1601-1722

 

1601
– Forgách Zsigmond lett a szécsényi várkapitány, amelybe 1602. januárjában iktatták be. (Nmt I. 177. p.)
1602. január 26.
– A megyei közgyűlés a „parasztvármegyét” feljogosította a kóborló és fosztogató katonaság elleni fellépésre, de kikötötték, hogy nem szabad minden jelentéktelen ügyben fegyverbe szólítani a lakosságot. (Nmt I. 161. p.)
1604. december
– A császári kamara által Basta György generálisnak Füleken át Kassára küldött 200-250 ezer forint pénzt Bocskai István lovasai Videfalvánál elfogták, és a kísérő katonákat (Ipoly)Galsáig üldözték. (Nmt I. 163. p.)
1604
– Balassa Zsigmond visszakapta Kékkő várát, melynek kapitánya is lett. (1609 és 1612 között újjáépítette a várat.) (Nmt I. 178. p.)
1605. tavasz
– Bocskai István csapatai Rhédey Ferenc, Bosnyák Tamás, Czobor Mihály és Dengeleghy Mihály vezetésével elfoglalták a megye várait. (Nmt I. 163. p.)
– Bocskai István Nógrád megye főispánjává Kékedy Györgyöt nevezte ki. (Nmt I. 163. p.)
1610
– A nógrádi, kis-honti, gömöri és borsodi parasztvármegyék vezetői szervezkedtek a megyei nemesek ellen. A kis-honti Rahóra való Varga Benedeket küldték Miskolczi Nagy János hajdúkapitányhoz Miskolcra, hogy a hajdúk támogassák őket, vagy ha nem, akkor maradjanak semlegesek. A hajdúkapitány Forgách Zsigmond nógrádi főispán diósgyőri tiszttartóinak adta át a levelet, akik értesítették urukat a készülő eseményekről, amelyet így elfojtottak. (Nmt I. 165. p.)
1615
– A török biztatására Bethlen Gábor ellen Homonnay György, és a Nógrádban birtokos Balassa Zsigmond lépett fel fejedelemjelöltként. Mivel az ügy kitudódott, Balassa Zsigmond Lengyelországba akart menekülni a perbe fogás elől. (Nmt I. 167. p.)
1616. január 8.
– Tieffenbach Kristóf érsekújvári főkapitány körbezárta Kékkőt, elfogta Balassa Zsigmondot, és az érsekújvári börtönbe vitette, ahonnan csak 1619-ben szabadult. (Nmt I. 167. p.)
1619. szeptember
– Bethlen Gábor csapatai megszállták a megyét a protestánsok vallási szabadságának biztosítása érdekében. (Nmt I. 167. p.)
1619-1622
– A megye főispánja Balassa Zsigmond. (Nmt I. 167. p.)
1620. április 10.
– Forgách Zsigmond nádor Gácson kiadott rendeletében engedélyezte a parasztvármegyéknek, hogy a garázdálkodókat üldözzék, és elfogásuk esetén ítélkezzenek felettük, akár meg is ölhessék őket. (A törökök 1617-ben és 1629-ben kiadott biztosító levelükkel az elfogott garázdálkodó törökök fölötti ítélkezést is engedélyezték.) (Nmt I. 179. p.)
1620. augusztus
– A besztercebányai országgyűlésen Bethlen Gábor a nógrádi birtokos Rimay Jánost bízta meg a törökkel való tárgyalásokkal, elsősorban Vác hovatartozásának kérdésében. (Nmt I. 167. p.)
1620. november 4.
– A budai basa háromnapi ostrom után elfoglalta Vácot. (Nmt I. 167. p.)
1621. tavasz
– Vác elvesztése miatt a nógrádi várak kapitányai Bethlentől visszatértek II. Ferdinánd támogatására. (Nmt I. 168. p.)
1622. január
– A nikolsburgi béke értelmében egész Nógrád megye II. Ferdinánd fennhatósága alá került. (Nmt I. 168. p.)
