Bobály Attila

Bobály Attila 1948-ban született Varsányban. Az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskolát 1976-ban végezte el rajz-biológia szakon, mestere Blaskó János volt. Szobrászatot Laborcz Ferenc és Kovács Ferenc szobrászművészek irányítása mellett tanult. Alkotásait többnyire kőből és bronzból kivitelezte, de fát is szívesen faragott.
Számtalan egyéni és csoportos kiállításon szerepelt hazánkban és külföldön. Köztéri szobrai állnak megye- és országszerte, valamint Nagy-Britanniában. Luxemburgi Zsigmondról készült szobra helyet kapott az ópusztaszeri szoborparkban. Salgótarjánban alkotásai megtalálhatóak a város terein, több intézményben és a Salgótarjáni Pantheonban is. Kiemelt helyen áll Széchenyi István alakját bronzba öntő szobra a salgótarjáni Múzeum téren. Legnagyobb méretű szabadtéri alkotása Pásztón található, mely az 1514-es felkelés vezéréről elnevezett iskola udvarán áll. Pásztón található a művész másik köztéri alkotása, a „Napfordító” című, mely az 1956-os forradalom tiszteletére készült. Bobály Attila művei között a varsányi, a szügyi és a csesztvei világháborús emlékművek is kiemelkedő helyet foglalnak el.
A művész résztvevője, segítője volt a méltán népszerű Salgótarjáni Szabadtéri Szoborkiállításoknak.
1984-ben felvételt nyert a Művészeti Alapba és tagja volt a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének is. 1991 óta volt tagja a Képző- és Iparművészek Szövetségének és a Szobrász Társaságnak. Az elmúlt három évtizedben több díjat is elnyert műveivel. 2005-ben művészet kategóriában Nógrád Megyei Prima Díjat kapott.
Művészi munkássága méltóvá tette őt annak a városnak az elismerésére is, amelyben alkotó éveit élte. Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlése a huzamosabb időn át folytatott, kiemelkedő szobrászművészeti tevékenysége elismeréseként “Pro Arte” művészeti díjban részesítette.
Bobály Attila (Varsány, 1948. szeptember 13.-Nógrádszakál 2017. április 8.)