1919. május 2-án a csehek elfoglalták Miskolcot, ezzel az ország másik nehézipari, bányászati központja: Salgótarján és környéke országos jelentőségű, katonai szempontból kiemelt hadszíntérré változott. A csehek Fülek elfoglalása után május 6-án már Szécsényt, Nógrádszakált, Litkét, Zabart, Ceredet is megszállták. >>> tovább
 |
Salgótarjáni Vörös Munkásezred Parancsnokság pecsétje. |
 |
Hevesi Gyula, szociális termelés népbiztosa a Tanácsköztársaság idején, visszaemlékezése az 1919. május elejei eseményekre. |
 |
Kovách Ágoston visszaemlékezése az acélgyári munkászászlóalj szervezésére.
|
 |
Böhm Vilmos javaslata Salgótarján feladására. |
 |
Sorozó-igazolvány minta. |
 |
Igazolvány katonai munkászászlóaljba történő felvételről és katonai egyenruha-viselés jogosultságáról. |
 |
Puppi Ignác, az 53/11. zászlóalj parancsnoka a Karancs visszafoglalásáról
1919. május 8-10.
|
 |
Értesítés Schram János 1919. május 8-i Karancs-környéki harcokban történt hősi haláláról.
|
 |
A 80. dandár parancsnoksága utasítása a salgótarjáni munkásezred harcba vetésére 1919. május 19.
|
 |
G. Porcinari olasz ezredes a májusi Salgótarján körüli harcokról. |
 |
1919. május 8-i Karancs-környéki harcokban hősi halált halt Kálmám János hátrahagyott családjának segélyezéséről. |
 |
Salgótarjánból harctéri szolgálatra bevonult, és helybeli gyárakban dolgozó vöröskatonák munkabérének a Salgótarjánban tartózkodó családtagok részére történő kifizetéséről.
|
 |
Gyűjtőív a salgótarjáni vörös munkásezred harcaiban hősi halált halt katonák hátramaradt családtagjai részére.
|
 |
1919. augusztus 8-án a salgótarjáni vörös munkásezred befizetett 9129 koronát salgótarjáni községi pénztárba, a csehek elleni ütközetben elesett katonák családtagjai segélyezésére. A salgótarjáni községi jegyző 1919. december 27-én kelt levele a katonai állomás parancsokság részére, a befizetett összeg elszámolásáról, sorsáról. |
