1401-1600

 

1401. április 28.
– A budai palotában Zsigmond királyt fogságba ejtő urak szószólója a nógrádi Szécsényi Simon volt. A király környezetéből egyedül a szintén Nógrádban is birtokos Tari Lőrinc szállt szembe velük. (Nmt I. 90. p.)
1403. június 29.
– A Zsigmonddal szemben ellenkirályként fellépő Nápolyi László egyik legfőbb támogatója Verebi Péter volt, aki III. Károly nápolyi királytól adománylevelet kapott. (Nmt I. 90. p.)
1405. május
– Garai Miklós jelenlétében Nógrád és Hont megye részére nádori gyűlést tartottak, amelyen Businczi György a vámokat a megyében felülvizsgáló királyi biztos is beszámolt. Ismertette vizsgálata alapján a jogos és jogtalan vámszedőhelyeket. (Nmt I. 91. p.)
1408
– A Zsigmond király által alapított Sárkány-rend első tagjai között voltak Nógrádból Szécsi Miklós tárnokmester, Szécsényi Simon főajtónálló, Lévai Cseh Péter, Balassa László. (Nmt I. 94. p.)
1416
– A megye ispánja Ilsvai (Salgói) György. (Nmt. I. 94. p.)
1421-1423
– A megye ispánja Szendi Mihály. (Nmt. I. 94. p.)
1425
– Nógrád megye alispánjai Rédei Szandrin és Csabai Tamás. (Nmt I. 94. p.)
1431
– Nógrád megye alispánjai Csabai György és Balázstői Nagy Pál. (Nmt I. 94. p.)
1433
– A megye ispánja Szécsényi László. (Nmt. I. 94. p.)
1434-1437
– A megye, valamint Hont és Gömör megyék ispánja Aranyi István, a Karancsberény mellett birtokos jogtudós, királyi jogügyi igazgató. Valószínűleg Zsigmond törvényeinek megfogalmazásában is aktívan közreműködött. (Nmt. I. 94. p.; 111. p.)
1436
– Megszűnt a garábi prépostság, javait a sági prépostsághoz csatolták. (Nmt. I. 125. p.)
1437
– A Garai János megmérgezésében halálra ítélt, de Velencébe menekült Salgai Miklós végrendeletében minden birtokát unokatestvérére, Szécsényi László nógrádi ispánra hagyta. Mikor Szécsényi László azt tapasztalta, hogy őseinek számos birtokát Salgai Miklóstól a király elkobozta hűtlenség címén, Zömléni Gábor deákkal oklevelet íratott Zsigmond titkos pecsétje alatt, hogy az elkobzott birtokok a legközelebbi rokonokra szállnak, nem a kincstárra. Az ügy kiderült, de nem ez volt az egyetlen, mivel a főurak jelentős része érintett volt valamilyen hamisításban, ezért végeredményben hitelesnek ismerték el a hamisított okleveleket is. (Nmt I. 119. p.)
1439. június
– I. (Habsburg) Albert király Fülek és Szanda várát feleségének, Erzsébetnek adományozta, Buják várát pedig Báthory Istvánnak. (Nmt I. 95. p.)
1440
– A megye ispánja Trájai Vitéz András. (Nmt I. 94. p.)
1440. augusztus 2.
– I. Ulászló király az addig királynéi birtok Szanda várát felerészben Rozgonyi Simon egri püspöknek, felerészben pedig Kompolti Pálnak adományozta. (Nmt I. 96. p.)
1440. november
– Huszita csapatok jelentek meg a megye területén Erzsébet királyné birtokainak védelmében, de Szécsény mellett szétverték őket, és vezérük, Velkó is elesett. (Nmt I. 96. p.)
1441. október 9.
– A szécsényi fegyverszünetben Szécsényi László Nógrád és Hont ispánja megegyezett a huszita Schellendorfer Haskó zólyomi ispánnal és Körmöcbánya kapitányával, hogy az okozott károkat kölcsönösen megtérítik, és lemondanak az ellenségeskedésekről. (Nmt I. 96. p.)
1442. szeptember 17.
– Megújították a fegyverszünetet Hollókő várában bő fél évre a korábbi feltételek alapján, de már Giskra a husziták részéről az aláíró. (Nmt I. 97. p.)
1442. december
– Erzsébet királyné halála után Giskra zsoldosai a megye területén több települést elfoglaltak. (Nmt I. 97. p.)
1444
– Nógrád megye alispánjai Rédei Szandrin és Marczali Albert. (Nmt I. 96. p.)
1447
– Nógrád megye alispánjai Dályói Mihály és Pető Pál. (Nmt I. 96. p.)
