1827-1849

 

1827. augusztus
– Az idős kora miatt lemondott gróf Brunswik József helyett a király gróf Keglevich Gábort nevezte ki főispánná. (Nmt I. 290. p.)
1827
– Losoncon négyosztályos evangélikus algimnáziumot hoztak létre. (Nmt I. 317. p.)
1828. október 8.
– A megyei tisztújításon első alispánná Gyurcsányi Gábort, másodalispánná Tihanyi Ferencet választották. (Nmt I. 290. p.)
1830. május-augusztus
– Elrendelték a megye lakosságának összeírását, úgy, hogy az ellenőrzésre más járásbeli táblabírókat rendeltek ki. Azonban időre nem fejeződött be, és a pontossága is kérdéses volt, ezért újra ugyanazok a személyek írták össze az egész megyét, de csak az adózókra kiterjedően. (Nmt I. 296. p.)
1830. szeptember
– Országgyűlési követnek ismét Gyurcsányi Gábort és Prónay Jánost választották. (Nmt I. 290. p.)
1830
– Tihanyi Ferenc másodalispán javaslatára a rossz termés miatt „gabona segély magtárakat” hoztak létre, melyhez a megyei tisztikar éves fizetése negyedét, a törvényszéki táblabírák éves napidíjukat ajánlották fel. Az összegyűlt összegből 2580 mérő [a leginkább használt pozsonyi mérő = 62,53 liter] gabonát vásároltak, és osztottak szét az ínségtől szenvedők között. (Nmt I. 290. p.)
– Balassagyarmaton megalakult a rabdolgoztató intézet, melynek igazgatója Kubinyi Ferenc lett. (Nmt I. 311. p.)
– Zlatnó pusztán, a Huszár, Szentiványi és Sréter családok birtokán Zahn János György üvegmanufaktúrát hoz létre. (Nmt I. 312. p.)
1831. április
– Megalakították Balassagyarmaton a Nógrád Megyei Nemzeti Intézetet, melynek 94 alapító tagja volt, akik kötelezték magukat, hogy tíz éven keresztül hat ezüst forintot fizetnek, és jutalmazásokkal serkentik az iskolás gyerekeket a magyar nyelv elsajátítására. Fővédnöke a főispán, gróf Keglevich Gábor volt. (Nmt I. 291. p.)
1831. július-szeptember
– A megyében terjedt a kolera, mely elleni védekezésre a megye 20 ezer forintot fordított. Csak Jobbágyiban volt koleralázadás, ahol a templomba menekülő földesurakat és a plébánost bántalmazták, de a környező községek fegyvert fogó nemessége szétverte az elégedetlenkedőket. Megtorlásként csak pénzbüntetést róttak ki. (Nmt I. 291. p.)
1832. július 18.
– A megyei tisztújításon Tihanyi Ferencet első alispánnak, Jankovich Antalt, a „salgótarjáni nábob”-ot, másodalispánnak választották. (Nmt I. 291. p.)
1832. december
– A megye országgyűlési követeivé Szentiványi Anzelmet és Prónay Jánost választották. (Nmt I. 291. p.)
1833
– Prónay János lemondott követi megbízásáról, helyette Kubinyi Ferencet választották. (Nmt I. 292. p.)
– Felmerült a megyeszékhely áthelyezése Losoncra vagy Szécsénybe. Losonc túl messze volt a déli területektől, Szécsény földesura, gróf Forgách József elzárkózott ettől. Így Balassagyarmaton kezdték építeni az új megyeházát Kasselik Ferenc pesti építész tervei szerint. (Nmt I. 304. p.)
1834
– A losonci református gimnázium jogi karral bővült, és így főiskolává fejlődött. (Nmt I. 318. p.)
1835. október 19.
– Felavatták Balassagyarmaton az új megyeházát. Összes költsége 46 945 forint 30 krajcár volt, melyet a nemesség megajánlásából és adakozásokból fedeztek. (Nmt I. 304. p.)
– Budai színészek, többek között Déryné felléptével Balassagyarmaton előadták „A bársony cipő” című színdarabot. (Nmt I. 315. p.)
1836. június 6.
– A megyei tisztújításon első alispánnak a konzervatív katolikus Jankovich Antalt, másodalispánnak a liberális, evangélikus Beniczky Lajost választották. Ettől kezdve kompromisszumként az egyik alispán katolikus, a másik protestáns. Főjegyzők lettek Huszár József és Sréter János. (Nmt I. 292-293. p.)
1836
– A gácsi posztómanufaktúrába egy 16 lóerős angol gőzgépet állítottak munkába. Ez volt az első Magyarországon a gyáriparban alkalmazott gőzgép. (Más forrás szerint a beszerzés 1832-ben történt.) (Nmt I. 310-311. p.)
