Az I. világháború vége, az őszirózsás forradalom, a tanácsköztársaság, az azt követő időszak a trianoni békeszerződésig több szempontból is megosztotta a kortársakat és az utókort egyaránt. A nevezett történések Nógrád megye számára is sorsfordító jelentőséggel bírtak, hatásai mind érvényesültek a megye területében, közigazgatásában, ipari és mezőgazdasági működésében, szellemi életében. Az országos események mellett a szűkebb pátriában folyó harci események: a csehekkel vívott harcok, a románok jelenléte, a megye területének kettészakítása is befolyásolta az átmenet éveit, mely a Magyar Nemzeti Tanács megalakulásától egészen 1924. február 15-ig, Somoskő és Somoskőújfalu visszacsatolásáig tart.
Ennek az időszaknak a feldolgozása számos formában, más-más történetírói szemléletmóddal történt meg. A Horthy-korszakban az átmeneti évek eseményeinek megítélése élesen elvált egymástól. Jól elkülöníthető az őszirózsás forradalom, a Tanácsköztársaság eseményeinek megítélése a baloldal képviselőinek, az ezekkel rokonszenvezőknek, valamint a Horthy-éra világnézetét magukénak valló hazai képviselőknek a történtekről szóló memoárjai, írásai, narratívái.
Ha országos szinten nézzük, akkor az 1918-1920 közötti időszak, a két forradalom történetének összegzése a Horthy-korszakban először Gratz Gusztáv nevéhez fűződik: „A forradalmak kora” 1935-ben jelent meg. Az 1945 utáni, marxista szemléletű történetírás számos monográfiával szolgált a korszakról, különösen az évfordulók (1959, 1969, 1979) alkalmából. Ennek egyik példája, szakszerű feldolgozása Hajdú Tibor két műve: Az 1918-as magyarországi polgári demokratikus forradalom (1968) és a Magyarországi Tanácsköztársaság (1969), illetve Kende János „Forradalomról forradalomra” kötete (1979). A párizsi békekonferencia magyar nyelvű vonatkozásairól – ebben az időszakban – L. Nagy Zsuzsa könyve nyújtott tájékoztatást (A párizsi békekonferencia és Magyarország, 1965), illetve Ormos Mária tollából a „Padovától Trianonig 1918-1920” (1983). A korszak történeti irodalmáról egyrészt Siklós Andrástól az „1918-1919. évi magyarországi forradalmak. Források, feldolgozások” (1964), másrészt a „Magyarország története” tíz kötetben megjelent 7. és 8. kötetének (1976, 1978) bibliográfiai tájékoztatója ad áttekintést.
A rendszerváltás utáni időszakban, amikor a korábbi ideológiai előírások megszűntek, szintén számos összegzés született az átmenet éveiről. Ezekről információt szerezhetünk Romcsis Ignác által írt Magyarország története a XX. században című kötet (2010) Irodalmi Kalauz fejezetében, ahol a korszakkal foglalkozó bibliográfiák, szintézisek, tematikus összefoglalások, segédkönyvek egyaránt ismertetésre kerülnek. A 2008-ban megjelent, Zeidler Miklós szerkesztésében, a Nemzet és emlékezet sorozatban Trianon című forrásválogatás is számos fogódzót nyújt a korszak megítéléséhez.
2010 után érdemes megemlíteni Hatos Pál tollából az 1918. évi őszirózsás forradalom és a „népköztársaság” történetét feldolgozó Elátkozott köztársaság című (2018) kötetet. Ugyanebben az évben látott napvilágot Bódy Zsombor szerkesztésében a Háborúból békébe – a magyar társadalom 1918-1924 című tanulmánykötet és Zeidler Miklós szerkesztésében „A magyar békeküldöttség naplója” is.
A történeti feldolgozások mellett fontos kiemelni az események résztvevőinek memoárjait és más kiadott forrásait, mint a korszak megkerülhetetlen forrásai, többek között Jászi Oszkár: Magyar kálvária, magyar feltámadás, Károlyi Mihály: Hit, illúziók nélkül, Böhm Vilmos: Két forradalom tüzében, Garami Ernő: Forrongó Magyarország .
A neves történelmi személyek mellett a kisember oldaláról jelenik meg az impériumváltás és következményei a Trianon arcai című (2018) kötetben, mely a történelmi Magyarország területéről közöl korabeli naplókból, visszaemlékezésekből és levelezésekből részleteket.