1448
– Nógrád megye alispánjai Legéndi Ágoston és Pilinyi Péter. (Nmt I. 96. p.)
1451. augusztus
– Kiújultak a husziták támadásai, melyek megfékezésére Hunyadi János haddal vonult ellenük Ipolyság – Balassagyarmaton át a Losonc melletti Királydombon megerősített volt kolostor bevételére, melyet 500 huszita védett. Giskra közben Gács várát is elfoglalta.
1451. szeptember 7.
– A losonci Királydombon lévő erőd felmentésére érkező huszita sereggel Hunyadi János harcba bocsátkozott, azonban néhány főúr seregével elvonult, így vereséget szenvedett. Elesett Szanda várának birtokosa, Kompolti János, az egri püspök Hédervári László pedig fogságba került. A Hunyadi elleni összeesküvést a halálosan megsebesült Bebek János leplezte le. (Nmt I. 98. p.)
1452
– Hunyadi János seregével rövid ideig januárban és júliusban is Szécsényben tartózkodott Giskra féken tartása céljából. (Nmt I. 98. p.)
1453
– V. László király megerősítette Giskrát felvidéki főkapitányi tisztében, ezért Hunyadi János nem folytatta ellene a harcot. (Nmt I. 98. p.)
– A vranai perjel a Mohorai Widffy családnak adományozza a Szent János lovagrend 1443-ban megszűnt sziráki rendházának javadalmait, melyeket addig ők gondoztak. (Nmt I. 125. p.)
1460
– Mátyás király hadat indított a husziták, illetve a huszitákat zsoldosként használó hatalmaskodó urak ellen. Ennek során a Heves megyei Pata vár elfoglalása után visszafoglalták Zagyvafő, Salgó, Fülek, Gede és Gács várait, ahová királyi őrségeket helyeztek el. (Nmt I. 99. p.)
1461
– Mátyás királyt Országh Mihály nádor Szécsényben vendégül látta. (Nmt I. 96. p.)
1462
– Nógrád megye alispánja Baloghy Szandrin, Mulyadi Dénes, Legéndi Ágoston, Legéndi Pál. (Nmt I. 375. p. 22. jegyzet)
1466
– A tíz éve lakatlan szécsényi ferences rendház működtetését a ferencesek szigorúbb, obszerváns ága kapta meg. (Nmt I. 125. p.)
1466-1467
– Nógrád megye alispánja Mulyadi Szalatiel és Dályói Mihály. (Nmt I. 375. p. 22. jegyzet)
1468
– A kitört cseh háborúban részt vevő Madách László és Jánosi Gáspár elfogták Podjebrád György cseh király fiát, Viktorint. Ezért birtokadományban részesültek. (Nmt I. 101. p.)
1469
– Nógrád megye alispánja Dályói Mihály, Ludányi Nagy Pál és Petőfalvi Pető Pál. (Nmt I. 375. p. 22. jegyzet)
1471
– A Vitéz János-féle összeesküvésben, a megyében birtokos főurak közül Rozgonyi Rajnáld és a Perényiek támogatták Kázmér lengyel királyfi trónigényét. A Hatvanig eljutó trónkövetelő azonban nem vette fel a harcot Mátyás seregével, hanem kivonult az országból, Perényi István pedig Fülek várába zárkózott, majd hűséget fogadott a királynak az ostromló sereg megjelenésekor. (Nmt I. 101. p.)
1472
– A megye első, név szerint ismert jegyzője, „nótáriusa”, Huszthy György mester. (Nmt I. 117. p.)
1472-1476
– Szanda várának birtokosa, Beckensloer János egri püspök, majd esztergomi érsek, aki az esztergomi egyház értékes kincseivel és 300 ezer arannyal Frigyes császárhoz szökött. A birtokok elkobzása után a várat és uradalmat a Báthoryak kapták meg. (Nmt I. 101. p.)
1473
– Nógrád megye alispánja Dályói Mihály és Libercsei László. (Nmt I. 375. p. 22. jegyzet)
1475
– Nógrád megye alispánja Balassa Zsigmond. (Nmt I. 375. p. 22. jegyzet)
1477
– Nógrád megye alispánja Balassa Zsigmond és Pető Pál. (Nmt I. 375. p. 22. jegyzet)
1479
– Nógrád megye alispánja Legéndi Bertalan, illetve Pető Pál. (Nmt I. 375. p. 22. jegyzet)
1482
– Nógrád megye alispánja Pető Pál és Kerecsényi Zalai Demeter. (Nmt I. 375. p. 22. jegyzet)
1483
– Fülek várát, ahonnan Perényi István hosszasan fosztogatta a környéket, Mátyás serege elfoglalta. Kapitánya Ráskai Balázs budai várnagy lett. (Nmt I. 101. p.)