1622. november 3.
– Az ellenálló Losoncot Bethlen katonái felgyújtották, 130 lakost megöltek és háromezer forint sarcot vetettek ki. Ekkor pusztultak el a város kiváltságlevelei. (Nmt I. 168. p.)
1622
– Az 1609-ben újjáépített katolikus, majd lutheránus (evangélikus) losonci iskola gimnáziummal bővült. (Nmt I. 203. p.)
1625
– A szécsényi kolostori iskola számára a templommal szembeni házat Pálffy Kata, Forgách Zsigmond özvegye megvette „oskolaház”-nak, hogy a ferencesek gimnáziumának legyen helye. (Nmt I. 203. p.)
1626
– A törökök feldúlták Rimay János diplomata, költő, Balassa Bálint barátja és művei első kiadójának sztregovai házát. A 609 könyvet számláló könyvtárából csak 131 sérült könyv maradt. (Nmt I. 202. p.)
1627
– Az előző évben leégett szécsényi kolostort Bosnyák Tamás újjáépítette. (Nmt I. 202. p.)
1644. február
– I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a protestánsok védelmében hadat indított III. Ferdinánd ellen. Szécsény és Gyarmat vára a kezébe került, de a Wesselényi Ferenc által védett Füleket nem tudta elfoglalni. (Nmt I. 174. p.)
1645. december
– A linzi béke értelmében az elfoglalt nógrádi várakat vissza kellett adni III. Ferdinánd fennhatósága alá. (Nmt I. 174. p.)
1645
– A füleki lutheránus gimnáziumot Bakos Gábor Osgyánba, a birtokára telepítette, mert a települést át kellett adni a katolikus III. Ferdinándnak. (1666-ban bekövetkezett halála után örökösei tovább támogatták az iskolát.) (Nmt I. 204. p.)
1661. január 27.
– Budai Bornemissza Bolgár Pál szécsényi ügyvéd végrendeletében megemlékezik könyvgyűjteményéről, amely históriás, énekes és egyéb könyveket tartalmaz. (Hön 66.)
1663. október-november
– Érsekújvár eleste után Drégelypalánkot, valamint Szécsényt ellenállás nélkül feladták és felgyújtották védői. Szécsényből Koháry István Fülek várába vonult vissza. Hollókőt ellenállás nélkül foglalták el a törökök, Nógrád, Gyarmat és Buják rövid ostrom után kapitulált. A törökök Hollókő és Buják várát felrobbantották. (Nmt I. 187. p.)
1663
– A szécsényi kolostori gimnázium Erdős Atanáz és Ambrovics Ágoston vezetésével Szegedre települt át az oktatás folytatása érdekében. (Nmt I. 203. p.)
1664. április-június
– A nádor több nemesi felkelésre felhívó parancsot küldött Nógrád vármegyéhez, eredménytelenül. (Nmt I. 187. p.)
1664. augusztus
– A vasvári béke értelmében a török uralma alatt maradt Drégelypalánk, Nógrád, Gyarmat, Szécsény, Hollókő és Buják vára. (Nmt I. 188. p.)
1665
– Balassa Imre, Divény várának ura, a béke ellenére folytatta a török zaklatását. A törökök panaszára a kassai nádori törvényszék elé idézték, és a pozsonyi vár börtönébe zárták, ahonnan az év vége előtt megszökött. (Nmt I. 188. p.)
1666. január
– I. Lipót király elrendeli Balassa Imre javainak elkobzását, melyet nem tudtak végrehajtani, mert fegyveresekkel tér vissza Divény várába. (Nmt I. 188. p.)
– Balassa Imre azt kérte a budai basától, hogy a divényi várért és uradalomért adjanak cserébe neki egy várat és uradalmat Erdély határán. Azonban Wesselényi Ferenc nádor figyelmeztette a budai basát, hogy a béke értelmében nem támogathatják egymás lázadóit. Így a csere nem valósult meg. (Nmt I. 188. p.)
