1949

1949. január 1.
– A város átadta a Közületi Ingatlan Központnak (KIK) az 1947-ben épült 14 lakásos, és az 1948-ban épült 24 lakásos bérházat. Ezzel együtt a fennálló tartozásokat is átvette a KIK. (V. 182. 5.)
– Az Acélárugyár nemzeti vállalat lett (1950. június 1-től teljes jogkörrel, és szeptember 3-tól a Kohó- és Gépipari Minisztérium Vaskohászati Igazgatósága felügyelete alá rendelve). (SKÜ 125 éve 90. p.)
1949. január 8.
– Az alispán elnökletével ült össze a képviselő-testület. Itt jelentette be Blanár Sándor, hogy korára való tekintettel – 63 éves – lemond a polgármesteri tisztségéből. (Hivatalosan április 16-án vonult nyugdíjba. 1906. szeptember 1. – 1945. augusztus 2. között bányatelepi tanító volt, majd polgármester, így 43 év közszolgálatot vettek alapul nyugdíjazásánál.) Az alispán javaslatára megválasztották az új polgármestert, Nagy Lajos karancsaljai bányászt. Programjának lényeges pontjai: a Magyar Dolgozók Pártja utasításának betartása, a közigazgatás átszervezése, közellátás színvonalának emelése és a lakásprobléma enyhítése. Oczel János, a Magyar Dolgozók Pártja megyei titkára szerint a polgármesterváltással „visszás problémát” oldottak meg, ugyanis „bányászvárosban nem bányász volt a polgármester”. (V. 182. 5.)
1949. január 17.
– Beiktatták a Salgótarjáni Üveggyár új munkásigazgatóját, Alics Jánost. (SZN 1949.01.20.)
1949. január 18-19.
– Az acélárugyári templomban Kínából érkezett missziós pap tartott előadást, melyen a Magyar Ifjúság Népi Szövetsége (MINSZ) mintegy száz tagja is megjelent azzal az elhatározással, hogy ha „demokrácia vagy népellenes” beszédet tart, egységesen kivonulnak. Erre nem került sor. (XXXV. 71. 1/3.)
1949. január 22-23.
– A salgótarjáni iskolákban szülői értekezleteket tartottak, amelyekről táviratokat küldtek elítélve Mindszentyt. Vita csak a III. számú körzeti iskolában (Forgách) volt, ahol tiltakoztak ez ellen. (XXXV. 37. 1/6.)
1949. január 23.
– A Salgótarjáni Sport Egyesület (SSE) választmánya döntése értelmében az egyesület neve Salgótarjáni Vasas lett. (SZN 1949.01.27.)
1949. január 29.
– Az Ipartestületben a városban vendégszereplő Honti Sándor színtársulata Mikszáth Kálmán „Különös házasság” című színdarabját mutatta be. Az előadás után a közönség törvényszékké alakult át, és vád-, illetve védőbeszédek formájában mondott ítéletet a színészek játékáról. (SZN 1949.02.03.)
1949. január
– Befejeződött a Magyar Dolgozók Pártja tagjainak felülvizsgálata: összesen 7172 főt vizsgáltak meg, ebből 6557 a Magyar Kommunista Párt, 615 a Szociáldemokrata Párt tagja volt. Kizárásra összesen 762 főt javasoltak, ebből 547 volt a Magyar Kommunista Párt, 215 a Szociáldemokrata Párt tagja. Visszaminősítésre 828 főt javasoltak: 725 korábbi kommunista, és 103 szociáldemokrata párttagot. (XXXV. 37. 1/6.)
1949. február 7.
– Kun Barnabás városi főjegyzőt az alispán állásából menesztette és fegyelmi eljárást indított ellene. Helyettesítésével Várhelyi József csécsei községi jegyzőt bízta meg. (V. 182. 5.)
1949. február 17.
– Salgótarjánból két személyt internáltak feketevágás miatt. (SZN 1949.02.24.)
