1947

1947. január 1.
– A Szociáldemokrata Párt salgótarjáni városi pártszervezetének 864 fizető tagja volt, nem fizető tagok legalább ugyanennyien voltak Németh Alajos városi titkárhelyettes jelentése szerint. A nem fizetők vagy túl magasnak tartották a két forintos járulékot, vagy nem tudták megfizetni. (XXXV. 21. 5/3.)
1947. január 6.
– Megtartotta alakuló közgyűlését az Újbirtokosok és Földhözjuttatottak Országos Szövetsége (UFOSZ) helyi csoportja. A megjelent 159 fő 1787 újbirtokost képviselt. 11 fős vezetőséget választottak, melynek elnöke Benkő Antal lett. (XVII. 1. 202/1947.)
1947. január 31.
– A képviselő-testület határozatban vállalta, hogy a gimnázium berendezéséről és dologi kiadásairól „a város anyagi lehetőségének figyelembe vételével” gondoskodik. Döntöttek új kutak feltárásáról és a vízművek korszerűsítéséről. A testület a városi szegényalapot beolvasztotta a háztartási alapba, és augusztus elsejei hatállyal megszüntette az értékét vesztett dr. Förster Kálmán, valamint a Lővinger Rezső és Rezsőné alapítványokat. (V. 182. 3.)
1947. január folyamán
– Megszervezték Salgótarjánban a mentőszolgálatot két db Dodge típusú mentőautóval, melyeket a város felerészben készpénzből, felerészben váltóból vásárolt. A mentőállomás a tűzoltóság keretében működött. (V. 182. 3.)
1947. február 4.
– A Nemzeti Bizottság a kereskedelem és szövetkezetügyi miniszternek írt levelében „szükségesnek tartja és ragaszkodik hozzá, hogy városunkban az állami kereskedelmi középiskola dolgozók osztályának 1-ő osztálya 1947. március 1-én okvetlenül megnyittassék”. (XVII. 3. 196/1947.)
1947. február 17.
– Megtartották a Magyar Kommunista Párt II. Nógrád megyei konferenciáját. (XXXV. 1. 1/1.)
1947. február 23.
– A Salgótarjáni és Salgótarján Járási Ipartestület vezetőség-választása során 348 szavazatot adtak le: a Magyar Kommunista Párt 1-es listájára 105, a Szociáldemokrata Párt 2-es listájára 243 szavazat esett. Így a Szociáldemokrata Párt visszaszerezte korábbi befolyását a vezetésben. (XXXV. 21. 5/3.)
1947. március 1.
– Megalakult a Magyar Kommunista Párt Salgótarján Városi Pártbizottsága. (Kisbenedek 1985.)
1947. március 2.
– Megtartották a Magyar Kommunista Párt első (valójában második) városi konferenciát az Acélárugyári Olvasó dísztermében, ahol 17 alapszervezetet 263 küldött képviselt. Blanár Sándor polgármester az újjáépítésről és a 3 éves tervről beszélt, Rusznyák Lajos titkár pedig a párt helyzetéről. A városi pártszervezet taglétszáma 5459 fő, közülük 4916-an rendszeresen fizetik a tagdíjat. Célként a fizető párttagok létszámának 6000-re emelését tűzték ki. (St. tört. 287. p., Dupák 1998.)
– Megalakult a gimnáziumban a 99. sz. Szondi György Úttörőcsapat Vadászi Bertalan tanár vezetésével (a működési engedélyt május 8-án kapták meg). Beszervezték a polgári iskola 50, és az acélárugyári iskola 70 tanulóját, így létszáma 200 volt. (Nádházi)
1947. március 5.
– A Pécskő utcai cigánytelepen kiütéses tífusz jelentkezett, melynek továbbterjedését katonai kordonnal akadályozták meg. Egészségügyi zárlat alá került 78 fő, közülük 70 védőoltást kapott, 12-en megbetegedtek és egy halálos áldozat volt. (V. 182. 3.)
1947. március 9.
– A Szociáldemokrata Párt Salgótarjánban nagygyűlést tartott, melyen Szakasits Árpád beszélt. A gyűlésről a Magyar Kommunista Párt helyi vezetői közül többen távoztak, mert nem tartották a munkásegység megteremtése érdekében szólónak. (XXXV. 1. 1/3.)
1947. április 21.