1666. április
– Balassa Imre Wesselényi nádor több faluját megtámadta, kirabolta. (Nmt I. 188. p.)
1666. június
– A nádor csapatai körülzárták Divényt, a város felgyújtották. Balassa Imre a várba szorult embereivel. Bethlen Miklós és Balassa Bálint tárgyalásai eredményeként megadta magát, de a várat a felprédálástól nem tudták megmenteni. Balassa Imrét a nádor foglyaként Murány várába vitték, ahonnan az esztergomi érsek és főurak közbenjárására 1667. januárjában szabadult. (Nmt I. 189. p.)
1671
– A Habsburg uralommal elégedetlen főurak összeesküvése, melyben részt vett Wesselényi Ferenc nádor, Zrínyi Péter, Frangepán Ferenc, Nádasdy Ferenc, Balassa Imre, kitudódott. Wesselényi Ferenc még 1667-ben váratlanul meghalt, Balassa Imre Erdélybe menekült, a többieket pedig kivégezték. Az összeesküvés egyik központjának tartott Nógrád vármegyét császári katonaság szállta meg. (Nmt I. 189-190. p.)
1681
– A soproni országgyűlésen, melyen elrendelték Kékkő, Fülek, Somoskő megerősítését, Divény felépítését, illetve a várakhoz rendelt katonák átcsoportosítását, Nógrádot Bezzegh István alispán és Gyürky Pál képviselte. A protestánsok vallásgyakorlását szabályozó törvénycikkeket nagyrészt Madách János fogalmazta meg. Az 1608. évi törvények megerősítése mellett engedélyezték Füleken, mint véghelyen templom építését számukra. (Nmt I. 190. p.)
1682. augusztus-szeptember
– Thököly Imre felvidéki hadjárata során körülzárta Füleket, melyet Koháry István kb. 2000 emberrel védett. Az ostromlók szeptember 2-án felgyújtották a várost. Ekkor pusztult el Nógrád, Pest, Pilis, Solt, Heves és Külső-Szolnok vármegyék, illetve az ide menekült nemesek iratainak nagy része. Nem sokkal később Koháry várkapitány tudta nélkül a védők egyezkedésbe bocsátkoztak az ostromlókkal, és szabad elvonulás fejében feladták a várat, melyet a törökök kívánságára leromboltak. Koháry Thököly fogságába került. (Nmt I. 190-191. p.)
1682. szeptember 16.
– Füleken adta át Ibrahim basa a szultán Thököly Imrét Magyarország királyává kinevező iratát. Thököly a királyi címet nem fogadta el, fejedelemnek neveztette magát. (Nmt I. 191. p.)
1682-1714
– Nógrád vármegye főispánja Forgách Ádám. (Nmt I. 237. p.)
1683. október
– Sobieski János lengyel király Bécs felmentése és a párkányi győztes csata után az Ipoly-völgyében vonult haza, ennek során elfoglalta Szécsény és Hollókő várát. (Nmt I. 191. p.)
1685. nyár
– Nógrád várát a törökök feladták, mert villámcsapás miatt felrobbant a lőportorony. (Nmt I. 214. p.)
1685
– A nógrádi parasztvármegye főkapitánya Barsy János, majd Gyürky Ferenc. (Nmt I. 215. p.)
1686. szeptember
– A visszafoglalt Buda várának első parancsnoka gróf Koháry István, Fülek egykori kapitánya lett. (Nmt I. 214. p.)
1686
– A nógrádi parasztvármegye főkapitánya Korponay János. (Nmt I. 215. p.)
1690. március 21.
– ifj gróf Koháry István pátensben rendelkezett Szécsény újratelepítéséről. (Hön 200.)
1690
– Kis-Hont elszakadását Nagy-Honttól úgy akarták megoldani, hogy Nógrádtól a Kékkői járást Nagy-Honthoz csatolják, míg Kis-Hontot Nógrádhoz. Nógrád ellenállásán meghiúsult ekkor, és 1693-ban is. (Nmt I. 236. p.)