1949. február 19.
– Az Ipartestület épületében tartott nagygyűlésen tiltakoztak a Mindszenty-ügy miatt az „imperialisták rágalom hadjárata” ellen. A gyűlés szónoka Fodor Gyula Budapest alpolgármestere volt. (SZN 1949.02.24.)
1949. február 26.
– A Salgótarjáni Állami Gimnázium Diákszövetsége ünnepséget rendezett abból az alkalomból, hogy Révai József, a Szabad Nép főszerkesztője elvállalta az iskola védnökségét. Az ünnepségen Révai József elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni, de ott volt Várhegyi György, a Diákszövetség országos főtitkára. (SZN 1949.03.03.)
1949. február
– Salgóbányán 20 fővel megalakult az Élmunkások és Ésszerűsítők Köre. (SZN 1949.02.24.)
1949. március 6.
– A városban megalakult a Magyar Függetlenségi Népfront helyi ideiglenes népi bizottsága. (SZN 1949.03.10.)
1949. március 9.
– A képviselő-testület felmondta a városi szeretetházban dolgozó öt ferences Mária nővér és egy evangélikus diakonissza alkalmazását. (Szerződést az egri érsekkel még 1936. július 26-án, az evangélikus egyház helyi lelkészével pedig 1936 októberében kötöttek.) A Szent Imre hegyen lévő volt országzászló talapzatát a város tulajdonjogának fenntartásával átengedték a Magyar Csillagászati Egyesület salgótarjáni helyi csoportjának obszervatórium létesítésére. A munkanélküliek munkához juttatásáról részben a városnak kellett gondoskodnia, ehhez a költségvetésben 49 ezer forint hitel volt felvéve, melyet közmunkára fordítottak: patakmedrek tisztítása, 16 darab épülő kertes családi ház utcájának és a házak udvarainak költségvetésben nem biztosított földmunkáira. Ezen kívül újabb 36 lakásos bérház építését vették tervbe, melyhez költségvetésben 800 ezer forint állt rendelkezésre, a még szükséges 1 millió 600 ezer forintot állami beruházási kölcsönből fedezték. (V. 182. 5.)
1949. március 11.
– Az Acélárugyári Olvasóban szerepelt a Grúz Állami Népi Együttes. (SZN 1949.03.17.)
1949. március
– Az Acélárugyár igazgatójává Bérczes Henriket nevezték ki, aki 1948 novembere óta a vállalat párttitkára volt. (SZN 1949.03.10.)
– A Salgótarjáni Vasas vezetősége felhívással fordult az SBTC-hez, hogy tisztítsa meg sorait azoktól, akik „a demokratikus sport kifejlődését gátolják”. Indokok: a mérkőzéseken nem ismertették a Munkára Harcra Kész (MHK) mozgalom céljait, a klubházban nincsenek kitéve az ország vezetőinek fényképei. (SZN 1949.03.17.)
1949. április 24.
– A Salgótarjáni Bányász Torna Club (SBTC) nevét Salgótarjáni Tárnára változtatták. (SZN 1949.04.28.)
– Szkladán Ágoston főispán felkereste a salgótarjáni ferences rendház főnökét, és nyilatkozatot kért tőle, hogy a választások során a kormány politikáját támogatja – sikertelenül. (Mf Hd. 616. p.)
1949. április 28.
– Megnyílt a városi könyvtár 1898 db-os könyvállománnyal, mely körzeti feladatokat is ellátott. (St. tört. 335. p.)
1949. április
– Az Országos Takarékpénztár Nemzeti Vállalat salgótarjáni fióktelepet jegyeztetett be. (XXIII. 528. 525/1950.)
– Az acélárugyári főműhely dolgozói és a Szakszervezeti Ifjúmunkás- és Tanoncmozgalom (SZIT) tagok rohammunkával készítették el az Acélárugyár régi, fából készült főkapuja helyett az új vaskaput. (SZN 1949.04.14.)