Ha a Nógrád megyei, az átmenet éveire vonatkozó forrásgyűjteményeket nézzük, először a Kádár-korszakban megjelent dokumentumkötetek nyújtanak tájékoztatást, ezek közé tartozik Belitzky Jánostól Schmidt bányaigazgató levelei 1918-1920 közötti időszakból (1964), illetve Vonsik Ilona szerkesztésében 1975-ben napvilágot látott munkásmozgalmi dokumentumválogatás az 1918-1919-es időszakról. A rendszerváltozás után – világnézeti előírásoktól mentesen – újabb forrásközlések láttak napvilágot. A Nógrád megyében folyó, 1919-es csehek elleni harcok forrásai, irodalma kaptak hangsúlyt Barthó Zsuzsa – Tyekvicska Árpád szerkesztésében a Civitas Fortissima – A balassagyarmati csehkiverés kora és irodalma című kötetben (2000), illetve Cs. Sebestyén Kálmán jóvoltából az 1918-1919-es salgótarjáni történések kerültek górcső alá 2007-ben (Salgótarjáni események 1918-1919-ben).
A forrásokat kiegészítik a visszaemlékezések, a naplók. Nógrád megye esetében, a Horthy-korszakban a balassagyarmati csehkiverés kapcsán jelentek meg: Rákóczy István (1921) és Vizy Zsigmond visszaemlékezései (1974), Dr. K. írása a balassagyarmati csehkiverésről a Ladányi Miksa által szerkesztett Nógrád és Hont vármegye című kötetben (1934), Huszár Aladárnak Visszatekintés 1919-re, illetve Egy darab az életemből című írásai, melyek Gondolatok a világháború alatt című (1943) kötetben lelhetők fel.
A történeti feldolgozások terén jóval több kötet áll rendelkezésre. A Horthy-érában jelent meg Antal (Sulacsik) Zoltán nevéhez fűződő „A balassagyarmati csehkiverés története” (1933), ezt követően a marxista történelemszemléletet tükröződő feldolgozások, összefoglaló munkák fejezeteiben találunk adatokat. A Nógrád megye története második és harmadik kötete (1969), a Salgótarjáni iparvidék (1959), a Salgótarján története (1972), a Balassagyarmat története (1977) összefoglaló munkák fejezeteit és annak bibliográfiáját is érdemes átolvasni. A Kádár-korszakban születtek résztanulmányok is, melyek közül a Palócföldben (1968) jelenteket érdemes kiemelni: Horváth István tollából „A polgári demokratikus forradalmak és a Tanácsköztársaság Nógrád megyei történetéhez”, illetve Schneider Miklós jóvoltából „Az 1918-1919. évi forradalmak történetének forrásai a megyei levéltárban”. Az 1972 óta folyamatosan kiadott Nógrád Megyei Múzeumi Évkönyvekben szintén publikálásra kerültek a korszakkal kapcsolatos kutatások.
A rendszerváltozást követően, a ideológiai kötöttségektől mentesen, szintén számos feldolgozás, tanulmány foglalkozott az átmeneti évek történéseivel. Érdemes kiemelni a salgótarjáni, 1919-es harcokról objektívebb képet a Discussiones Neogradiensis sorozatban megjelent Honvédő város (2005) tanulmányait. A határmegállapító bizottságok Nógrád megyét is érintő munkája kerül ismertetésre Suba János „Ahol a határ elválaszt…” tanulmánykötetben megjelent tanulmányában, A tudományos ismeretterjesztés műfajában, Varázslatos Nógrád sorozatban Bódi Zsuzsa: Trianon és Nógrád (2009) nyújt információkat.
A számos felsorolt műfaj közül a történelmi regény sem maradhat ki, ugyanis az átmenet éveinek eseményei közül a balassagyarmati csehkiverés története megihlette Kapa Mátyást is, aki Maradj meg Magyarnak, Balassagyarmat regénye (2018) címmel írta meg ennek valós, illetve fiktív elemeken alapuló történetét.
Az áttekintésből is látható, hogy a háborúból békébe tartó időszak kutatásához – a levéltári források mellett – számos forrásgyűjtemény, dokumentumkötet, visszaemlékezés illetve történeti feldolgozás áll rendelkezésre.