1723-1826

 

1731
– A losonci református gimnáziumban internátus nyílt, melynek igazgatója 1760-ig Kármán András volt. (Nmt I. 270. p.)
1736-1750
– Nógrád vármegye főispánja gróf Forgách Ferenc. (Nmt I. 237. p.)
1741. május
– Mária Terézia koronázó országgyűlésén Nógrád vármegyét Szentiványi György első alispán és Prónay Pál képviselték. (Nmt I. 238. p.)
1742
– Nyomtatásban megjelent Bél Mátyás Nógrád megyéről írt földrajzi és történeti jellegű műve. (Nmt I. 270. p.)
1751. április
– Az országgyűlésen Nógrád vármegyét Batta Pál első alispán és Darvas József főjegyző képviselte követként. (Nmt I. 239. p.)
1751
– Nógrád megye főispánjának Mária Terézia Grassalkovich Antalt nevezte ki, aki 1771-ig töltötte be ezt a posztot. (Nmt I. 239. p.)
1753
– A Forgách család birtokfelosztásakor sorshúzás útján gróf Forgách Jánosnak jutott Gács várának nagy része, és az uradalom, melyben a posztómanufaktúra működött. (Nmt I. 254. p.)
1763-1790
– Nógrád megye közigazgatási központja Szügyben volt. (Nmt I. 240. p.)
1763. november 21.
– Az újonnan felépült szügyi vármegyeházában tartották a tisztújítást, mely során a vármegye első alispánjának galánthai Balogh Jánost, másodalispánnak Prónay Lászlót, főjegyzőnek Szentiványi Ferencet választották. (Nmt I. 241. p.)
1764. június
– Nógrád vármegye országgyűlési követei Balogh János első alispán és Darvas József voltak. (Nmt. I. 241. p.)
1765. december
– A vármegyei tisztújításon Prónay Lászlót első alispánnak, Szentiványi Ferencet másodalispánnak választották meg. (Nmt I. 241. p.)
1767. január 1.
– Részvénytársasági szerződés lépett életbe a gácsi posztómanufaktúra működtetésére. A gyapjúszövés, aranyfüst- és ceruzakészítés érdekében a 25 ezer forintos fejlesztésre 50 db, egyenként 500 forintos részvényt adtak ki. Legnagyobb részét gróf Forgách János és apósa, Grassalkovich Antal tartotta meg. (Nmt I. 255. p.)
1768
– A gácsi manufaktúra részére szakmunkások toborzásával, és az üzem megszervezésével Geyer Ferencet bízták meg, aki közel 200 osztrák, bajor, cseh munkást szerződtetett, főként a linzi textilmanufaktúrától. (Nmt I. 255. p.)
– Nógrádverőcén gróf Migazzi Kristóf bécsi bíboros érsek, váci püspöki helytartó bányát nyitott, és a szenet ingyen szállította a környék iparosainak, téglaégetőinek, hogy annak használatát elfogadtassa, sikertelenül. (Nmt II. 45. p.)
1769. november
– A vármegyei tisztújításon Szentiványi Ferencet első alispánnak, Darvas Ferencet másodalispánnak, Muslay Antalt főjegyzőnek választották meg. (Nmt I. 242. p.)
1769
– Az addig Nógrád vármegyéhez tartózó, Kőkaputól nyugatra eső, ún. kis-váci területet is elcsatolták a megyétől. (Nmt I. 250. p.)
1770. május 27.
– Nógrád megyébe látogatott a trónörökös, a későbbi II. József, aki Balassagyarmaton megszemlélte a württembergi ezredet. (Nmt I. 242. p.)
1770
– A losonci református gimnáziumban, előző év december 29-én hozott egyházi végzés szerint, ingyenessé vált az oktatás. (Nmt I. 270. p.)
1771. december
– Nógrád megye főispánjának gróf Batthyány József Györgyöt nevezte ki a királynő. (Nmt I. 256. p.)
1771
– Karl Nützen bányászati kutatási engedélyt kapott Nógrádverőce környékére. A bányáiból kikerült szenet hajón Budára szállítatta, illetve a Duna-parton lévő tégla- és mészégetőknek adta el. (Nmt II. 45. p.)