– A Szakszervezeti Ifjúmunkás- és Tanoncmozgalom (SZIT) üveggyári szervezete „Kék csoda” brigádot szervezett, melynek tagjai Csepel gyártmányú „Kék csoda” nevű kerékpárokkal jártak ki a falvakba választási agitációra. (SZN 1949.04.21.)
1949. tavasztól
– Vörhenyjárvány volt a városban (szeptember végéig 139, október végéig 33, november végéig 28 megbetegedés). (XXIII. 528. 525/1950)
1949. május 7.
– A Magyar Függetlenségi Népfront és az Magyar Dolgozók Pártja szervezésében a Petőfi téren felállított szabadtéri színpadon a MÁVAG opera együttese bemutatta Puccini: Gianni Schichi című vígoperáját. (SZN 1949.05.13.)
1949. május 8.
– Választási nagygyűlést tartott a Petőfi téren Kádár János belügyminiszter. (SZN 1949.05.13.)
1949. május 13-14.
– A Magyar Dolgozók Pártja acélárugyári pártszervezete munkásokból őrséget szervezett a salgótarjáni ferences rendház köré, hogy megakadályozza a Magyar Függetlenségi Népfront elleni esetleges agitációt a választások előtt. (Mf Hd. 624. p.)
1949. május 15.
– Lezajlottak az országgyűlési választások Salgótarjánban, ahol 14917 fő adta le szavazatát, egy érvénytelen mellett mindet a népfront jelöltjeire. A rádió tudósításában megjegyezték: „A magyar demokrácia népi fellegvára, Salgótarján 100 százalékos eredményt ért el.” A salgótarjáni vasutasok énekelve vonultak szavazni: „Megy a gőzös, megy a gőzös fel / Tarjánba, / A népfrontnak erős, szilárd / bástyájára ! / Elől megy a pályamunkás, / Jöjjön velünk most szavazni / minden elvtárs!” A városban egész nap népünnepélyt tartottak. (SZN 1949.05.19.)
1949. május 18.
– A választások eredményeinek megünneplésére nagygyűlést tartottak a piactéren, melyen beszédet mondott Papp Gyula a Magyar Dolgozók Pártja Városi Bizottságának titkára és Oczel János országgyűlési képviselő, majd műsoros ünnepséget rendeztek. (XXIII. 528. 525/1950.)
1949. május 21.
– A képviselő-testület ülésén felvetődött a testület átszervezésének gondolata. Zeisler György szerint a tagoknak aktívabbaknak kellene lenniük az üléseken, és probléma, hogy a képviselők alig ismertek a lakosság előtt. „Nincs meg a salgótarjáni nép és a képviselőtestületi tagok közötti szoros kapcsolat.” Gajdos István megjegyezte, hogy a város 3 éves terve 33 millió forintot tett volna ki, de a megvalósítás szerint csak 7,5 millió lett. Felhívta a testület figyelmét a Salgó utcára, mely „fertőző góc”. (V. 182. 5.)
1949. május 22.
– A Salgótarjáni Szénbányák Nemzeti Vállalat igazgatósági épülete előtt leplezték le – az eltávolított id. dr. Chorin Ferenc szobor helyén – az id. Szabó István által készített Bizalmi férfi című bányamunkás szobrot. (SZN 1949.05.26.)
1949. május 31.
– A Salgótarjáni Acélárugyár Olvasóegylete közgyűlésén kimondta megszűnését, és vagyon-tárgyait átadta a Vasas Szakszervezetnek. (SKÜ 125 éve 223. p.)
1949. június 2.
