Tuzson János

Szászcsanádon született 1870. május 19-én. 1887–1890 között a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián tanult, erdész oklevelet 1892-ban szerzett. 1899-ben a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen szerzett bölcsészdoktori oklevelet, majd állami ösztöndíjjal 1896–1897 között Münchenben és Berlinben tanult. A növényhisztológia tárgykörben magántanári képesítést szerzett 1903-ban, 1909-től pedig az MTA levelező tagja lett.
A Selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia növénytan tanára, majd a Budapesti Műegyetem magántanára lett. Az Akadémia tanáraként az 1890-es évek végétől foglalkozott az ipolytarnóci kövesedett fával. A lelőhelyet is ismertető, „A tarnóczi kövesült fa” c. dolgozatát 1901-ben mutatták be a Magyar Tudományos Akadémián. Részletes szövettani összehasonlító vizsgálatának eredménye: a kövesült fa egy ismeretlen fenyőfaj, így ezt: Pinus tarnocziensis néven írta le. Szarvas Imre szerint a cikkben a tarnóci kovásodott ősfenyő anatómiai leírása „világviszonylatban is kiemelkedően remek, saját kézzel rajzolt metszetekkel gazdagon illusztrált, klasszikus munkának bizonyult”.
1907-től éveken át szerkesztette a Növénytani Közlemények botanikai folyóiratot. 1912-ben átvette a Pázmány Péter Tudományegyetem Növényrendszertani Intézetének vezetését; és egyúttal ő lett a Füvészkert igazgatója is. Tagja volt: a Földművelési Minisztérium központi kísérletügyi bizottságának, a Természettudományi Társulat választmányának és az Országos Erdészeti Egyesület igazgató választmányának is.
A Tuzson Arborétum alapjául szolgáló fenyvespusztai erdőbirtokot 1925-ben vásárolta meg, és ott főleg távoli országokból hozatott örökzöldeket ültetett. Az erdősítés a trianoni diktátum után az erdők nélkül maradt Magyarországon fontos kérdés volt. Az Alföld fásítási programjában Tuzson János szintén részt vett.
Makalicza Józsefné visszaemlékezést írt a professzorról „Én így emlékszem Tuzson Jánosra” címmel. A szerző édesapja Fenyvespusztán, a Tuzson-birtokon juhászkodott 1932-től. „A hivatalos neve méltóságos dr. Tuzson János volt. Egyetemi tanár, a biológia és a botanika tudós professzora. Körülbelül 170 centi magas volt, őszes, rövidre nyírt haj és bajusz, kissé szögletes arc, magas homlok jellemezte. Nagyon intelligens magatartású, tiszteletet parancsoló és tiszteletet adó ember volt”.
1943. december 18-án hunyt el, Budapesten temették el a Farkasréti temetőben.
Tuzson János (1870-1943) botanikus, a tari Tuzson Arborétum alapítója és névadója