150-1400

 

150 körül
– Ptolemaiosz művében megemlíti a későbbi megye területén található első név szerinti települést, Füleket. Jelentése a kelta „rejtekhely, mentsvár”. (Nmt I. 11. p.)
II. század
– Kialakulnak a megye területén átvezető, Pannóniát a Tisza-vidékkel összekapcsoló kereskedelmi utak. (Nmt I. 11. p.)
173
-A Garam és az Ipoly alsó folyásánál, illetve a későbbi Diósjenői-tónál Marcus Aurelius római császár vezette hadjáratban, a római légiók megütköztek a markoman és kvád törzsekkel. (Nmt I. 11. p.)
803-899
– A bolgár állam hatókörében tartozott a későbbi megye területe. A Duna-kanyar vidékén találkozó kereskedelmi utak ellenőrzésére, az észak-déli só-kereskedelem, valamint a kelet-nyugati vasérc-kereskedelem védelmére kialakított részfejedelemség, dukátus területén – a későbbi településnevek alapján: Bercel, Nándor – több törzset telepítettek le, illetve Nógrád földvárát is ekkor építhették. (Nmt I. 16. p.)
890-es évek
– A honfoglalás időszakában Zalán volt a fejedelme a dukátusnak. (Nmt I. 14. p.)
892-903
– A honfoglaló törzsek megszállták a megye területét. (Nmt I. 16. p.)
X. század vége
– Hont és Pázmány lovagok nagykiterjedésű birtokokat kaptak a gyepük [határvédelmet szolgáló lakatlan területek] területén, melyhez későbbi nógrádi területek is tartoztak. (Nmt I. 21. p.)
1042 közepe
– III. Henrik német császár előbb Péter, majd Endre trónigényét támogatva Aba Sámuellel szemben seregeivel a Garamig jutott. Az Ipoly-vidék, így Nógrád nemzetségeinek jelentős része Aba Sámueltől elpártolva, Endre mellé állt. (Nmt I. 27. p.)
1046 után
– A Péter pártján álló Szolnok nemzetség Szandától Hatvanig terjedő birtokát nagyrészt az Aba és a Kökényes-Radnót nemzetség tagjai szerezték meg, Bágyon kivételével. (Nmt I. 28. p.)
1055
– A Tihanyi Alapítólevél megerősítésében részt vett a megyében birtokos Zách nádorispán is. (Nmt I. 28. p.)
1104
– Kálmán király, öccse, Álmos összeesküvési tervei miatt megszüntette a dukátus [hercegség] rendszerét, így Nógrád területén is újra teljes egészében a király hatalma érvényesült.
1108-1111
– Nógrád megye első, név szerint ismert ispánja Szlaviz (Slaviz), aki Kálmán király dalmáciai hadjárataiban is részt vett. Feltételezhetően 1104-től, a hercegség megszüntetésétől, nógrádi ispán. (Nmt I. 29. p.)
1128
– Hont-Pázmán nembeli Lampert ispán, I. László király nővérének férje Losoncon Boldogasszony tiszteletére templomot építtetett. (Nmt I. 29. p.)
1156
– Nógrád megye ispánja Ders (Dirs). (Nmt I. 22. p.)
1179 előtt
– Kökényes-Radnót nembeli Mendinus székesfehérvári prépost Garábon Szent Hubertről elnevezett premontrei prépostságot alapított, ahová a lotharingiai Valroi-ból való szerzeteseket telepített le. (Nmt I. 55. p.)
1180-as évek
– A Jeruzsálemi Szent János lovagrend tulajdonába kerül Szirák, Szomolya és Tolmács, ahol rendházakat is építettek. (Nmt I. 34. p.; 56. p.)
1184
– Nógrád megye ispánja Kacsics nembeli Folkus. (Nmt I. 22. p.)
1213
– A Gertrúd királyné elleni merényletben szerepet játszott Kacsics nembeli Simon és Mihály a megye birtokosai közül. (Nmt I. 33. p.)
1219
– Nógrád megye ispánja László, udvarbírája Ambrus. (Nmt I. 23. p.)
1222
– Nógrád megye ispánja Balozsaj (Bolosay). (Nmt I. 22. p.)
1228
– Kacsics nembeli Simon birtokaiból Losonc egy részét II. Endre Tomaj nembeli Dénes tárnokmesternek adományozta. (Nmt I. 33. p.)