– A képviselő-testület ülésén a polgármester bejelentette, hogy a Magyar Függetlenségi Népfront helyi bizottsága 450/49. számú határozata szerint alakult át a 60 fős testület. Nőtt a női képviselők száma. A képviselő-testület, félve a juttatottakkal való konfrontációtól, elutasította az Építés- és Közmunkaügyi Minisztérium által átdolgozott 22252/49. ÉKM számú rendelet által előírt házhelyosztási terveket. (Előzmény: 1945-ben a volt Szilárdy, Paptagi és Luby ingatlanokra 3000 igénylő jutott, de a megyei földhivatal 10155/48. számú határozatával csak 1208 egész házhely juttatását hagyta jóvá, melyek átlagos nagysága 200-220 négyszögöl között mozgott. Azonban a telkek egy része vízmosásos, középítésre alkalmat-lan, emiatt szűkíteni akarták a nagyságukat, hogy minden juttatott kapja meg a földet.) (V. 182. 5.)
1949. június 4–6.
– A Bartók Béla Szövetség zenei ünnepséget rendezett 1200 dalos vendégszereplésével. (SZN 1949.06.09.)
1949. június 6.
– A Budapest-Salgótarjáni Vasöntő és Gépgyár a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár Nemzeti Vállalat nevet vette föl. (SZN 1949.06.09.)
1949. június 16.
– A Magyar Állami Operaház művészei és a MÁV Szimfonikusok közösen mutatták be az Acélárugyári Olvasóban Verdi: Traviata című dalművét. (SZN 1949.06.16.)
1949. június 19.
– A Salgótarjáni Tárna labdarúgó csapata 1945 után először játszott Csehszlovákiában, Fü-leken, ahol 3:2 arányban győzött. (SZN 1949.06.23.)
1949. június 22.
– A képviselő-testület kérelem felterjesztését határozta el a közvágóhíd és a jéggyártó üzem községi vállalattá alakítása érdekében. A fenti ülésen fogalmazódott meg az az elképzelés is, hogy a víz– és szennyvízcsatorna üzemet egyesítsék a leendő vágóhíd községi vállalattal. (Általában 1 millió m3 évi vízszolgáltatás után alakultak meg a községi vállalatok. 1949-ben a város öt forrásból és négy szivattyúból szerezte be a vízmennyiséget. Az Országos Vízgazdálkodási Hivatal ötéves tervében a vízművek fejlesztésére 5 millió, a szennyvízlevezető csatorna fejlesztésére 4,3 millió forintot irányzott elő. A vállalat neve: Salgótarjáni Vágóhíd, Hűtő, Jéggyártó, Víz– és Szennyvízcsatorna Üzem Községi Vállalat.) (V. 182. 5.)
1949. június
– A postagalamb-tenyésztők salgótarjáni csoportja benevezett az országos szövetség által kiírt Rákosi-vándordíjra, de több postagalambot ismeretlenek lelőttek. A nyomravezetőnek 100 forint jutalmat ajánlottak föl. (SZN 1949.06.23.)
– A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban elkészültek a kétaknás „Vasért” kályha mintadarabjai. (SZN 1949.06.30.)
– A tanév befejeztével kiértékelték az ország 179 kereskedelmi iskolája közötti munkaversenyt, mely során a salgótarjáni iskola a második lett, és megszerezte az „Éliskola” címet. (SZN 1949.07.14.)
1949. július 2.
– A képviselő-testület létrehozta a Salgótarjáni Vendéglátó Községi Vállalatot a Népbolt Nemzeti Vállalattól átvett üzemegységek működtetésére. Az üzemvezető Malomhegyi András. Megalapította a Salgótarjáni Kenyérgyár Községi Vállalatot a péküzemek és a malom üzemeltetésére, melynek üzemvezetője Somoskői Lajos Árpád. (A kinevezések 1950. január 1-től érvényesek.) (V. 182. 5.)
1949. július 14.
– A képviselő-testület elfogadta a város 1950. évi költségvetését, melynek hiánya 2 289 487 forint, ebből az első ötéves terv első tervévének költsége 965 ezer forint volt. A költségvetés tárgyalásába a „dolgozók legszélesebb tömegei” is bekapcsolódtak köz– és kisgyűlések keretében. A városi vezetés és a lakosság közötti kapcsolat kialakítása, illetve a testületi feladatok ismertetése céljából Zeisler György képviselő a testületi tagok számára ún. „város-nap” megtartását javasolta. (V. 182. 5.)
