1850-1879

 

1850. január 4.
– Báró Andreánszky Sándor besztercebányai kerületi főispán a cári csapatok által felgyújtott Losonc megsegítésére gyűjtést kezdeményezett a Magyar Hírlap hasábjain. (Hön 16.)
1850. január 18.
– A zsandárság megyei megszervezéséről rendeletben intézkedtek. (Hön 44.)
1854. november 18.
– Az Ipoly-Sajó-völgyi vasút ügyében Nógrád, Gömör és Borsod megyék birtokosainak Kubinyi Ágoston a Nemzeti Múzeumban rendezett értekezletet, melyen részt vett kapiváry Kapy Ede Nógrád megye nemrég kinevezett megyefőnöke is. Megegyeztek, hogy a vasutat a Szob-Ipolyság-Balassagyarmat-Losonc-Fülek-Rimaszécs-Rozsnyó, illetve elágazásként a Rimaszécs-Putnok-Miskolc vonalon kell kiépíteni, hogy összekapcsolja a területek gazdasági körzeteit. (Nmt II. 48. p.)
1854
-A kishalápi cukorgyárat Behenczy Jánostól Ribarcz osztrák nagyiparos vette meg, és 1873-ig működtette. (Nmt II. 52. p.)
1855
– Az Ipoly-Sajó völgyi vasút előmunkálatainak megkezdését engedélyezte a bécsi Kereskedelmi Minisztérium, de a munka két év múlva, pénz hiányában, leállt. (Nmt II. 48. p.)
1856. szeptember 25.
– Weber Alajos bányamérnök a besztercebányai bányakapitányságnak adott jelentésében arról számolt be, hogy 1855-ben Moosbrugger Jeromos bécsi bányavállalkozó érdekeltségeit Zagyva és Mátraszele határában Preiszner József pesti kereskedő vette meg. Zagyván már termeltek szenet, Mátraszelén még csak előkészítés alatt volt a bányanyitás. (Nmt II. 46. p.)
1856
– Salgótarjánban, Jankovich Antal birtokán megkezdte a szénkutatást Winsteig Gergely bécsi kőbánya-tulajdonos és Brellich János. (Nmt II. 46. p.)
1857
– Egybeolvadt a losonci református és evangélikus gimnázium. (Nmt II. 97. p.)
1860. július 31.
– Szécsényben újjá alakították a Nógrád Megyei Gazdasági Egyesületet, elnöke Török Sándor lett. (Nmt II. 101. p.)
1860. augusztus 18.
– Ferenc József császár és király születésnapjára virradóra, az utcanév-táblákra Kossuth, Klapka és Garibaldi neveit írták fel ismeretlenek Balassagyarmaton. (Hön 567.)
1860. augusztus 20.
– A losonci Szent István napi rendezvényen több ezren tiltakoztak az osztrák elnyomó rendszer ellen. (Hön 575. p.)
1860. október
– Ferenc József az Októberi Diploma után Prónay Józsefet nevezte ki a megye főispánjának, de ő visszalépett, ezért gróf Zichy Ferencet bízta meg a tiszt betöltésével. (Nmt II. 19. p.)
1860. november 23.
– Jóváhagyta a Szent István Kőszénbánya Rt megalakulását a Helytartótanács. (Hön 885.)
1860. december 14.
– Károlyi János, volt 1848-as alispán, magánértekezletre hívta a megye volt vezetőit Balassagyarmatra. Megállapodtak, hogy az elmúlt törvénytelen évek után törekedni kell 1848 szellemének ébrentartására. (Nmt II. 19-20. p.)
1860
– Lezajlott az első tagosítás [a több tagból álló földek egy egységben kijelölése] egyezséggel Gácsfalván, per útján pedig Gácson. (Nmt II. 40. p.)
1861. január 7.
– Az összehívott „ősgyűlésen” az 1848. évi bizottmány tagjait választották újjá. Új tisztikart is választottak: alispán Dessewffy Ottó, másodalispán Török Zoltán, főjegyző Révay Gusztáv lett. (Nmt II. 20. p.)
1861. február 11.