1772
– Szügyben a földrengés után Jung József pesti építész tervei szerint építették újjá a megyeházát. (Nmt I. 240. p.)
1773. augusztus
– A megye alispánjává Muslay Antalt választották. (Nmt I. 256. p.)
1776
– A szepesi, kassai, besztercebányai és a losonci alesperességekből létrehozták a rozsnyói római katolikus egyházmegyét. (Nmt I. 269. p.)
1777
– A Mária Terézia által elrendelt összeírás szerint a megyének 111 661 lakosa volt. (Nmt I. 260. p.)
1778
– Tűzvész pusztította el a gácsi posztómanufaktúra épületeit. (Nmt I. 256. p.)
1780
– Az Ipolyon Rárósnál négy bolthajtásos kőhidat építettek. (Nmt I. 304. p.)
1782
– Somoskőújfaluból jelentették a II. József által elrendelt összeírásban, hogy a községben van széntelep, de mivel más tüzelőanyag is van, azt nem használják. (Nmt II. 45. p.)
1783
– Darvas Ferenc halála után másodalispánnak Ócsai Balogh Pétert választották. (Nmt I. 257. p.)
1784
– II. József rendeletére szétválasztották a megyei közigazgatást és igazságszolgáltatást. Utóbbi székhelye a szügyi vármegyeháza maradt, a közigazgatás Balassagyarmatra, a későbbi megyeház helyén lévő kaszárnyába költözött. (Nmt I. 258. p.)
1785. március
– A közigazgatási rendszer átszervezése során tíz kerületet hoztak létre. A pesti kerülethez tartozott Borsod, Heves, Nógrád, Pest, Fejér vármegyék, a Kiskunság és a Jászság. Királyi biztosnak gróf Majláth Józsefet nevezte ki II. József. (Nmt I. 258. p.)
1785
– A megye lakossága 147 035 fő, melynek közel 12%-a 11 mezővárosban élt, a többi 256 faluban. (Nmt I. 261. p.)
– A losonci református gimnázium teológiai karral bővült. (Nmt I. 318. p.)
1790. január 6.
– A megyei közgyűlésen lemondott az addigi tisztikar, azonban újból megválasztották őket azzal a feltétellel, hogy az 1780 előtti törvények szerint igazgatják a megyét, illetve a német nyelv használatát eltiltották. (Nmt I. 260. p.)
1790. április 5-16.
– A megye 52 tagú nemesi bandériuma [saját zászló alatt tevékenykedő katonai egység] díszőrséget teljesített a Budára visszahozott korona mellett. (Nmt I. 276. p.)
1790. április
– Bár tiltakoztak az ellen, hogy Almássy Pál királyi biztos lemondásával főispánnak újra gróf Batthyány Józsefet nevezte ki a király, de a közgyűlésre érkezőt nagy ünnepséggel fogadták. (Nmt I. 276. p.)
– Első alispánnak Muslay Antalt, másodalispánnak Gyürky Istvánt, főjegyzőnek Puky Ferencet választották. (Nmt I. 276. p.)
1790. június
– Az országgyűlésen Nógrád megye követei Muslay Antal és Ócsai Balogh Péter voltak, akik a reformer köznemesi irányzatot erősítették. (Nmt I. 276. p.)
1790. december
– Gyürky István alispán javaslatára a közgyűlési jegyzőkönyveket és a hivatalos iratokat magyar nyelven vezették. (Nmt I. 275. p.)
1790. folyamán
– A vármegyei közgyűlés színhelye az államtól vásárolt balassagyarmati kaszárnya épülete lett, melyet oldalszárnyakkal bővítettek, és Szügyből a törvényszéket is ide költöztették. (Nmt I. 258. p.)
1792. augusztus
– A megyei közgyűlésen döntést hoztak arról, hogy ezentúl a helytartótanáccsal is magyar nyelven leveleznek, mert gróf Batthyányi József főispán a felterjesztett közgyűlési jegyzőkönyveket visszaküldte, és utasította a megyét, hogy azt, illetve a helytartótanáccsal folytatott levelezést is hitelesített latin nyelvű másolatban terjesszék fel. (Nmt I. 276. p.)