1949. július 17.
– A Rákóczi út 37. szám alatt sportáruház nyílt, ahol sportszerek mellett a Szakszervezeti Ifjúmunkás- és Tanoncmozgalom (SZIT), az Úttörő Szövetség, az Egyesült Parasztifjúság Országos Szövetsége (EPOSZ), a Diákszövetség és a Magyar Szabadságharcos Szövetség egyenruhái is kaphatók voltak. (SZN 1949.07.14.)
1949. július 24.
– A Bányakaszinóban a klub avatóját tartották, melyet az olvasókör megszüntetése után alakítottak ki. „Nincs többé különbség a klubhelyiségben szellemi és fizikai dolgozó között” – értékelte az eseményt a Szabad Nógrád. (SZN 1949.07.28.)
1949. július 30.
– A képviselő-testület kérte a belügyminiszter hozzájárulását, hogy megalakuljon az eddigiek mellett a Nógrád Megyei Népbolt Vállalattól átvett egységekből a Salgótarján és Vidéke Italmérési Községi Vállalat (1 pincészet, 1 salgótarjáni és 1 Salgótarján környéki szikvízgyártó üzemből, 4 salgótarjáni és 28 környéki italmérésből). Döntöttek arról is, hogy a város 40 ezer forint póthitelt vesz fel az 1949-ben felépült 16 családi ház (családi lakóház-építési program), illetve az ez évben felépítendő 2 WC vízellátása és a szennyvízelvezetés megvalósítását szolgáló utcai vízvezeték- és szennyvízcsatorna fővezeték kiépítésére. (V. 182. 5.)
1949. július 31.
– Petőfi Sándor halálának 100. évfordulóján egész napos rendezvényt szerveztek, melynek keretében a Salgótarjáni Tárna pályáján történt a megemlékezés, utána pedig sportversenyek voltak. (SZN 1949.07.28.)
1949. augusztus 1.
– A város az általa üzemeltetett közkonyhát átadta a Városi Alkalmazottak Országos Szövetsége (VAOSZ) salgótarjáni szervezetének. (V. 182. 5.)
1949. augusztus 14.
– A Magyar Dolgozók Pártja Központi Szervezési Osztályától éjszaka éberségi ellenőrzést tartottak Salgótarjánban a megyei és a városi bizottságon is, több iratot elvittek. (XXXV. 37. 1/6.)
1949. augusztus 18.
– Losonci ifjúsági küldöttség látogatott Salgótarjánba, és a város üzemeibe. (SZN 1949.08.25.)
1949. augusztus 21.
– Száztagú Komszomol művészegyüttes érkezett a városba, és tartott előadást a Petőfi téren felállított színpadon. (SZN 1949.08.25.)
1949. augusztus 25.
– Francia szakszervezeti sportolók látogattak Salgótarjánba, ahol a bányai uszodában magyar úszókkal versenyeztek, a Bányakaszinóban pedig asztalitenisz-, és sakkversenyt rendeztek. (SZN 1949.09.01.)
1949. szeptember 1.
– Megszűnt a kenyérjegy és szabadon lehetett vásárolni kenyeret, a főzéshez használt liszt fejadagját pedig 2-ről 2,5 kg-ra emelték. (SZN 1949.09.01.)
1949. szeptember 9.
– A Petőfi téren heti piac idején az 1923-ban felállított Hősök szobrát teherautó segítségével ledöntötték és az összetört szobor maradványait elszállították. Helyén hamarosan virágcsokrok jelentek meg. (Mf Hd. 645. p.)
1949. szeptember 17.