– Újjáalakult az Ipoly-Sajó völgy vasútépítést szervező társaság választmánya gróf Zichy Ferenc, Nógrád megye főispánja kezdeményezésére, de az országgyűlés feloszlatása után már nem működött. (Nmt II. 48. p.)
1861. március 12.
– Megérkezett Ferenc József országgyűlési meghívó levele. A megye követei lettek: Fráter Pál a sziráki kerületben, Frideczky Lajos a nógrádi kerületben, Károlyi János a füleki kerületben, Kubinyi Ferenc a losonci kerületben, Madách Imre a balassagyarmati kerületben, Pulszky Ferenc a szécsényi kerületben, akinek beutazási engedélyt az osztrák hatóságok nem adtak. (Hön 168.; Nmt II. 26. p.)
1861. május 8.
– Meghalt ifj. gróf Teleki László politikus, író, az országgyűlés Határozati Pártja vezetője. Szirákon temették el a családi sírboltban. (Hön 339.)
1861. július 31.
– A salgótarjáni Szent István Kőszénbánya Rt alapszabályát jóváhagyta a Helytartótanács. Az alapításra vonatkozó kérvényt 1860. augusztus 1-én nyújtották be a besztercebányai bányakapitánysághoz, novemberben pedig megindult a 8760 darab 100 forintos bányarészvényre a jegyzés. A bányák Kazár, Salgótarján és Vizslás határában voltak. (Nmt II. 49. p.)
1861. november 4.
– Gróf Forgách Antal Magyarország kancellárja Nógrád megye közgyűlését csendőrséggel oszlatta fel Balassagyarmaton. A főispáni tisztet ezután gróf Dessewffy Károly királyi biztos töltötte be, első alispánnak Pongrácz Károlyt, másodalispánnak Somoskeői Jánost nevezték ki. (Nmt II. 62. p.)
1861
– Befejezték a tagosítást Balassagyarmaton. (Nmt II. 40. p.)
1862
– Wohl Hermann Losoncon szeszgyárat alapított. (Nmt II. 52. p.)
1863. január 19.
– A Szent István Kőszénbánya Rt és a Pest-Losonc-Besztercebánya Vasúttársaság hozzákezdett a Budapest-Salgótarján gőzvontatásra alapozott vasútvonal építéséhez uralkodói engedély alapján. (Nmt II. 50. p.)
1864
– Újra megkezdte működését a Nógrád Megyei Nemzeti Intézet, melynek vagyonát 1849-ben Sréter Horác és Dessewffy Ottó mentette meg. Az újjá alakuláskor ennek értéke több mint 40 ezer forint volt. (Nmt I. 319. p.)
– Losoncon kobalt- és nikkelolvasztót alapított a bécsi Schöller cég. Az ún. pakfongyár 50 munkást foglalkoztatott. (Nmt II. 52. p.)
– Különvált a losonci evangélikus gimnázium a reformátustól, és négyosztályos algimnáziumként működött tovább. (Nmt II. 97. p.)
1865. augusztus 20.
– A megye főispánjává nevezte ki a király gróf Forgách Antalt. (Hön 576.)
1865. október 4.
– Összehívták Nógrád Megye Bizottmányát, hogy az országgyűlési képviselők választását szervezze meg. Országgyűlési képviselők lettek: Szontágh Pál (Balközép) a balassagyarmati, Török Sándor (Deák-párt) a szécsényi, Dessewffy Ottó (Balközép) a sziráki, Huszár István (Deák-párt) a nógrádi választókerületben egyedüli jelöltként, gróf Czebrián László (Deák-párt) a losonci kerületben szótöbbséggel, Beniczky Gyula (Deák-párt) a füleki választókerületben visszalépés után egyedüli jelöltként. (Nmt II. 65. p.)
1865
– A csődbe jutott Budapest-Salgótarján vasút továbbépítéséhez gróf Forgách Antal közben járására, uralkodói jóváhagyással, a bécsi Kereskedelmi Minisztérium 7 200 000 forintos kölcsönt adott a társaságnak. (Nmt II. 50-51. p.)