1793
– A Kelemen László vezette első magyar színtársulat javára a megye 325 forint 50 krajcárt gyűjtött. (Nmt I. 277. p.)
1795. május 7.
– Elítélése előtt a börtönben meghalt a jakobinus összeesküvés Hajnóczy József csoportjához tartozó Ambrózy Gábor, aki Kis- és Nagykürtösön volt birtokos. (Nmt I. 277. p.)
1795. június 3.
– A magyar jakobinus összeesküvésben való részvétel miatt a budai Vérmezőn kivégezték Őz Pált, aki a Géczi családnál, Romhányban volt nevelő. Ezen a napon halt meg Losoncon Kármán József is, aki halála előtt egy ládika iratot adott át nővérének, feltehetően az összeesküvésre vonatkozókat. (Nmt I. 277. p.)
1797. május
– A francia sereg közeledése miatt Balassagyarmaton gyülekezett a Nógrádból 432 nemesi felkelésre kötelezett, akik felszerelésére és ellátására a többi megyei nemesre 47 ezer forint hozzájárulást vetettek ki. (Nmt I. 278. p.)
1797. június 18.
– Elkészült Nógrád vármegye új zászlója. Egyik oldalán a vármegye címere és a „Nógrád Vármegye a Királyért és a Hazáért” felirat volt, a másikon az Üdvözítő képe és a „Benned bizodalma van a vitézségnek” felirat. (Hön 444.)
1797. október 30.
– A Sopron vármegyében állomásozó megyei felkelő nemességet a campoformioi béke következtében haza bocsátották. (Nmt I. 278. p.)
1798. augusztus eleje
– József nádor a bányavárosok meglátogatása után Nógrád megyét, Balassagyarmatot, Nógrád várát és Nógrádverőcét érintve tért vissza Budára. (Nmt. I. 278. p.)
1800. augusztus 5.
– A balassagyarmati tűzvészben 572 ház, majdnem az egész település leégett. (Nmt I. 322. p.)
1800. október 12.
– Kelemen László színtársulata magyar nyelven mutatott be színdarabot Losoncon. (Hön 715.)
1800. október
– Újabb nemesi felkelést hirdettek, mely során négy század gyalogságot és egy század lovasságot állított ki Nógrád megye. (Nmt I. 278. p.)
1800. december
– A franciákkal történt békekötés után a Bécsújhelynél táborozó felkelő alakulatok csak fegyvergyakorlatot követően térhettek haza. (Nmt I. 278. p.)
1802
– Első alispánná Szentiványi Jánost választották az alnádorrá kinevezett Muslay Antal helyett. Másodalispán újra az 1796. júliusától ezt a posztot betöltő Puky Ferenc lett. Főjegyzővé pedig ifj. Muslay Antalt választották. (Nmt I. 278. p.)
1806. augusztus
– A megyei tisztújítás során első alispán ismét Szentiványi János lett, másodalispán pedig Ambrózy Lajos. (Nmt I. 279. p.)
1807. április
– Nógrád országgyűlési követei, Szentiványi János és Baloghy Lajos, az ellenzékhez csatlakoztak. (Nmt I. 279. p.)
1809. március
– Károly Ambrus főherceg esztergomi érsek és gróf Brunswik József főispán jelenlétében a megyei közgyűlés Balassagyarmaton a Napóleon hadjárata miatti nemesi felkeléshez 300 lovast, 50 ezer kila [Nógrádban a pozsonyi mérővel azonos = 62,53 liter] búzát, 10 ezer kila zabot ajánlott fel, és a felszerelésre 8665 forintot gyűjtöttek össze. (Nmt I. 280. p.)
1809. június 14.
– A nógrádi nemesi felkelők a Bács megyeiekkel és a Jászkun kerületbeliekkel egy ezredben vettek részt a győrszabadhegyi csatában, melyből a francia állások megkerülésével a Balatonig vonultak vissza. (Nmt I. 280. p.)
1811. május
– A tisztújításon Szentiványi János első, Ambrózy Lajos másodalispánná, Gyürky Pált és Bory Miklóst egyenlő rangú főjegyzőkké választották. (Nmt I. 280. p.)