1699. október 5.
– A Zsigmond királytól 1407-ben Pásztó számára adományozott „kiváltságos királyi város” szabadságlevélben foglaltakat I. Lipót megerősítette. (Hön 697.)
1701
– A spanyol örökösödési háború miatt Nógrád várából kivonták az őrséget, és hogy fenntartására ne kelljen költeni, felrobbantották. (Nmt I. 216-217. p.)
1702. november 6.
– Pásztóra visszatértek a cisztercita rend tagjai, miután Nezorin Flórián wellehrádi apátot I. Lipót császár pásztói apáttá nevezte ki. (Hön 815.)
1703. január
– A hadsereg utánpótlásának biztosítására Nógrádban is összeírták a hajdúkat és volt végvári katonákat, de Budára kísérésük közben sokan megszöktek közülük. (Nmt I. 217. p.)
1703. augusztus
– Hevessel egy időben Rákóczi a felkeléshez csatlakozásra szólította fel Nógrádot is. (Nmt I. 218. p.)
1702. szeptember 2.
– Kuruc csapatok Fülek térségében léptek nógrádi területre. (Nmt I. 218. p.)
1703. szeptember 4.
– Nógrád megye közgyűlése elrendelte, hogy a nemesek családjaikkal Gács és Kékkő várába, valamint Szécsény mezővárosába keressenek menedéket. (Nmt I. 218. p.)
1703. szeptember 6.
– Losonc környékén 14, Szécsény közelében pedig 18 zászlóaljnyi kuruc állomásozott. (Nmt I. 218. p.)
1703. szeptember 12.
– Losoncot Ocskay László kurucai elfoglalták. (Nmt I. 218. p.)
1703. október 12.
– A Gács várába szorult nógrádi nemesség a bécsi haditanácstól kért segítséget. (Nmt I. 219. p.)
1703. október 13.
– Mivel a szécsényi várkapitány elmenekült, a Szécsényben maradt nemesek és hajdúk átadták a várat, és letették a hűségesküt Rákóczira. (Nmt I. 219. p.)
1703. október 15.
– A Gács várába szorult nemesek nevében nyilatkozatot helyeztek el a garamszentbenedeki konventben, hogy kényszerből adták meg magukat, majd átadták a várát és letették a hűségesküt Rákóczira. (Nmt I. 219. p.)
1703. október 17.
– A Kékkő várába zárkózottak is így tettek. (Nmt I. 219. p.)
1703. november 8.
– A losonci gyűlésen a megye nemessége a hűségnyilatkozat letétele mellett döntött, miután Rákóczi Nógrádra vonatkozóan is elrendelte, hogy a falusi, mezővárosi bírók fogják el a területükön kóborló katonákat és kísérjék a táborába. A nyilatkozattal Ráday Pál főjegyzőt és Kajaly Pált küldték Rákóczihoz Tokajba. Ráday Pál Rákóczi szolgálatába is állt. (Nmt I. 220. p.)
1703. november
– Rákóczi mellett négy zászlóaljnyi nógrádi harcolt Radvánszky János parancsnoksága alatt. (Nmt I. 220. p.)
– A Zólyom várát védő Bottyán János császári ezredest Tolvay Ferenc losonci professzor rábeszélte a vár átadására, és Rákóczihoz csatlakozásra. (Nmt I. 220. p.)
1704. szeptember 7-20.
– Szécsényben tárgyalt Rákóczi és Széchenyi Pál kalocsai érsek a béke feltételeiről, majd innen Gyarmaton, Ipolyságon keresztül ment Selmecbányára, a békeértekezletre. (Nmt I. 221. p.)
1705. január 17.
– A megyei tisztújításon Török Andrást alispánnak, Feja Jánost másodalispánnak, Kántor Istvánt pedig főjegyzőnek választották meg. (Nmt I. 222. p.)
1705. március 20.