– A polgármester bejelentette a képviselő-testületnek, hogy szerződést kötött a kincstárral, mely alapján a Belügyminisztérium 1952. június 30-ig bérbe adja a városnak a volt csend-őriskola épületét oktatási célokra, így a gimnázium elhelyezése addig biztosított. A képviselő-testület döntött arról, hogy a Salgótarjáni Dolgozók Ipari és Gazdasági Termelő és Értékesítő Szövetkezettől két évre haszonbérbe veszi a téglagyárat, s az itt készült téglákat a kislakás építkezéseknél használják föl. Elfogadták azt a bejelentést is, hogy a város 19 ezer forintért megvette az ún. Winter-féle ingatlant a budapesti illetőségű Pásztor Sándorné, született Lénárd Ágnes és Lénárd Marietta tulajdonosoktól. A telekre kétemeletes városi bérházat akar-tak építeni. Vita akörül alakult ki – és döntést sem hoztak benne –, hogy a tervezés pályázat vagy megbízás útján történjék. A testület 25 ezer forintot biztosított az 1944. decemberi kiürítés után ismeretlen helyre került állami anyakönyvek 48497 bejegyzésének pótlására, valamint 1000 forint póthitelt a színház támogatására, „miután a színház látogatottsága a szezonban oly gyér volt, hogy a bevétel a színészek létminimumát sem fedezte.” A testület dr. Barra Károly lemondása után dr. Wanka Lajost bízta meg a kihágási rendőrbírói feladatok el-látásával. Megtárgyalták Békéscsaba átiratát, melyben kérték, hogy Áchim Andrásról a városban nevezzenek el közterületet. A képviselők döntése alapján a Fiumei utcától a földreform során a Salak utcáig kialakítandó új út kapja ezt a nevet. (A polgármester értesülése szerint Rátky Bélát, Salgótarján háború alatti polgármesterét 8 évi fegyházra ítélték Romániában máramarosszigeti polgármestersége miatt.) (V. 182. 3.)
1947. április 27.
– A ferences templomban egyházzenei hangverseny volt Mihály Ferenc gordonka, Csonka Konrád orgonaművész, az acélárugyári zenekar és a plébánia vegyes kórusa közreműködésével. (Mf Hd. 537. p.)
1947. április folyamán
– Megnyílt Salgótarjánban a Petőfi Sándor Népi Kollégium. (St. tört. 297. p.)
1947. május 1.
– Az acélárugyári sporttelepen tartott ünnepi nagygyűlésen Gerő Ernő közlekedési miniszter és Ries István igazságügy miniszter mondott beszédet. Üdvözölte a nagygyűlést a jugoszláv közlekedési miniszter és Jócsik Lajos a Nemzeti Paraszt Párt államtitkára. (XXXV. 6. 2/20.)
1947. május 6.
– A népjóléti miniszter elrendelte a város lakosságának hastífusz elleni védőoltását. (V. 182. 3.)
1947. május 8.
– Újjáválasztották a képviselő-testületet. A megválasztott 51 fő közül 34 a Magyar Kommunista Párt, 6 a Szociáldemokrata Párt és 2 a Független Kisgazda Párt tagja volt. Az ifjúsági szervezeteket egy, a szakszervezeteket 8 tag képviselte. (St. tört. 287. p.)
1947. május 17.
– Az Építésügyi Minisztérium 16989/1947. számú leiratával Salgótarjánnak a nagy lakáshiány csökkentésére 500 ezer forint kölcsön folyósítását tette lehetővé az Újjáépítési Közmunkaváltság Alapból. A visszafizetést 1948. január 1-től számított 15 éven át évi 6 %-os kamatban határozták meg. (V. 182. 3.)
1947. május 26.
– Madarász István kassai püspök a rozsnyói magyarrészi egyház apostoli kormányzója a ferences templomban bérmált. (Mf Hd. 539. p.)
1947. május 27.
– A képviselő-testület döntött arról, hogy tanoncotthon létesítésére Glück Margittól és Lenkétől 30 ezer forintért megveszi a Pannónia Szállodát, valamint elfogadja az Építésügyi Minisztérium által felkínált kölcsönt a meghatározott feltételekkel. (V. 182. 3.)
1947. június 1.
– Megyei tüntető nagygyűlést szerveztek Salgótarjánban. Előadó Kádár János volt, a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége (MNDSZ) részéről pedig Treszkony Anna. (Szabados 1985.)
1947. június 11.