1811. augusztus
– A megye országgyűlési követei ismét Szentiványi János és Baloghy Lajos lettek. (Nmt I. 280. p.)
1814
– Szilassy József személynök Losonctugár mezővárosának vásárjogot szerzett, és a beköltöző iparosoknak házak építésére telket adott. (Nmt I. 307. p.)
1817. június 17.
– A helyhatósági tanácsossá kinevezett Ambrózy Lajos másodalispáni posztjára Gyürky Pált választották meg. Ekkor jelentkezett láthatóan a megyei nemességen belüli csoportosulások közötti, részben vallási színezetű ellentét. (Nmt I. 287. p.)
1817
– Zippser András Krisztián ország-leírásában megemlíti, hogy Nógrád megyében szénelőfordulás van. (Nmt II. 45. p.)
1818. november
– A tisztújítás során első alispánnak Gyürky Pált, másodalispánnak Gyurcsányi Gábort választották. (Nmt I. 288. p.)
1819
– Magda Pál ország-leírásában szerepel, hogy Nógrád megyében szénlelőhelyek vannak. (Nmt II. 45. p.)
1822. október-november
– A megyei közgyűléseken egyöntetűen elvetették az elmaradt újoncok kiállításáról, és az adóknak ezüstben történő fizetéséről szóló királyi leiratot is más megyékkel együtt. (Nmt I. 288. p.)
1823. január
– A megyei ellenállás megtörésére kirendelt Malonyay János királyi biztos elnökletével tartott megyei közgyűlésen megerősítették a korábbi álláspontot. A királyi biztos, mivel csak erőszakkal érhetett volna el eredményt, lemondott. (Nmt I. 288. p.)
1823. április
– A megyei közgyűlés feliratban tiltakozott, hogy Nyitra megyében katonai erőszakkal hajtották végre az újoncozást. (Nmt I. 288. p.)
1823. június
– A gróf Brunswik József főispán elnöklete alatt tartott megyei közgyűlés feliratban sürgette az országgyűlés összehívását. (Nmt I. 288. p.)
1823. augusztus
– A király báró Wenckheim Józsefet nevezte ki királyi biztosul, aki augusztus 28-ra közgyűlést hívott össze. A megyei nemesség három nappal előbb megtartott közgyűlésén határozatban tiltakoztak a királyi biztos kinevezése ellen, és kérték, hogy a feliratra érkező válaszig függessze fel tevékenységét. A királyi biztos ezt elutasította és megparancsolta a közgyűlés megtartását. A közgyűlésen elhatározták, hogy sérelmeiket más megyékkel is közlik, és másnap folytatják a tárgyalást, amit a királyi biztos megtiltott. A nemesség kezdte elhagyni Balassagyarmatot, ezért a királyi biztos is távozott. (Nmt I. 288-289. p.)
1823. szeptember 1.
– Szügyben, a régi megyeházán folytatták a közgyűlést Gyurcsányi Gábor másodalispán elnökletével, amelyen tiltakoztak a törvénytelenségek ellen, ezt más megyékkel is átiratban közölték, illetve a tiltakozást a váci káptalannál is letétbe helyezték. (Nmt I. 289. p.)
1823. november 4.
– báró Wenckheim József a közgyűlés idejére katonasággal vetette körbe a megyeházát, a megjelenni vonakodó szolgabírákat elővezettette, az augusztus 25-i közgyűlési jegyzőkönyvet széttépte, és elrendelte az újoncozást és adóztatást. Az adószedők nem voltak hajlandók a kivetések elvégzésére, ezért ő maga írta be a községek adókönyvébe az összegeket. (Nmt I. 289. p.)
1823
– Karancskesziből származó szénmintát állítottak ki a keszthelyi Georgikon ásványgyűjteményében. (Nmt II. 45. p.)
1824. szeptember
– A megyei közgyűlésen felolvasták a király szigorú dorgálásról szóló leiratát. Elhatározták, hogy a királyi biztos adókivetései miatt panasszal élnek az országgyűléshez. (Nmt I. 289. p.)
1825. július
– A megye országgyűlési követei Gyurcsányi Gábor és Prónay János első aljegyző voltak. (Nmt I. 289. p.)