1229
– Kacsics nembeli Simon Szécsény, Géc, Rimóc és Almás falvait, az ott lakó szabadosokkal együtt, Szák nembeli Pósának adományozta II. Endre. Simon lánya, Egizia a veszprémi apácáknál talált menedéket. (Nmt I. 33. p.)
1230-as évek
– A várbirtokok visszaszerzésével és a birtokjogi viták eldöntésével a király által kinevezett földbíróság (judices terrarum Neugradiensium) foglalkozott. (Nmt I. 34. p.)
1241. március 17.
– A tatár előcsapatok feldúlták Vác városát, és az oda menekülteket legyilkolták. (Nmt I. 40. p.)
1241. április 11.
– A muhi csatában részt vett nógrádi birtokosok: Dénes nádor, a Losonczi-Bánffy család őse (elesett), Rádony, a Madách család őse (a király kísérője menekülésében), Hont-Pázmány nembeli Szügyi Miklós és Makó ispán (külföldi követe), Detre zólyomi ispán, a Balassák őse, Máté fia Detre, a Bebek család őse, Pok nembeli Móric. (Nmt I. 40-41. p.)
1242 ősz
– IV. Béla Nógrádban járt. (Nmt I. 58. p.)
1244 tavasza
– IV. Béla Nógrádban járt. (Nmt I. 58. p.)
1246. január 10.
– Kacsics nembeli Simon fia Folkus füleki várát és uradalmát IV. Béla Pok nembeli Móric főpohárnok mesternek adományozta, mert Folkus megölte rokonát, tarjáni Illés fia Mihályt. Halálbüntetését perdöntő párviadalra változtatta, majd börtönbüntetést szabott ki, végül azonban megkegyelmezett neki. Folkus bosszút állt vádlóin, feldúlta birtokaikat, amiért a király törvény elé idézte. Mivel nem jelent meg, elfogatta és halálra ítélte. Azonban a börtönből megszökött, és maga vetett véget életének. (Nmt I. 59. p.)
1246
– A Hont várához tartozó Gyarmat földet kivette IV. Béla a vár kötelékéből, és Detre fia Miklósnak, a Balassák ősének adta, cserében a liptói Újfalu és Palugya nevű birtokokért. (Nmt I. 60. p.)
1247-1250
– IV. Béla Losonc környékén Tomaj nembeli Dénes és Miklós erdőből és szántóföldből álló 20 ekealjnyi [általában 120-150 hold közötti terület] területét királyi kezelésbe vette ezüstbánya nyitása miatt. A tulajdonosok a királynak járó nyolcadrész harmadát kapták, illetve a bánya kimerülése után visszaszáll rájuk a föld (1275-ben megtörtént). (Nmt I. 76. p.)
1250
– Pál, a király káplánja, eladta a Ludányban lévő négy, és a Halásziban lévő két ekealja földjét Detrének és fiának, Mikónak, valamint Mikó fia Bitérnek 20 márka ezüstért. (Nmt I. 60. p.)
1252
– IV. Béla bussai és ludányi földekért cserébe a Borsod megyei Valkazt adományozta, majd az elcserélt földeket Mikó zólyomi ispánnak adta. (Nmt I. 60. p.)
1262 ősz
– István ifjabb király megkapta a Nógrádtól Sárosig terjedő hercegségi területet, de Fülek vára királyi vár maradt. (Nmt I. 60. p.; 73. p.)
1266
– István ifjabb király a Berényben lakó Bertalan fia Kincsedet és Jóbot, a gróf Berényi család őseit, hűségükért kivette a nógrádi vár jobbágyai közül, és a nemes serviensek közé emelte őket. (Nmt I. 61. p.)
1268
– Első ízben említette egy oklevél „Nógrád vármegye nemeseinek összeségé”-t, amely a nemesi vármegye formálódását mutatja. (Nmt I. 77. p.)
1270
– II. István Sztregovai Tamást, a Poltári Soós család ősét nevezte ki a megye ispánjának. (Nmt I. 61. p.)
1272-1273
– Nógrád vármegye ispánja Fülöp váci püspök. (Nmt I. 78. p.)
1274 után
– IV. (Kun) László Nógrád várát és városát a váci püspökségnek adományozta. (Nmt I. 63. p.)