1866
– A megye 45 községét érintette a kolerajárvány. A megbetegedettek fele meghalt. (Nmt II. 91. p.)
1867. január 20.
– Megalakult a Losonci Takarékpénztári Rt 60 ezer forint alaptőkével. (Hön 52.)
1867. április 24.
– A megyei közgyűlés újra ülésezett az önkényuralom évei után. A tisztújításon, az előzetes megegyezés alapján, első alispánná Frideczky Lajost, másodalispánná Ottlik Ákost választották. Főispánná gróf Forgách Józsefet nevezte ki az uralkodó. (Nmt II. 66. p.)
1867. május 19.
– Megindult a forgalom a Budapest – Salgótarján vasútvonalon. (Hön 364.)
1867. november 30. – december 4.
– Sztrájk volt a Szent István Kőszénbánya Rt salgótarjáni bányáiban, melynek eredményeként a társaság megemelte a műszakbért és az éves szénjutalék mennyiségét. (Nmt II. 58. p.)
1867
– Balassagyarmaton megalakult a Nógrád Megyei Honvéd Segélyző Egylet, mely feladatul az 1848/49. évi szabadságharc megyében élő honvédeinek, azok özvegyeinek, árváinak támogatását tűzte ki célul. Az első időszakban hét főtisztet, illetve özvegyét, hat altisztet, 36 honvédet, 15 honvéd özvegyét és hat árvát támogattak. (Nmt II. 102. p.)
– Megalakult a Balassagyarmati Takarékpénztár 60 ezer forint alaptőkével. (Nmt II. 128. p.)
1868. február 9.
– Jóváhagyták a Sziráki Casino Egylet alapszabályát. (Hön 98.)
1868. március 30.
– A magyar állam megvette a Budapest-Salgótarján József tárnáig kiépített vasútvonalat minden tartozékéval 7 500 000 forintért, amely a Magyar Államvasutak első vonala lett. A régi társaság így feloszlott, és külön megalakult a Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársaság. (Nmt II. 51. p.)
1868
– Megjelent Veres Pálné Beniczky Hermin könyve „Nézetek a női ügy érdekében” címmel. (Hön 966.)
– Wahrmann Mór és Fiai Bankház Losoncon 250 munkást foglalkoztató posztógyárat alapított, melyet 50 lóerős gőzgéppel szereltek fel. (Nmt II. 132. p.)
1869. március 9 – 13.
Országgyűlési választásokon képviselők lettek: Muzslay Sándor (Deák-párt) a balassagyarmati, Pulszky Ferenc (Deák-párt) a szécsényi, Plachy Tamás (Balközép) a sziráki, Huszár István (Deák-párt) a nógrádi, gróf Forgách Antal (Deák-párt) a losonci, Kuchinka Ferenc (Deák-párt) a füleki választókerületben.
1869. június 8.
– Jóváhagyták a Nógrád Megyei Casino Egylet alapszabályát, amely Balassagyarmaton működött. (Hön 419.)
1869
– Losoncon a református gimnáziumot az egyház átadta az államnak. Ugyanekkor az evangélikus egyház is az addigi algimnáziumát állami kezelésbe adta, amely Állami Tanítóképző lett. (Nmt II. 97. p.)
1870. április 9.
– Jóváhagyták a Balassagyarmaton alakult Nógrád Megyei Központi Tanító Egylet alapszabályát. (Hön 270.)
1870. október 8.
– Losoncon Állami Főgimnázium nyílt a református gimnázium utódaként, mely 1876 után 8 osztályos formában működött. (Hön 706.)
1870. december 31.
– Jóváhagyták a Szécsényi Casino Egylet alapszabályát. (Hön 1015.)
1870
– A megye lakosságának száma 198 269 fő, nemzetiségi megoszlása: magyar 67,05%, szlovák 31,10%, német 1,83%, egyéb 0,02%. (Nmt II. 81., 88. p.)
– Megalakult a Salgótarjáni Takarékpénztár 60 ezer forint alaptőkével. (Nmt II. 128. p.)
1871. október 1.
– „Nógrád” címmel Losoncon jelent meg a megye első hetilapja. (Hön 683.)