– Szinobányán, Katalin-huta néven, Kossuch János üveggyárat alapított. (Nmt I. 312. p.)
– Rózsavölgyi (Rosenthál) Márk, aki 1789-ben Balassagyarmaton született, az „Emlékhangok magyar nemzeti nótákban” című gyűjteményét „Nógrád vármegye karainak és rendjeinek” ajánlotta. (Nmt I. 315. p.)
1838
– Balassagyarmaton, Szécsényben és Losoncon is kaszinó alakult. (Nmt I. 316. p.)
1839. május 7.
– A tisztújításon a mérsékelten konzervatív katolikus Huszár József lett az első alispán, a liberális evangélikus Sréter János a másodalispán, főjegyző pedig Pongrácz Antal és Dessewffy Ottó. (Nmt I. 293. p.)
1839. június 5.
– Országgyűlési követté Szentiványi Anzelmet és Fráter Pált választották. (Nmt I. 293. p.)
1840. március 24.
– A Losonci Kaszinó vendége volt Vörösmarty Mihály. (Hön 219.)
1842. április 27.
– Sréter János másodalispán halála miatti tisztújításon első alispánná Fráter Pált, másodalispánná a konzervatív Károlyi Jánost választották. Főjegyző Dessewffy Ottó lett. (Nmt I. 293. p.)
1842
– Málnapatakon a Kuchinka-testvérek a Szentiványi, gróf Zichy és a gróf Czebrián család birtokán üveggyárat alapítottak. (Nmt I. 312. p.)
1843. augusztus 14.
– Balassagyarmaton leégett a városháza. (Hön 550.)
1843
– Országgyűlési követté Kubinyi Ferencet és a konzervatívvá lett Huszár Károlyt választották. (Nmt I. 293. p.)
1844. február 18.
– Losoncon megnyílt a megye első kisdedóvó intézete. (Hön 124.)
1845. június 11.
– Felvidéki útja során Petőfi Sándor meglátogatta Salgó várát, melyről vers is született. (Hön 424.)
1845
– Losoncon, részvénytársasági alapon, bőrgyárat hoztak létre. (1849-ben leégett.) (Nmt I. 313. p.)
1846. július 15.
– A megyei tisztújításon a konzervatív Károlyi Jánost választották első alispánná, másodalispán az ellenzék egyik vezetője, Sréter László lett. A főispáni helytartó a lemondott Dessewffy Ottó főjegyző helyére Frideczky Lajost és Veres Pált nevezte ki, ami ellen eredménytelenül tiltakozott a megye. (Nmt I. 324. p.)
1846
– A király főispáni helytartónak nevezte ki gróf De La Motte Antalt. (Nmt I. 324. p.)
– Losoncon megjelent a megye első hetilapja Pelikán címmel. (Nmt I. 316. p.)
1847. szeptember
– József nádor halála után fiát, Istvánt nevezte ki nádorrá a király. Az új nádor körútja során Balassagyarmatra is ellátogatott. (Nmt I. 325. p.)
1847. október
– Országgyűlési követnek Károlyi Jánost és Dessewffy Jóbot választották meg. (Nmt I. 325. p.)
1847
– Szinobányán Kossuch János vasolvasztót és vasgyárat alapított az etrefalvi, rónyai és szinobányai vasérc feldolgozására. (Nmt I. 312. p.)
1848. március 24.
– A közgyűlésen a lemondott Károlyi János országgyűlési követ helyére Kubinyi Ferencet választották meg, megszavazták a polgári őrsereg felállítását, és kihirdették a helytartótanács rendeletét a sajtószabadságról. 12 tagú „teljes hatalmú választmány”-t állítottak föl, melynek hat tagjának mindig Balassagyarmaton kellett tartózkodni. (Nmt I. 330. p.)
1848. április
– Lemondott gróf De La Motte Antal főispáni helytartó és gróf Keglevich Gábor főispán. István nádor gróf Ráday Gedeont nevezte ki a megye új főispánjává. (Nmt I. 331. p.)
1848. május 22.
– Lemondott Károlyi János első alispán, aki helyére Sréter Lászlót választották meg, másodalispán pedig Horváth Elek lett. (Nmt I. 331. p.)
1848. június 26.
– A népképviseleti országgyűlésre követeknek Losoncon Kubinyi Ferencet, Balassagyarmaton Sréter Lászlót, Ecsegen Horváth Ödönt, Szécsényben Pulszky Ferencet, Füleken Repetzky Ferencet, Nógrádon Frideczky Lajost választották meg. (Nmt I. 335. p.)