– Megalakult a Salgótarjáni Szabadművelődési Tanács a Bánya– és Kohómunkások Dalkö-rének helyiségében. Elnöke dr. Homoki László hatósági orvos, alelnöke Jancsó József a Bánya– és Kohómunkások Dalköre képviselője lett. A tanács ügyvezetője Dunai Pál a Munkás Kultúr Szövetség részéről, akit Kelemen János nyugdíjas főtanácsos váltott. A tagok: Gémesi László (Üveggyári Munkáscsoport), Czakó János (Szociáldemokrata Párt) és dr. Tóth Gyula (Természetbarátok Turista Egyesülete). (Csongrády 1985.)
1947. június 22.
– Az acélárugyári kuglizóban a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége (MNDSZ) szervezésében hadifogoly napot tartottak. (Szabados 1985.)
1947. június 30.
– A képviselő-testület elfogadta a következő év előzetes költségvetését, mely 2.863.772 forintos hiányt mutatott. Ennek pótlására államsegélyt kértek, egyben jelezték, hogy a deficit azért ilyen nagy, mert az államosítás után az Acélárugyár felfüggesztette az adó befizetését. Határozott a testület arról is, kéri a belügyminisztert, hogy a várost vegye ki a vármegye vagyonvédelmi hatásköréből, és kerüljön közvetlenül a minisztérium alá, mert túl sok idő telik el a másod– és harmadfokú döntésig. (V. 182. 3.)
1947. június–szeptember
– Huza-vona volt az SBTC NB I-be feljutása körül, mely politikai ügy is lett. Végül többszöri fellebbezés után az NB I. létszámát kettővel emelték, így az SBTC és az Erzsébetvárosi Munkás Torna Klub is feljutott. (Balás–Kálovits 43. p.)
1947. közepe
– Megalakult a Salgótarjáni Tűzhelygyári Vasas röplabda szakosztálya. (NNú. 1959.01.07.)
1947. július 5.
– A képviselő-testület döntött az Aczél Béla által tervezett városi munkásbérház építési munkáira beérkezett ajánlatokról. A nyertes Chabada Frigyes budapesti építőmester lett, aki 749949 forintos kalkulációt adott be. A testület azonban kikötötte, hogy csak helyi kisiparosokat és munkásokat alkalmazhat. Mivel az Építésügyi Minisztérium által biztosított 500 ezer forint nem fedezte az építkezést, ezért újabb 350 ezer forintos kölcsönért folyamodott a város az Újjáépítési Közmunkaváltság Alaphoz. (V. 182. 3.)
1947. július 15.
– Lemondott állásáról Szénássy Sándor városi tűzoltóparancsnok. A megüresedett állásra pályázatot hirdetett a polgármesteri hivatal, mely augusztus 10-én jelent meg Nógrád-Hont Vármegye Hivatalos Lapjában. (V. 182. 3.)
1947. július 24.
– A ferences rendház főnökét P. Tamás Krizánt Szentkútra helyezték, és a salgótarjáni rend-ház vezetésével P. Tátrai Gyula dr. gyöngyösi teológia jogtanárt bízták meg. (Mf Hd 539. p.)
1947. július 25.
– A Nemzeti Bizottság ülésén éles vita bontakozott ki a Szociáldemokrata Párt és a Magyar Kommunista Párt képviselői között a nemzetgyűlési választások előkészítésére kijelölendő tíz összeíró biztos miatt. Az Szociáldemokrata Párt 5 fő saját és 5 Magyar Kommunista Párt általi jelölését szorgalmazta, de utóbbi párt ezt mereven elutasította. Mivel nem jött létre megegyezés, a Magyar Kommunista Párt képviselőin kívül mindenki kivonult a tanácskozásról. (XVII. 3. jkv. 1947.07.25.)
1947. augusztus 1.
– Megjelent Nógrádi Hírek címmel a Szociáldemokrata Párt Nógrád megyei hetilapja. Felelős szerkesztője Márkusz Lajos volt. (Öröknaptár 1994.)
1947. augusztus 3.
– A Munkás, majd Munkás Szó című hetilapok utódjaként megjelent a Nógrádi Újság. (Praznovszky 1985.)
1947. augusztus 4.
– Acélárugyári Termelő, Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet alakult közszükségleti cikkek beszerzésére és értékesítésére. (1950 elején beolvadt a Salgótarjáni Vendéglátóipari Községi Vállalatba.) (XXIII. 531. 911-5/1950.)
1947. augusztus 23.
– A képviselő-testület 50-50 ezer forintot biztosított a Salgótarjáni Izraelita Hitközségnek a zsinagóga helyreállítására, a Római Katolikus Főplébániának orgona építésére, és a református egyháznak gyülekezeti terem, valamint lelkipásztori hivatal kialakítására. (V. 182. 3.)
1947. augusztus 24.
