarták a betegeket felvenni.” (V. 182. 3.)
1946. július 30-ig
– A városban 54 hivatali alkalmazottat helyeztek „B”-listára. (XXXV. 6. 2/4.)
1946. július folyamán
– Az ellátási nehézségek miatt sztrájkra és tüntetésre került sor az Acélgyárban. (St. tört. 282-283. p.)
1946. augusztus 4.
– Salgótarjánban „Asszonyok barátkozó napjá”-t tartottak, melynek fő szervezője Dömötör Ferencné a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége (MNDSZ) megyei elnöke volt. A rendezvény misével kezdődött, majd a nagygyűlésen, melyen kb. 20 ezer nő vett részt, Rákosi Mátyás, Rajk Lászlóné és Balkó Béláné az MNDSZ megyei titkára beszélt. (Mf Hd. 528. p., Szabados 1985.)
1946. augusztus 11.
– Ünnepi nagygyűlés keretében avatták föl a szovjet emlékművet a Szabadság téren. Avatóbeszédet Kádár János nemzetgyűlési képviselő mondott. Két alkalommal is rádióközvetítés volt a városból. (Mf Hd. 528.p., Nógrád 1973.07.21.)
1946. augusztus 16.
– A Magyar Államvasutak Közúti Gépkocsi Üzeme (MÁVAUT) megindította az autóbuszjáratot Salgótarján és Balassagyarmat között. (V. 182. 2.)
1946. augusztus 18-20.
– Megünnepelték az SBTC fennállásának 25 éves évfordulóját. (St. tört. 301. p.)
1946. szeptember 3.
– Megalakult a Salgótarjáni Földműves Szövetkezet. (XXIII. 526. 1958.04.25.)
1946. szeptember 7.
– A képviselő-testület előtt Szluka János ismertette a Magyar Kommunista Párt városra vonatkozó fejlesztési és gazdasági tervét, amely 14 fő részből állt. A városrendezés területén az utcák szabályozását tartották fő feladatnak, mely 47 épület lebontásával járna. Az iskolaügy területén a gimnázium és kereskedelmi iskola elhelyezésére a nagylaktanyát tartják alkalmasnak, vagy a volt csendőriskolát, az így felszabaduló épületben pedig bányásziskolát lehetne elhelyezni. Új iskola építését tervezték az újtelepi játszótér és teniszpálya helyére, a Pécskő utcába és a Nagyállomás környékére. Ipari iskola létesítését a Pécskő utcában tartották megoldhatónak. A posta mögötti Óvoda téren kapna helyet a színház, mozi, könyvtár, múzeum. A városi uszoda helyén korszerű versenyuszoda épülne. A közegészségügy fejlesztése érdekében a laktanya mögött 40 ágyas kórház, 20 ágyas szülőotthon és 100 férőhelyes szeretetház létesülne, a salgói menedékház pedig gyermeküdülő lenne. A Pécskő utcai cigánydomb megszüntetésével párhuzamosan az ott lakók Újaknán jutnának lakáshoz. A városi szemét elhelyezésére az acélgyári és az üveggyári salakhányót tartották megfelelőnek. Nagy hangsúlyt kapott a csatornázás és az utcák kövezése, fásítása, mely érdekében városi kertészet létesítését javasolták. A vízellátást mélyfúrású kutakkal biztosítanák. Az Apolló mozi helyére tervezték a vásárcsarnokot, a piaci rész pedig a patak és a vas¬út között helyezkedne el. A tömegközlekedést a Nagyállomás és Vadaskert kö¬zött motoros szerelvények bonyolítanák. Az idegenforgalom fejlesztésére a Pannónia Szálló és a Kovács-féle likőrgyár épületeit felhasználva alakítanának ki egy modern szállodát, illetve a salgói menedékház mellett turistaszálló létesülne. A lakásellátásban a háború során gazdátlanná vált épületek tulajdonjogának megszerzése után bérlakások kialakítását javasolták, illetve építkezésre alkalmasnak találták a Winter-udvart. Felvetették Baglyasalja és Zagyvapálfalva Salgótarjánhoz csatolását. A közigazgatás területén a megyeszékhely Salgótarjánba helyezését tartották elsőrendű feladatnak, s e célból a Szilárdy-féle belsőség területét tartották fenn. A tervek megvalósításában elsőként a házak kijavítását, a tulajdoni állapotok tisztázását, illetve a kisajátítások lebonyolítását határozták meg. Második lépcsőben kezdődne az iskolák és az egészségügyi intézmények építése, illetve a kölcsönök megszerzése. A városi képviselő-testület el¬fogadta a programot, valamint döntött arról, hogy évi 5000 Ft-tal támogatja a Györffy Kollégium helyi létesítését és fenntartását, melyben benne foglaltatik egy helybeli szegény sorsú, jó magaviseletű kollégiumi hallgató ellátási költsége. Megtárgyalták és elfogadták a szociális adó bevezetését, mert a város szociális kiadása jelentősen megnövekedtek. (V. 182. 2.)