1848. július 10.
– Tisztújító közgyűlésen a követválasztás után első alispánnak Horváth Eleket, másodalispánnak Jankovich Lászlót, főjegyzőnek Veres Pált választották. (Nmt I. 335. p.)
1848. augusztus 3.
– Freyburg Lajos őrnagyot nevezték ki a megyei nemzetőr csapatok parancsnokává. (Hön 529.)
1848. augusztus 21.
– A közgyűlés az összeírt 7 ezer nemzetőrből 1200 felfegyverzését, és útba indítását határozta el a délvidéki harctérre. (Nmt I. 338. p.)
1848. szeptember 3.
– A nemzetőr zászlóaljat négy századra osztották, és kinevezték a tisztikart. (Nmt I. 338. p.)
1848. szeptember 11.
– Érsekvadkerten volt a zászlóalj zászlószentelése. (Nmt I. 338. p.)
1848. szeptember 12.
– Rétságon át Vácra vonult a zászlóalj, ahol ellátták őket fegyverrel. (Nmt I. 338. p.)
1848. szeptember 21.
– A közgyűlés döntése alapján a 3030 megyei honvéd újoncot a községek népességének arányában jelölik ki. Ennek szervezésére létrehozták az újoncozási választmányt Horváth Elek első alispán elnöklete alatt. (Nmt I. 339. p.)
1848. október 12.
– Magyarországra érkezett a csehországi Rakonicból illegálisan távozó, Dessewffy Dénes és Sréter Lajos kapitány vezette Nádor-huszár század. (Nmt I. 339. p.)
1848. november
– Kossuth Lajos a Honvédelmi Bizottmány nevében a hadsereg részére igénybe vette a gácsi posztógyár termelését, és a dolgozókat felmentette a katonáskodás alól. (Nmt I. 311. p.)
1848
– Moosbrugger Jeromos bécsi bányavállalkozó és Weber Alajos mérnök üzleti vállalkozása az Inászón és Zagyván meglévő tárókat tovább működtette, illetve 20 évre bérbe vették Prónay Albert zagyvai és mátraszelei birtokát szénkutatás érdekében. (Nmt II. 46. p.)
1849. január 11.
– Görgey Artúr bányavárosok felé visszavonuló hadseregének utóvédje Érsekvadkert közelében megütközött az üldöző császári csapatokkal. (Hön 23.)
1849. január 13.
– Colloredo császári tábornagy Vácra, majd Ipolyságra rendelte Horváth Elek első, és Jankovich László másodalispánt. Megparancsolta nekik, hogy minden császári tiszt utasítását köteles teljesíteni a megye. Visszaérkezésük után a Honvédelmi Bizottmány parancsa érkezett, mely szerint nem mondhatnak le, és a kormány utasításait kell követniük. (Nmt. I. 343. p.)
1849. január 18.
– Balassagyarmatot 25 fős császári dzsidás csapat szállta meg. (Nmt I. 339. p.)
1849. január 27.
– Két század császári katona körülzárta a vármegyeházát, elfogták Horváth Elek első alispánt és Prónay József főszolgabírót, akiket később magukkal vittek. (Nmt I. 343. p.)
1849. január 31.
– Balassagyarmatra érkezett a főispáni teendőkkel megbízott báró Majthényi László királyi biztos. Első alispánnak Jankovich László korábbi másodalispánt, annak posztjára pedig Veres Pált nevezte ki, és közölte a tiszti karral, hogy nem fogad el lemondást. (Nmt I. 344. p.)
1849. február 17.
– Parrot császári tábornok megszállta Losoncot és a városházára, a templomtornyokra kitűzette a fekete-sárga zászlót. (Nmt I. 344. p.)
1849. február
– A császári csapatok hátában megélénkülő gerillatevékenység nyomán a császári csapatok Pétervására felé húzódtak Losonc környékéről. (Nmt I. 345. p.)
1849. március 15.
– Gömör megyei gerillák bevonultak Losoncra, letépték a császári zászlókat, zeneszóval körbejárták a piacot, majd távoztak. Később 40 gerilla visszatért, magyar zászlókat tűztek ki, elfogták a főszolgabírót, kocsira rakták a császáriak által rendelt 800 pár bakancsot, és Rimaszombat felé távoztak. (Nmt I. 347. p.)
1849. március 24.
– 7200 fős császári csapat szállta meg Balassagyarmatot, és tíz nap alatt minden élelmiszertartalékot feléltek. (Nmt I. 347. p.)
– A Losoncra érkező császári csapatokat Beniczky Lajos gerillákkal megerősített portyázó különítménye meglepte, és Balassagyarmat felé visszavonulásra kényszerítette. (Nmt I. 347. p.)