– A képviselő-testület kérte a Belügyminisztérium jóváhagyását a Salgótarjáni Ingatlankezelő Községi Vállalat megalakításához, melynek feladata 29 épület (85 lakással) és 13 bérház (46 lakással), valamint a város tulajdonát képező bérbeadással hasznosítható épületek kezelése. A képviselők a „Rajk-banda” leleplezése és népbíróság elé állítása alkalmából dísztáviratban köszönték meg Rákosi Mátyásnak, „…hogy hatalmas jelentőségű munkával mindannyiunk, az egész magyar nép életét megmentette.” A testület a körzeti könyvtár fejlesztésére 62500 forint póthitel felvételét irányozta elő. (Az összeg könyvtár és olvasóterem építésére, könyvbeszerzésre, illetve az egyéb dologi költségek fedezésére szolgált.) (V. 182. 5.)
1949. szeptember 29.
– Nagy lendülettel indult meg az ötéves tervkölcsön jegyzése a városban. (SZN 1949.10.01.)
1949. október 5-9.
– Salgótarjánban szerepelt az Állami Bányász Színház, mely budapesti és nagyobb vidéki színházak színészeiből szerveződött. Az Ipartestület nagytermében mutatták be a „Dohányon vett kapitány” című szovjet zenés vígjátékot. (SZN 1949.10.13.)
1949. október 27.
– A Szabad Nógrád arról adott hírt, hogy megnyílt az olvasóterem a körzeti könyvtárban. (SZN 1949.10.29.)
1949. október 31. – november 3.
– A Bányász Szakszervezet központja rendezésében képkiállítás volt a Bányakaszinóban a „Donyeck medence élete” címmel. (SZN 1949.11.05.)
1949. október
– A városban megkezdte működését az iskolafogászat. (XXIII. 528. 525/1950.)
– A Salgótarjáni Tárna pályáján folytak a Munkára Harcra Kész (MHK) mozgalom próbái, sportversenyei. (SZN 1949.10.13.)
1949. november 9-12.
– A Salgótarjáni Textilipari Nemzeti Vállalat az Ipartestület nagytermében kiállítás keretében mutatta be a 3 éves terv eredményeit, az utolsó napon pedig az Acélárugyári Olvasóban műsoros divatbemutatót tartottak. (SZN 1949.11.19.)
1949. november 12.
– A képviselő-testület a Salgótarjáni Víz-, Csatorna– és Köztisztasági Községi Vállalat üzemvezetőjévé Hemle Gergely vízüzemi vízmestert jelölte ki, a Salgótarjáni Ingatlankezelő Községi Vállalat élére pedig Hajnovits Lajost. Tömegsportpálya létesítését is elhatározták a Tűzhelygyár melletti 2 holdon. Felvetődött a Rákóczi út aszfaltozása, de a polgármester ezt elvetette. (V. 182. 5.)
1949. november 15.
– Az acélárugyári iskola egyik padlásszobájában tűz ütött ki, melyet a városi, a zagyvapálfalvai, az üveggyári, a bányai tűzoltók és az acélárugyári dolgozók közösen fékeztek meg. A kárt 150 ezer forintra becsülték. (SZN 1949.11.19.)
1949. november 30.
– A város által bérelt zagyvapálfalvai Aczél-féle téglagyár bérleti szerződését megszüntették és átadták az üzemet a Váckörnyéki Téglagyár Nemzeti Vállalatnak. (XXIII. 531. T-Z 5264-25/1950. III.)
– A rendőri büntetőbíró Ferencz István esperest és a salgótarjáni ferences rendház főnökét 500 forint pénzbírságra vagy 10 napi elzárásra büntette, mert az egyházi adó befizetésére csekket adtak ki, amit tiltott adománygyűjtésnek minősített. A vádlottak kijelentették, hogy fellebbeznek, egyébként pedig az elzárást választják. (1950. január 24-én mindkettőjüket felmentették másodfokon.) (Mf Hd. 667. p.)