1946. szeptember 8.
– Madarász István kassai püspök, kinek kormányzása alá rendelte a Vatikán a Rozsnyói Egyházmegye magyar részét, Salgótarjánba látogatott, és mindkét templomban szentbeszédet tartott. (Mf Hd. 529. p.)
1946. szeptember 20.
– A Nemzeti Bizottság kérte a belügyminisztertől a megyeszékhely áthelyezését Salgótarjánba, mert ez a megye „egyetlen lüktető városa.” A megyeházát a volt csendőriskolában, a többi hivatalt a nagylaktanyában helyeznék el. (XVII. 3. 1152/1946.)
1946. szeptember 23.
– A Magyar Kommunista Párt salgótarjáni szervezetének vezetőségi ülésén a pártkongresszusra előterjesztendő javaslatokat tárgyalták. Ennek során Blanár Sándor felvetette az iskolák államosításának kérdését, melyet vita után a vezetőség nem terjesztett fel. (XXXV. 1. 1/3.)
1946. szeptember folyamán
– Megszervezték a Magyar Kommunista Párt Rendező Gárdájának városi parancsnokságát. (XXXV. 6. 2/12.)
1946. október 5.
– Megalakult a Salgótarjáni Iparmedence Beszerző és Elosztó Népi Szövetkezete, melynek feladatát abban határozták meg, hogy szervezze a hatóság által kiutalt élelmiszerek és közszükségleti cikkek elosztását, illetve egyéb cikkek beszerzését. Működésének határidejét 1951. december 31-ben határozták meg. (Felszámolását 1950. május 27-én fejezték be.) (XXIII. 531. 91-33/1950. I.)
1946. október 27.
– Megalakult a Nemzeti Parasztpárt salgótarjáni szervezete. Elnök Kupka József, titkár Kazareczky József lett. (XVII. 3. 203/1946., 108/1947.)
1946. november folyamán
– A Magyar Kommunista Párt Városi Bizottsága titkára Toldi István lett. Ugyanekkor külön bányásztitkárt állítottak be, mert a kerületi bányásztitkárság megszűnt. (XXXV. 6. 2/11.)
1946. december 1.
– Apró Antal gyári nagygyűlésen jelentette be a Rimamurány-Salgótarjáni Vasöntő Rt salgótarjáni gyárának államosítását. A Nehézipari Központ a gyár nevét Acélárugyárra változtatta, élére pedig Mekis József budapesti esztergályost nevezte ki munkásigazgatónak. (SKÜ 125 éve 89. p., St tört. 282. p.)
1946. december 8.
– A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége (MNDSZ) drágaság elleni tüntető nagygyűlést szervezett több száz nő részvételével. (Szabados 1985.)
1946. december 13.
– Megkapta a működési engedélyt a Kisiparosok Országos Szabad Szakszervezete salgótarjáni csoportja. (XXIII. 528. 56/1951.)
1946. december folyamán
– A város megvette Szilárdy Istvántól 6500 forintért a volt Szilárdy-major területén álló régi, 15 helyiséges főszolgabírói hivatal épületét. (V. 182. 3.)
1946 folyamán
– A Magyar Kommunista Párt városi elnöksége és választmánya többször tárgyalt a városban tapasztalható erős antiszemita hangulatról. (XXXV. 1. 1/2., 1/3.)
– A Mérnök-Technikus Szakszervezet megyei csoportjának kezdeményezésére, és a vállalatok támogatásával, 61 hallgatóval megkezdte működését a Salgótarjáni Dolgozók Általános Gépészeti Műszaki Középiskolája esti tagozatos képzéssel az acélgyári népiskolában. (St. tört. 296. p., SKÜ 125 éve 202. p.)
– A salgótarjáni tűzoltóság 24 órás váltással látta el készültségi szolgálatát két darab 1,5 ton-nás Ford gépkocsival, valamint a bányától és a vízválasztói erőműtől kölcsönkapott 400, illetve 800 liter/perc nyomású motorfecskendővel. Decemberben az amerikai hadsereg leszerelési anyagából kaptak egy 4 tonnás GMC gyors tehergépkocsit, és egy Weeppon vontató gépkocsit. (V. 182. 3.)
– A Salgói Bányász labdarúgó csapata az NB II-ben szerepelt. (Nógrád 1964.09.12.)