1277
– IV. (Kun) László az Alsó- és Felsőpetényben birtokos Csák nembeli Ugrint tárnokmesterré, Csete fia Aladárt nógrádi ispánná nevezte ki. (Nmt I. 62. p.)
1280
– Az Aba nemzetség fellázadt IV. (Kun) László ellen Finta nádor mellőzése miatt. Héder nembeli István dunántúliakból álló seregével leverte a lázadást, és elfoglalta központjukat, a Nógrádhoz tartozó Gede várát. Azonban, amikor a király Csák Mátét nevezte ki nádorrá, ő is fellázadt. (Nmt I. 62. p.)
1284. május 14.
– Tamás váci püspök Vác városának kiváltságlevelet adományozott, mely szerint, ha valaki a király vagy a püspök engedélyével a városba költözik, és ott saját költségén házat épít, hat évig nem fizet földbérletet. A szabad emberek a városban háborgatás nélkül időzhetnek, a vásárokon vám nélkül adhatják el áruikat. Választhatnak plébánost és bírót, kiket azonban be kell mutatniuk a püspöknek. (Nmt I. 64. p.)
1285. február
– A tatárok támadása során elpusztult Nógrád megye déli része. (Nmt I. 62. p.)
1292
– Nógrád megye ispánja Kacsics nembeli Szécsényi Farkas (Folkus). (Nmt. I. 78. p.)
1296
– Nógrád megye ispánja Dráhi Tamás. (Nmt I. 78. p.)
1298-1308
– Nógrád megye ispánja Rátót nembeli Domonkos. (Nmt I. 78. p.)
1307. október
– Károly Róbert pesti koronázásán jelen volt Rátót nembeli Domokos a megye ispánja, László, Kakas, valamint Szügyi András. (Nmt I. 68. p.)
1308. november 10.
– A kékesi (Visegrád mellett) találkozón Károly Róbert és Csák Máté nádor között az egyik közvetítő Zách Felicián volt. (Nmt I. 68. p.)
1310 folyamán
– A Kacsics nembeliek közül Mihály, Péter, Lesták és Mikus átadták váraikat, Hollókőt, Baglyaskőt, Somoskőt és Sztrahorát (Nógrádsipek mellett) Csák Máténak, aki ezeket is felhasználta a király és hívei birtokai elleni katonai akcióihoz. (Nmt. I. 68. p.)
1311. július
– Csák Máté és hívei támadást indítottak az esztergomi érsek nógrádi birtokai ellen, melynek során feldúlták Borsosberényt, Ipolyszalkát, Szebelédet és Érsekvadkertet, utóbbi helyen hét embert megöltek. (Nmt I. 68. p.)
1311 folyamán
– Csák Máté parancsára Ibur fia István ostrom alá vette Buják várát, de Dénes fia Pál mester szétverte az ostromlókat. (Nmt I. 68. p.)
– Csák Máté Csák János országbíró, Ecseg vára birtokosának segítségével el akarta fogni a királyt, de az összeesküvés kitudódott. (Nmt I. 68. p.)
1312. június 15.
– A rozgonyi csatában a király ellen harcolt Kacsics nembeli Dénes, Kacsics nembeli Lesták, Mikus és Jákó, Balassa Demeter, Varsányi István, András és Péter. A király seregében harcolt Kacsics nembeli Szécsényi Tamás, Homokterenyei Péter és György. (Nmt I. 68. p.)
1312 folyamán
– Rátót nembeli Domonkost királynéi tárnokmesterré nevezték ki. (Nmt I. 78. p.)
1315
– Rátót nembeli Domonkost nádorrá nevezték ki. (Nmt I. 78. p.)
1322
– Kökényes-Radnót nembeli Radnót végrendeletileg Kacsics nembeli Simonra, a Palásti Radó család ősére hagyta a kökényesi monostor kegyúri jogát. (Nmt I. 84. p.)
1326-1331
– Balog nembeli Szécsi Péter a király szandai várnagya, Nógrád megye ispánja. Alispánja 1327-ben Tarjáni Rénold. (Nmt I. 79. p.)
1327-ig
– Csák Máté híveinek elkobzott birtokait nagyrészt Szécsényi Tamás kapta meg. Így a Kacsics nembeli Péter fiai várait, a Varsányiak, Pilinyiek, Dráhi Tamás fiainak, Aba nembelieknek, Varbóiaknak birtokait. (Nmt I. 69. p.)
1330. április 17.