1949. november
– A salgótarjáni üzemekben vándorkiállítás keretében mutatták be a „Bolsevik Párt útja” című képkiállítást. (SZN 1949.11.19.)
1949. november – december
– A város üzemeiben Sztálin 70. születésnapjára ún. „sztálini felajánlásokat” tettek, és „sztálini műszakokat” szerveztek. Ennek keretében felszámolták a kisipart, kiskereskedelmet, minden kocsmát, vendéglőt, pékséget és cukrászdát államosítottak. E lépés sokat rontott az ellátásban, ezért a feladatot „túlteljesítő” Magyar Dolgozók Pártja Városi Bizottságát a központ felelősségre vonta. (SZN 1949.12.16., Öröknaptár 1994.)
1949. december 2.
– Megalakult az Országos Tervhivatal Nógrád megyei kirendeltsége, amely Salgótarjánban a városházán kapott helyet. (Öröknaptár 1994.)
1949. december 12.
– Salgótarjánban megnyílt a Szikra Könyvkiadó könyvesboltja. (SZN 1949.12.16.)
1949. december 20-21.
– A Magyar-Szovjet Társaság szervezésében a moziban, az Acélárugyárban és Salgón „Sztálin élete” címmel rendeztek kiállításokat. (SZN 1949.12.31.)
1949. december 28.
– A Salgótarjáni Építőmunkások és Építőiparosok Építő Szövetkezetét államosították és Salgótarjáni Bányavidéki Magasépítő Nemzeti Vállalat néven működött tovább. (XXIII. 531. 91-2/1950.)
1949. december 30.
– A képviselő-testület elfogadta a városi szeméttelep céljára kötött adásvételi szerződést, melyben 900 négyszögölt vettek meg 11 ezer forintért a pilinyi Andó családtól Salgótarján határában. (A tervek szerint ez kb. 15 évig lesz megfelelő hely a városi szemét elhelyezésére.) A képviselők elfogadták a Szilárdy-, Luby-, és Paptagi házhelyparcellázás tervét, mely városrendezési célokat is szolgált. A Szilárdy-féle terület déli részét középületek céljára kívánták felhasználni (Tűzoltóság, Megyeháza, stb.), és 176 házhely kialakítására. A Luby-parcellák esetében a 21-es utat és a Tarján patakot új nyomvonalra tervezték, és ide képzelték az uszodát, strandfürdőt, iskolát, óvodát, 82 ikerházat, 100 darab házhelyet és 4 darab 12 lakásos csoportházat. A Paptagban óvoda, 20 darab ikerház, 112 házhely, 16 darab sorház, 3 darab 12 lakásos csoportház építését irányozták elő egységes előkertes beépítéssel. Összességében a házhelyek rovására növelték a beépítésre szánt közterületeket, mivel a megyeszékhely áthelyezése nagyfokú fejlesztést jelentett. A Magyar Dolgozók Pártja Városi Bizottsága javasolta, hogy a főtér nevét Petőfi térről Sztálin térre változtassák. A testület utasította a polgármestert, hogy „hozzon egy elavult, vagy nem jelentős névvel felruházott utcát vagy teret javaslatba”, hogy azt nevezzék el Petőfiről. Az elnevezés akkor lép hatályba, amikor kihelyezték az új táblákat. (V. 182. 5.)
1949. december 31.
– A Hangya Termelő Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet Salgótarjáni Kirendeltsége jogutódjaként létrejött 3. Szövetkezeti Áruellátó Nemzeti Vállalat működését beszüntette a Bel-kereskedelmi Minisztérium rendelete alapján. (XXIII. 531. 911-6/1950.)
1949 folyamán
– A város lakossága 26614 fő, lakásállomány pedig 6188. Ebből 4650 egyszobás, 1103 kétszobás, 435 háromszobás volt. 70 család élt mellékhelyiségből átalakított lakásokban, padláson, 50 pedig pincékben, illetve a barlanglakásokban. (St. tört. 318., 320. p., V. 182. 6.)