– A megyei közgyűlés intézkedett a 200 fős nemesi lovas különítmény helyett Rákóczi által engedélyezett 240 zsoldos kiállításáról. (Nmt I. 222. p.)
1705. szeptember 12. – október 3.
– A Rákosról áthelyezett országgyűlés Szécsényben ülésezett az I. Lipót halála után kialakult helyzetről. 25 vármegye, majdnem minden szabad királyi város képviseltette magát a 36 főúr és hat püspök mellett. (Nmt I. 222. p.)
1706. szeptember 6-11.
– A béketárgyalások ismételt eredménytelensége újabb fegyverkezést váltott ki, melyről Nógrád és Heves vármegyék közös közgyűlésén, a Heréd melletti Sápon tárgyaltak, és elrendelték a nemesi felkelést. (Nmt I. 223-224. p.)
1708. augusztus 7.
– Rákóczi Szécsényből értesítette a Losoncon ülésező vármegyei közgyűlést a trencséni csatavesztésről, és személyenkénti nemesi felkelést rendelt el. (Nmt I. 225. p.)
1708. augusztus 15.
– A Szklabonyán megtartott hadiszemlén a nemesi csapatok parancsnokának Korponay Jánost választották, a parasztvármegye felkelőinek parancsnokává Csikány István parasztkapitányt nevezték ki. (Nmt I. 225. p.)
1709. június
– Az I. József király által összehívott pozsonyi országgyűlésen Nógrádból Feja János másodalispán és Bossányi Ferenc hadbiztos jelent meg. (Nmt I. 226. p.)
1709. november
– Császári csapatok szállták meg Nógrád megyét. (Nmt I. 235. p.)
1709
– Nógrád vármegye első alispánja Bene András, másodalispánja Bende János. (Nmt I. 235. p.)
1710. január 22.
– Romhány közelében ütközött meg Rákóczi a báró Sickingen és gróf Croix vezette császári csapatokkal. Az ütközet végén mindkét fél visszavonult egyértelmű eredmény nélkül. (Nmt I. 227. p.)
1710. október 8.
– Dobay László főjegyző és Gellén Gergely táblabíró a felkelés alatt keletkezett összegyűjtött megyei iratokat lepecsételve az egri káptalan levéltárába helyezte el megőrzésre. (Nmt I. 227. p.)
1710. november
– Nógrád vármegye alispánjának a császáriak Bossányi Ferencet nevezték ki, aki azonban nem sokkal később pestisben meghalt. Másodalispán Feja János volt. (Nmt I. 235. p.)
1711. január 13.
– Az Alsósztregován tartott közgyűlésen felülvizsgálták a megyei nemesség szabadságharc idején tanúsított politikai megnyilvánulásait. (Nmt I. 235. p.)
1711. július 6.
– Megyei közgyűlést tartottak Losoncon, melyen kihirdették a szatmári békét. (Hön 484.)
1712. április 3.
– A szatmári béke alapján felajánlott lehetőségként a hűségesküt letéve, a koronázó országgyűlésen Nógrád egyik követeként Ráday Pál is jelen volt. (Nmt I. 235. p.)
1712
– A megyei közgyűlés elrendelte, hogy a szolgabírák a járásukba tartozó községeket rendszeresen keressék fel, és ügyeiket intézzék. (Nmt. I. 237. p.)
1713
– A megyei közgyűlés a vármegyei börtön helyéül Gács várát jelölte ki. (Nmt I. 237. p.)
1714-1736
– Nógrád megye főispánja gróf Forgách János. (Nmt I. 237. p.)
1718. március 24.
– Pásztó elvesztette privilégiumait az új úrbéri szerződés alapján, büntetésből, hogy 1704-ben csatlakoztak II. Rákóczi Ferenchez. (Hön 218.)
1722. május
– A Habsburg-ház nőági örökösödését elfogadó országgyűlésen Nógrád vármegye követe Török András alispán és Ráday Pál voltak. (Nmt I. 236. p.)