– Zách Felicián királyi család elleni merénylete után a Záchok birtokainak nagy részét Ákos nembeli Cselen fia Sándor fia János mester, a királyné asztalnoka kapta, aki leszúrta Feliciánt. (Nmt I. 70. p.)
1330 folyamán
– A havasalföldi hadjárat során Szécsi Dezső önfeláldozása mentette meg Károly Róbertet. (Nmt I. 69. p.)
1332. március 9.
– Szécsényi Tamás engedélyt kapott XXII. János pápától Szécsényben ferences rendi kolostor létesítésére legalább 12 szerzetes számára. (Nmt I. 84. p.)
1333-1335
– Csór Tamás nógrádi birtokos több diplomáciai szolgálatot teljesített. (Nmt I. 69. p.)
1334
– Szécsényi Tamás Szécsény és Gyöngyös részére városi rangot kért, és kapott a királytól. (Nmt I. 73. p.)
1339-1342
– Nógrád megye ispánja Szécsényi Tamás. Alispánja Péter fia István. (Nmt I. 79. p.)
1343. október
– Nádori közgyűlést tartottak a megyében. (Nmt I. 82. p.)
– Szécsi Miklós lett a megye ispánja, aki Nőtincsen és Uzsán rendelkezett birtokkal. Alispánja 1345-ig Nemes János. (Nmt I. 79. p.)
1344
– Verebi György deák elzálogosította Bárkányban lévő birtokrészét, hogy fiát, Pétert taníthassa. (Verebi Péter később erdélyi alvajda lett.) (Nmt I. 87. p.)
1345. nyár
– I. Lajos a Kázmér lengyel király segítségére küldött segélyhad parancsnokának Szécsi Miklós nógrádi ispánt nevezte ki, aki felmentette a cseh ostromzár alól Krakkót. (Nmt I. 70. p.)
1345 körül
– Szécsényi Tamás második felesége Auswitzi Anna, a királyné rokona lett. (Nmt I. 79. p.)
1346
– Nógrád megye ispánja Szécsényi Kónya Miklós, alispánja Csetneki Péter. (Nmt I. 80. p.)
1349. július
– Nádori közgyűlést tartottak a megyében. (Nmt I. 82. p.)
1350-1352
– I. Lajos hadjárataiban a király mellett voltak a nógrádi birtokosok közül Szécsényi Tamás fia Kónya, Szécsi Miklós, Gilétfi Miklós nádor fia János, Rátót nembeli Lesták. (Nmt I. 70. p.)
1351. június
– Nádori közgyűlést tartottak a megyében. (Nmt I. 82. p.)
1353. október
– Nádori közgyűlést tartottak a megyében. (Nmt I. 82. p.)
1355
– Gilétfi Miklós nádor fia János a megye ispánja, amely tisztséget még 1384-ben is betöltötte. (Nmt. I. 94. p.)
1356
– Fülek bírái civitasnak, azaz fallal kerített városnak nevezték a települést. (Nmt I. 73. p.)
1357. június
– Nádori közgyűlést tartottak a megyében. (Nmt I. 82. p.)
1369. augusztus
– Nádori közgyűlést tartottak a megyében. (Nmt I. 82. p.)
1372. június
– Nádori közgyűlést tartottak a megyében. (Nmt I. 82. p.)
1381. május
– Nádori közgyűlést tartottak a megyében. (Nmt I. 82. p.)
1386. április
– Mária királynő engedélyezte Losonczi Istvánnak, hogy Gácson várat építsen. (Nmt I. 89. p.)
1388. július
– Nádori közgyűlést tartottak Gyarmat mellett Laczkfi István nádor jelenlétében. (Nmt I. 82. p.)
1391-1396
– Nógrád megye ispánja Pásztói János, Domonkos nádor fia. (Nmt I. 94. p.)
1395
– Ilsvai Lesták nádor, a salgói uradalom birtokosa, sikertelen hadjárat során török fogságba esett. (Nmt I. 89. p.)
1398
– Zsigmond király Verebi Péter mester, lippai sókamarai ispán kérésére, Verebre (Mátraverebély) országos vásári jogot adományozott az augusztus 15-i Nagyboldogasszony napi búcsújárással egybekötve. (Nmt. I. 91. p.)
1400
– Nógrád megye alispánjai Balassa Miklós és Keszi László mester. (Nmt I. 94. p.)