– A Magyar Kommunista Párt városi szervezete nagygyűlést tartott a Fő téren, melynek szónoka Kádár János volt. A nagygyűlés résztvevőinek egy csoportja a Szociáldemokrata Párt székháza előtt inzultálta Márkusz Lajost, a párt megyei titkárát és a budapesti szociáldemok-rata rendező gárda tagjait, röplapszórás miatt. A Szociáldemokrata Párt megyei titkára csak dr. Hazay László főispán közbenjárására, rendőri fedezet mellett tudta elhagyni Salgótarjánt. Az incidens során Németh Alajost, a Szociáldemokrata Párt salgótarjáni városi titkárhelyettesét súlyosan bántalmazták, minek következtében kórházba került. (XXXV. 21. 1/2.)
1947. augusztus 31.
– A nemzetgyűlési választásokon Salgótarjánban 12362 fő szavazott. A Magyar Kommunista Párt a szavazatok 74,9 %-át (9161), a Szociáldemokrata Párt 14,6 %-át (1793), a Demokrata Néppárt 4,3 %-át (530), a Független Kisgazda Párt 3,3 %-át (405) szerezte meg. (XXXV. 1. 2/8.)
1947. szeptember 20.
– Testvérvárosi kapcsolat felvételéről állapodott meg Salgótarján és Hajdúböszörmény megyei jogú város. A kapcsolat felvételét Hajdúböszörmény kezdeményezte. A város képviselő-testülete ezt 1948. február 17-i ülésén fogadta el. (V. 182. 4.)
1947. szeptember 29.
– A képviselő-testület felhatalmazásával a polgármester tárgyalást folytatott a Hadügyminisztériummal a honvédkincstár tulajdonát képező nagylaktanya épületének bérlésé-re vonatkozóan. A fenti napon megkötött bérleti szerződés értelmében a Hadügyminisztérium az épületet, 7 katasztrális hold 606 négyszögöl területtel és 11 felépítménnyel 5 évre, 1952. szeptember 30-ig bérbe adta a városnak. Itt szándékoztak kialakítani 68 kislakást, és elhelyezni a vízműveket, a tűzoltóságot és a szülőotthont. A város nem fizet bérleti díjat, de köteles az épület állagát megóvni. (1949 őszén a laktanyában két népi kollégium működött és 85 munkáscsalád volt elhelyezve.) (V. 182. 4.)
1947. október 7.
– Sztrájkoltak a bányászok és a Salgótarjáni Üveggyár dolgozói a közellátási problémák miatt. (XXXV. 1. 1/5.)
1947. október 13.
– A Salgótarjáni Üveggyár Owens gépének kezelői sztrájkba léptek az alacsony órabér miatt, mely következtében öt embert elbocsátottak. (XXXV. 6. 2/27.)
1947. október 25.
– Megkezdte működését a városi úttörő vezetőség. (Nádházi)
1947. október 27.
– Dr. Hazay László főispán a Salgótarjáni és a Sziráki járás területére kiterjedő illetékességi körrel, Salgótarján székhellyel felállította az I. számú Igazoló Bizottságot. Tagjai: Schupp Gábor nyomdász (Szociáldemokrata Párt), Boros Antal városi tisztviselő (Magyar Kommunista Párt), Hlavnyay Alajos nyugalmazott postafőellenőr (Független Kisgazda Párt), Kupka József (Nemzeti Paraszt Párt) és jogi képviselőként dr. Wanka Lajos járásbíró. (XVII. 3. 61/48.)
1947. október–november
– A ferences rendház Katolikus Akadémiát indított 10 egymást követő szombaton tartandó két-két előadással. (Mf Hd. 539. p.)
1947. november 23.
– „Salgóbánya telepen, ahol a választásokon 100 % kommunista győzelem jött létre, kénytelenek vagyunk vasárnaponként két szentmisét beállítani, mert nem férnek a kis kápolnában” – jegyezték be a salgótarjáni ferences rendház Historia domusaba. (Mf Hd. 540. p.)
1947. december 16-18.
– A ferences rendház karácsonyi vásárt rendezett a szokott időpontnál később, mivel november 15–december 15 közötti minden gyűjtést a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége (MNDSZ) központi segélyalapjára kellett beszolgáltatni. (Mf Hd. 540. p.)
1947 folyamán
– A városban 1940 munkanélkülit tartottak nyilván: 212 fő szakmunkás, 1141 fő betanított és segédmunkás, 454 nő, 103 szellemi munkás, 30 tanonc. (Vonsik 1985.)