1483-1485
– Nógrád megye alispánja Pető Pál, Kerecsényi Zalai Demeter és Geregyei Liptai János. (Nmt I. 375. p. 22. jegyzet)
1486
– Nógrád megye alispánja Mohorai Bak Balázs. (Nmt I. 375. p. 22. jegyzet)
– Widffy Ambrus, a megye 1488-ig alispánja nyomtatásban, saját költségén kiadta az az évi törvényeket. (Nmt I. 112. p.)
1492
– A Petényt, Gutát, Szirákot, Alsópencet, Szentét, Csesztvét, Horpácsot, Selypet, Felsőbercelt, Szobot, (Ipoly)Vecét és Százdot birtokló Szobi Mihály kölcsönös örökösödési szerződést kötött Werbőczi Istvánnal. (Nmt I. 105. p.)
1493
– Nógrád megye alispánja Pilinyi Pál és Csői Zsigmond. (Nmt I. 375. p. 22. jegyzet)
1494-1496
– Nógrád megye alispánja Pilinyi Pál és Legéndi Bertalan. (Nmt I. 375. p. 22. jegyzet)
1495
– A megyei összeírásban 362 település szerepelt. (Nmt I. 140. p.)
1500-as évek eleje
– A megye lakossága kb. 64-65 ezer főre tehető, melyből 4% körüli a nemesség aránya. (Nmt I. 108. p.)
1502-1503
– Nógrád megye alispánja Kalondai György és Cseri Antal. (Nmt I. 375. p. 22. jegyzet)
1503-1506
– Nógrád megye alispánja Egyházasnényei Mocskos György. (Nmt I. 375. p. 22. jegyzet)
1504
– Az országgyűlés végén a törvények királyi szentesítésére Pestről Budára csónakkal átkelő nógrádi követek viharba kerültek, melynek során vízbe fulladt Kalondai György és Widffy Ambrus. (Nmt I. 115. p.)
1505. szeptember
– A Rákos mezején megnyílt országgyűlésre a Szapolyai János érdekeit támogató vármegyék zsoldosokat fogadtak. Nógrád 60 zsoldost küldött a megyét képviselő Sághi Balázs, Szánthai Osvát, Terjéni Radnót Gergely, Nempti Kartalin Zsigmond, valamint a megyében birtokos főurak, Ráskai Balázs főtárnokmester, Balassa Ferenc, Országh Mihály, Rozgonyi István, Losonczi Zsigmond, Szobi Mihály és Werbőczi István támogatására. Itt születtek meg a nemzeti királyságot követelő rákosi végzések. (Nmt I. 104. p.)
1505-1508
– Név szerint ismert járási szolgabírók voltak Madách István, Mucsinyi János, Szécsényi Benedek, a negyedik járásnak pedig Berczely András, majd Bay Zsigmond. (Nmt I. 117. p.)
1508-1512
– Nógrád megye alispánja Szántai Osvát. (Nmt I. 375. p. 22. jegyzet)
1510-es évek
– A megyében királyi mezőváros Nagyoroszi, egyházi fennhatóságú Vác, Nógrád, Érsekvadkert, Dejtár, Patak, Hugyag, és földesúri birtokon lévő Gyarmat, Szécsény, Losonc, Fülek, Szanda. (Nmt I. 110. p.)
1512-1526
– Nógrád megye főispánja Balassa Ferenc. (Nmt I. 148. p.)
1514. április
– Nógrád megyében kihirdetik a török elleni keresztes háborúra toborzó pápai bullát. Valószínűleg két helyszínt jelöltek meg. Az Ipoly völgyéből a pesti tábort, a megye többi részéből pedig Pásztót. (Nmt I. 108. p.)
1514. június 16.
– A szentlőrinci pusztán (Hatvan mellett) Nógrád, Hont, Pest és Heves vármegyék nemessége gyűlést tartott, valószínűleg a Pásztó mellett gyülekező keresztes parasztsereg szétverése után, és levélben hívták fel a felvidéki vármegyéket az ilyen mozgalmak elfojtására. (Nmt I. 108. p.)
1520
– A megye alispánja Szentiványi Tárnok Osvát, Tarcsai László, Poltári Soós Tamás. (Nmt I. 148. p.)
