Konszolidáció

A Peidl Gyula-féle „szakszervezeti kormány” 1919. augusztus 2-án a „Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság” helyett ismét Magyar Népköztársaságot állította vissza Magyarország elnevezésében. >>> tovább

01.-01.-01.-1036a_08_09 A salgótarjáni Munkás- Katona- és Földmíves Tanács 1919. augusztus 9-én tartott, utolsó ülésének jegyzőkönyve.
02.-01.-02.-1036b_08_09 A salgótarjáni Munkás- Katona- és Földmíves Tanács 1919. augusztus 9-én tartott, utolsó ülésének jegyzőkönyve.
03.-01.-03.-1036c_08_09 A salgótarjáni Munkás- Katona- és Földmíves Tanács 1919. augusztus 9-én tartott, utolsó ülésének jegyzőkönyve.
04.-01.-03.-1036d_08_09 A salgótarjáni Munkás- Katona- és Földmíves Tanács 1919. augusztus 9-én tartott, utolsó ülésének jegyzőkönyve.
05.-01.-04.-1036e_08_09 A salgótarjáni Munkás- Katona- és Földmíves Tanács 1919. augusztus 9-én tartott, utolsó ülésének jegyzőkönyve.
06.-02.-1037a_08_09 Malomhegyi Dezső, a salgótarjáni járási intéző bizottság elnöke 1919. augusztus 9-én kelt levelében értesíti a községi intéző bizottságokat, hogy „a szervezett munkásság képviselői kezébe […] letette megbízatását”.
07.-03.-1037b_08_09 Szecsey Ernő, salgótarjáni járási főszolgabíró 1919. augusztus 9-én kelt levele a községi elöljáróság részére a közigazgatás irányításának átvételéről.
08.-04.-HU_MNL_NML_V_71_25_1919augusztus12

Balassagyarmati képviselő-testület 1919. augusztus 12-én tartott rendkívüli közgyűlésén felolvasták József főherceg magyar néphez intézett proklamációját, az ország sorsának „kézbevételéről” és új kormány létrehozásáról.
09.-05-1

Balassagyarmati képviselő-testület 1919. augusztus 12-én tartott rendkívüli ülésén a községi főjegyző beszédében József főherceg proklamációjának üdvözlése mellett ismertette az 1918. október 31 után kialakult helyzetet („erélytelen kormányzás”), az 1919. március 21-ét követő időszakot („tollra sem érdemes”), a csehek által az Ipoly folyó jobb partjának 1919. január 29-én történő lezárása gazdasági, élelmiszerellátási következményeit.
10.-05-2

Balassagyarmati képviselő-testület 1919. augusztus 12-én tartott rendkívüli ülésén a községi főjegyző beszédében József főherceg proklamációjának üdvözlése mellett ismertette az 1918. október 31 után kialakult helyzetet („erélytelen kormányzás”), az 1919. március 21-ét követő időszakot („tollra sem érdemes”), a csehek által az Ipoly folyó jobb partjának 1919. január 29-én történő lezárása gazdasági, élelmiszerellátási következményeit.
11.-05-3

Balassagyarmati képviselő-testület 1919. augusztus 12-én tartott rendkívüli ülésén a községi főjegyző beszédében József főherceg proklamációjának üdvözlése mellett ismertette az 1918. október 31 után kialakult helyzetet („erélytelen kormányzás”), az 1919. március 21-ét követő időszakot („tollra sem érdemes”), a csehek által az Ipoly folyó jobb partjának 1919. január 29-én történő lezárása gazdasági, élelmiszerellátási következményeit.
12.-V.171.c_ikt.n._02 A cseh parancsnokság hirdetménye a rekvirálások megtiltásáról.
13.-V.171.c_4297_1919_11_02

1919. október 30-án kelt salgótarjáni járás főszolgabírói körlevél a községek területén történő, megszálló csapatok által történő rekvirálások összeírásáról.
14.-V.171.c_4297_1919_11_03

Salgótarjáni községi jegyző 1919. november 3-án kelt jelentése a megszálló csapatok által történő rekvirálásokról.
15.-004 A Hirsch és Frank Budapest-Salgótarjáni Gépgyár és Vasöntő Rt. nemleges jelentése a cseh és román csapatok által okozott károkról, rekvirálosokról.
16.-010 Salgótarjáni Palackgyár Rt. nemleges jelentése a cseh és román csapatok által okozott károkról, rekvirálásokról.
17.-1172b_04_12 1921. április 12-én kelt névjegyzék a Tanácsköztársaság alatt Salgótarjánban szerepet játszó személyekről.
18.-1159a_10_30 Salgótarjáni járási főszolgabírói határozat Tóth Gyula salgótarjáni községi bíró felfüggesztéséről a „proletárdiktatúra idején elkövetett hivatali visszaélés és mulasztás miatt”. A balassagyarmati törvényszék 1920. február 4-én bocsátotta szabadon.
19.1159b_10_30 Salgótarjáni járási főszolgabírói határozat Tóth Gyula salgótarjáni községi bíró felfüggesztéséről a „proletárdiktatúra idején elkövetett hivatali visszaélés és mulasztás miatt”. A balassagyarmati törvényszék 1920. február 4-én bocsátotta szabadon.
20.-016_a-3

Özv. Reguly Pálné 1919. december 31-én kelt levele a cseh megszállás alatt történt károkról. Az istállójában és udvari „kis lakásában” beszállásolt 67. cseh-szlovák gyalogezred, majd a 35. cseh-szlovák géppuskás ezred katonái és lovai által okozott károk felsorolása és annak becsült összege.
21.-016_a-4 Özv. Reguly Pálné 1919. december 31-én kelt levele a cseh megszállás alatt történt károkról. Az istállójában és udvari „kis lakásában” beszállásolt 67. cseh-szlovák gyalogezred, majd a 35. cseh-szlovák géppuskás ezred katonái és lovai által okozott károk felsorolása és annak becsült összege.
22.-V.171.c_4890_1919

1919. december 2-án kelt jelentéskérő körlevél a salgótarjáni járási főszolgabírótól a községek italmérési- és trafikjog-tulajdonosoknak a tanácsköztársaság ideje alatt tanúsított magatartásáról.
23.-IV.402.-42_48-jkvi.bej-1 Nógrád Vármegye Törvényhatósági Bizottsága által 1920. május 7-én tartott közgyűlés jegyzőkönyvi bejegyzései Simonyi-Semadam Sándor kormányának megalakulásáról, és miniszterei kinevezéséről.
24.-IV.402.-42_48-jkvi.bej-2 Nógrád Vármegye Törvényhatósági Bizottsága által 1920. május 7-én tartott közgyűlés jegyzőkönyvi bejegyzései Simonyi-Semadam Sándor kormányának megalakulásáról, és miniszterei kinevezéséről.
25.-IV.402.-42_48-jkvi.bej-3 Nógrád Vármegye Törvényhatósági Bizottsága által 1920. május 7-én tartott közgyűlés jegyzőkönyvi bejegyzései Simonyi-Semadam Sándor kormányának megalakulásáról, és miniszterei kinevezéséről.
26.10 Magyarország Területi Épségének Ligája által 1920. október 20-án keltezéssel készített, 11 oldalas bizalmas jelentése Magyarország „meg nem szállott területének” hangulatáról. Köztük a Nógrád megyei helyzetjelentés.