1849. április 4.
– Kossuth Lajos Debrecenben, rendeletben Heves és Nógrád vármegye kormánybiztosának kinevezte Repetzky Ferencet. (Nmt I. 349. p.)
1849. április 14.
– Repetzky Ferenc Egerben rendeletet adott ki, melyben Nógrád megye székhelyét ideiglenesen Losoncra helyezte át, és oda választmányi gyűlést hívott össze. (Nmt I. 349. p.)
1849. április 21.
– A választmányi gyűlésen Horváth Elek lemondott első alispáni tisztéről, Repetzky Ferenc pedig a kivizsgálás idejére a tisztikart felfüggesztette. A folyamatosan ülésező választmány érvénytelenítette a királyi biztos által kiadott rendelkezéseket. Április 24-én, a választmányi ülésen Prónay József „alispáni helyettes” elnökölt.
1849. május 22.
– Losoncon népünnepélyt rendeztek a Függetlenségi Nyilatkozat kiadása alkalmából. (Nmt I. 351. p.)
1849. május 23.
– Divényben népünnepélyt rendeztek a „tót ajkú polgárok számára” a Függetlenségi Nyilatkozat kiadása alkalmából. (Nmt I. 351. p.)
1849. június 23.
– Repetzky Ferenc Losoncon kelt rendeletében közölte a cári csapatok betörését, és fegyveres készülődésre hívta fel a megye lakosságát. (Nmt I. 353. p.)
1849. július 5.
– Balassagyarmaton Repetzky Ferenc kiadta a „Nógrádi véd-vadászok alakulási szabályai” című utasítását, egyben kinevezte a gerillaalakulatok parancsnokait is: Kemény Károly főhadnagyot, Újházi Lajos és Pokorny Sándor hadnagyokat. (Nmt I. 354. p.)
1849. július 17.
– A Vácról Érsekvadkerten át Balassagyarmatig hátráló honvéd fősereg utóvédje Pöltenberg Ernő vezetésével Rétságnál felvette a harcot Rüdiger tábornok orosz csapataival. (Nmt I. 354. p.)
– Balassagyarmaton Görgey felkérte báró Bory Miklósnét a közvetítésre az oroszokkal. Ennek eredménye, hogy a halálra ítélt Jankovich László volt első alispánnak Görgey megkegyelmezett. (Nmt I. 354. p.)
1849. július 18.
– A honvédsereg utóvédje a Lókos-pataknál ütközött meg az oroszokkal. (Nmt I. 354. p.)
– Az oroszok délután elfoglalták Balassagyarmatot. (Nmt I. 355. p.)
1849. július 19.
– A honvéd fősereg Szécsény és Ludány érintésével Losoncra érkezett, de Görgey főparancsnokságát Rimaszombatba tette át. (Nmt I. 354. p.)
– Az orosz fősereg Becske, Bercel felé vonult Balassagyarmatról. (Nmt I. 355. p.)
1849. július 20.
– Az orosz csapatok elérték és megszállták Losoncot. (Nmt I. 355. p.)
1849. július 23.
– Az orosz csapatok kivonultak Losoncról. (Nmt I. 355. p.)
1849. július 26.
– A Zólyom felől Losoncra tartó Galicin herceg vezette orosz sereget gerillák megtámadták. (Nmt I. 356. p.)
1849. augusztus 1.
– 96 fős cirkáló orosz egység érkezett Losoncra, akiket a Repetzky Ferenc parancsnoksága alatt álló gerillák megtámadtak. Három tisztet és három közlegényt megöltek, hét tisztet elfogtak, a többiek Rimaszombat felé elmenekültek. (Nmt I. 356. p.)
1849. augusztus 7.
– A lakosság nagy része elmenekült a Losoncra érkező orosz csapatok elöl. A ott maradókra hatalmas hadisarcot róttak ki, melyet másnap reggelig kellett összegyűjteni. (Nmt I. 357. p.)
1849. augusztus 8-9.
– Losoncot az orosz csapatok kifosztották és felgyújtották. (Nmt I. 357. p.)
1849. augusztus 21.
– A megyei választmányi ülést Balassagyarmaton tartották Básthy Miklós főszolgabíró elnöklete alatt. Ezen felszólították a megye lakosságát és a környező törvényhatóságokat Losonc megsegítésére. (Nmt I. 357. p.)
1849. szeptember 10.
– Császári katonák jelentek meg Balassagyarmaton. (Nmt I. 358. p.)
1849. szeptember 22.
– Öt század császári gyalogos vonult be Balassagyarmatra. (Nmt I. 358. p.)