1525. június
– Hatvan és Lőrinci közötti mezőn, deszkakerítéssel körülvett nógrádi területen tartottak országgyűlést, melyen közel 14000 fegyveres nemes jelent meg. A király szállása Hatvanban volt. A köznemesi felháborodás miatt beleegyezett Werbőczi István nádorrá választásába. (Nmt I. 110. p.)
1526. augusztus 29.
– A mohácsi csatában a nógrádiak közül elesett Balassa Ferenc főispán és Rátkai László, megmenekült Ráskai Gáspár, és Szanda birtokosa, Báthory István nádor. Több nógrádi részvevőről nem szólnak források. (Nmt I. 110-111. p.)
1526-1530
– A megye főispánja Ráskai Gáspár. (Nmt I. 148. p.)
1530-1538
– A megye főispánja Ráskai Balázs. (Nmt I. 148. p.)
1532
– A megye alispánja 1535-ig Poltári Soós Tamás és Szügyi Orbonás György. (Nmt I. 148. p.)
1538-1540
– A megye főispánja Werbőczi István, alispánja Poltári Soós Tamás. (Nmt I. 148. p.)
1540-1542
– A megye főispánja Ráskai István. (Nmt I. 148. p.)
1541. nyár
– Petrovics Péter, Szapolyai János fia, János Zsigmond egyik gyámja, elfoglalta a Ferdinánd-pártiaktól Vácot, amely ezután a török nógrádi hadjáratainak kiinduló pontja lett. (Nmt I. 133. p.)
1543-1552
– A megye főispánja Losonczi István. (Nmt I. 149. p.)
1544. tavasz
– Nógrád várát Mehmed budai basa és Hasszán esztergomi bég csapatai elfoglalták. (Nmt I. 133. p.)
1545
– Szanda várát elfoglalta a török. (Nmt I. 133. p.)
– A megye alispánja Dályói Borsai Miklós. (Nmt I. 149. p.)
1546
– Az országgyűlés elrendelte a Léva – Ipolyság – Drégely – Gyarmat – Szécsény – Buják – Pásztó védelmi vonal megerősítését, és új erődítésekkel bővítését. (Nmt I. 135. p.)
1548
– Derencsényi Farkas megerősítette Salgó várát, Bebek Ferenc pedig Fülek várát és városát. (Nmt I. 135. p.)
– A megye alispánja Pilinyi Bálint. (Nmt I. 149. p.)
1549
– Országh Kristóf megerősítette Hollókő várát és Tar erődítményét. (Nmt I. 135. p.)
1550. augusztus 10.
– Hollókő vára alatt volt Balassa János, Bebek György, Losonczy István és Zay Ferenc jelenlétében, a Tinódi Lantos Sebestyén által is megénekelt párviadal Kapitány György és Hubiár aga között. (Nmt I. 145. p.)
1550
– A megye alispánja Libercsei Péter. (Nmt I. 149. p.)
1551. augusztus
– Horváth Bertalan gyarmati kapitány, egy szökevény török által megmutatott úton behatolt Szanda várába, az őrségből kb. 100 törököt levágott, feldúlta a várat, majd veszteség nélkül visszatért Gyarmatra. (Nmt I. 136. p.)
1552. július 9.
– A Szondi György által védett Drégely várát a török négynapos ostrom után elfoglalta. (Nmt. I. 136. p.)
1552. július
– Drégely eleste hírére Ipolyság, Gyarmat és Szécsény várát is harc nélkül feladta őrségük. Ellenállást Balassa Zsigmond bussai toronyerődjének védői tanúsítottak egy ideig Tercsi Mihály vezetésével, de néhány nap után ellehetetlenült a helyzetük, és feladták az erődöt. Hollókőt ostrom nélkül átadták a töröknek, Buják őrsége pedig ötnapi ostrom után próbált kiszökni a várból, sikertelenül. (Nmt I. 137. p.)
1552. augusztus
– A Léva ellen vonuló Ali basával szemben Teufel Rézmán tábornok Palástnál csatát vesztett, melynek hírére a Fülek mellett táborozó, török ellen gyülekező felvidéki nemesi sereg feloszlott. (Nmt I. 138. p.)
– A harcok során elpusztult az ipolysági premontrei konvent. (Nmt I. 150. p.)
1552-1567
– A megye főispánja Guthi Országh Kristóf. (Nmt I. 149. p.)
1554. eleje
– A török hadjárat előtt készült megyei összeírásban 318 község szerepelt. Megállapították, hogy a megye déli területének falvai behódoltak a töröknek, valamint több mint 30 település elnéptelenedett. (Nmt I. 140. p.)
1554. szeptember 4.
– Bebek Ferenc megerősített füleki várát Kara Hamza szécsényi és Ali hatvani bég, árulás következtében, elfoglalta. (Nmt I. 138. p.)
1554. szeptember
– Derencsényi Farkas salgói várát a csekély számú őrség feladta. (Nmt I. 138. p.)
1557
– A megye alispánja Madách György, jegyzője Berényi András. (Nmt I. 149. p.; 151. p.)
1559. március
– Szokoli Musztafát füleki szandzsák béggé nevezték ki. Ezután kezdte Füleken, Szécsényben és Nógrádon dzsámi, fürdő és karavánszeráj építését, melyet még budai basa (1566-1578) korában is folytatott. (Nmt I. 155. p.)
1568-1577
– A megye főispánja Gyarmati Balassa András. (Nmt I. 149. p.)
1569
– A nógrádi várak török őrsége, akik zsoldot kaptak: Fülek 252, Szécsény 229, Nógrád 208, Salgó 38, Szanda 31, Buják 30, Hollókő 22 fő. Ezen túl a várak környékén éltek hűbérbirtokkal rendelkező szpáhik, és egyéb fegyverrel rendelkező török elemek is. (Nmt I. 144. p.)
1575
– A megye közigazgatás székhelye Zólyom megye lett. (Nmt I. 150. p.)
1577-1584
– A megye alispánja id. Poltári Soós János. (Nmt I. 149. p.)
1578
– Somoskő vára alatt Sibrik György párviadalban két törököt megölt. (Nmt I. 145. p.)
1581
– Barbarits Horvát György párviadalban legyőzte a szécsényi béget. (Nmt I. 145. p.)
1583. augusztus
– Zólyom várában Nógrád megye közgyűlésén Balassa Bálint és Balassa András megosztoztak a gyarmati uradalmon. (Nmt I. 153. p.)
1586
– A megye alispánja Berényi Boldizsár. (Nmt I. 149. p.)
1589
– A megye jegyzője Ruttkai János. (Nmt I. 151. p.)
1591-1593
– A megye alispánja ifj. Poltári Soós János, jegyzője Lépes István. (Nmt I. 149. p.; 151. p.)
1592-1621
– A megye főispánja Gimesi Forgách Zsigmond. (Nmt I. 149. p.)
1593. szeptember 6.
– A nógrádi nemességet a török elleni háborúban való részvételre szólította fel Pálffy Miklós generális. (Hön 623.)
1593. november 9.
– A Rimaszombat melletti Szabadka felszabadítása után Tieffenbach Kristóf kassai főkapitány csapatai körülzárták Fülek várát. (Nmt I. 157. p.)
1593. november 11.
– A Karancsberény melletti Romhány pusztánál szétverték a Fülek felmentésére Hatvanból és Budáról érkező török sereget. (Nmt I. 157. p.)
1593. november 27.
– A törökök Füleket szabad elvonulás fejében feladták. A várból Hatvan felé családdal kivonulók száma 2405 fő volt. (Nmt I. 158. p.)
1593. december
– Néhány nap leforgása alatt hol feladás, hol kisebb ostrom során magyar kézre került Divény, Kékkő, Szécsény, Hollókő, Buják. A Pálffy Miklós érsekújvári főkapitány által vezetett sereg Duna felé vonulása hírére a törökök kiürítették Drégelypalánkot, (Ipoly)Hídvéget és Szanda várát is. (Nmt I. 158. p.)
1594. február 27.
– Pálffy Miklós csapatai körülzárták, majd elfoglalták Nógrád várát. (Nmt I. 158. p.)
1594. március
– Mátyás főherceg Nógrád várának kapitányává Révay Andrást nevezte ki, és a várba 300 katonát helyezett el. A családdal együtt 610 fő török szabadon elvonulhatott Vácra. (Nmt I. 159. p.)
1594
– A megyei közigazgatás visszatért Nógrád területére. (Nmt I. 160. p.)
1596. június 25.
– Vác vára felszabadult a török alól. (Hön 457.)
1596-1599
– Nógrád vármegye jegyzője Strucz Ferenc. (Nmt I. 204. p.)
1597. április
– Érsekvadkertet tatár segédcsapatok dúlták és gyújtották fel, elhurcolva onnan embereket. (Nmt I. 159. p.)
1598
– A megye végrehajtotta Mátyás főherceg utasítását az utak rendbe tételére, az élelmiszerszállítások és a katonaság mozgásának megkönnyebbítése céljából. (Nmt I. 160. p.)
– Megváltoztatták az adószámítást, és a porta helyett a füstpénzt vezették be. Ennek alapján a megyében 1635 adóköteles jobbágy-háztartást írtak össze. (Nmt I. 161. p.)