1871. november
– Az ún. nógrádi botrány során a Deák-párt a törvényhatósági bizottságban az ellenzéki tagok jelenléte nélkül, határidő előtt fogadta el a választási listát. A belügyminiszter elutasította az ellenzék tiltakozását. (Nmt II. 69. p.)
1872. január
– Frideczky Lajos első és Ottlik Ákos másodalispán lemondása után Veres Pált választották alispánná. (Nmt II. 70. p.)
1872. március 12.
– Megalakult a Nógrádi Deákkör Balassagyarmaton. (Hön 169.)
1872. április
– A megyei Deák-párt és az ellenzék vezetői kiegyeztek az országgyűlési képviselő választással kapcsolatban, melyet mindkét részről 150-150 ember írt alá és biztosítékként 80-80 ezer forintról váltót állítottak ki, melyet a megyei pénztárban helyeztek el, és becsületbíróságot választottak. A megegyezés szerint a Deák-párt négy, az ellenzék kettő országgyűlési követet ad Nógrádban. (Nmt II. 69. p.)
– Az uralkodó gróf Gyürky Ábrahámot nevezte ki Nógrád megye főispánjának. (Nmt II. 70. p.)
1872. június 12. – július 9.
– Országgyűlési választásokon képviselők lettek: Muzslay Sándor (Szabadelvű Párt) a balassagyarmati, Pulszky Ágoston független a szécsényi, Plachy Tamás (Ellenzéki Párt) a sziráki, Huszár István (Szabadelvű Párt) a nógrádi, gróf Forgách Antal (Szabadelvű Párt) a losonci, Kuchinka Ferenc (Szabadelvű Párt) a füleki választókerületben.
1872
– Megalakult a Nógrád Megyei Népbank Losoncon, az Első Nógrádi Földműves, Iparos és Kereskedelmi Hitelbank Balassagyarmaton, a Balassagyarmati Népbank elődje, a Balassagyarmati Polgári Önsegélyző Egylet, és a Szécsényi Takarékpénztár. (Nmt II. 128. p.)
1873. január 19.
– Jóváhagyták a Losonci Önkéntes Tűzoltó Egyesület alapszabályát. (Hön 49.)
1873. június 1.
– Megjelent Balassagyarmaton az „Ipoly” című hetilap első fennmaradt példánya. (Hön 397.)
1873
– Kolerajárvány dúlt a megyében, több mint tízezer halálos áldozattal. (Nmt II. 91. p.)
– A Losonci Takarékpénztár Losonci Takarék és Hitelbankká alakult. (Nmt II. 128. p.)
– A megyében 23 gőzmalom működött. (Nmt II. 132. p.)
– A gácsi posztógyárat Stricker Ede pokrócgyáros vette meg. (Nmt II. 133. p.)
– A megyében 50 gőzerővel hajtott mezőgazdasági gép volt, ezek közül 44 volt a cséplőgép. Mindegyik nagybirtokon működött. A lóvontatású gépek száma 458 volt, ebből 97 vetőgép, 59 cséplőszekrény, 41 kaszálógép. (Nmt II. 108. p.)
1874. január 27.
– Megalakult Balassagyarmat székhellyel a megye tanítóit összefogó Nógrád Vármegyei Tanító Egyesület a Nógrád Megyei Központi Tanító Egyesület és a Felső Nógrádi Tanító Egyesület összeolvadásával. (Hön 68.)
1874. február 8.
– Megalakult a Salgótarjáni Vasfinomító Társulat Tiszti, Felvigyázói és Munkás Személyzeti Élelmezési és Takarék Egylete. (Hön 95.)
1875. március 4.
– Felavatták Szécsényben a zárdából, leányiskolából és kórházból álló ún. Hármasintézményt, melyet Dr. Haynald Lajos kalocsai érsek az édesanyja emlékére alapított. (Hön 151.)
1875. május 18.
– Jóváhagyták a Szirák-Vidéki Kisdedóvó Egylet alapszabályát. (Hön 362.)
1875. július 13.
– Megalakult a Sziráki Ipartársulat. (Hön 498.)
1875. július 1. – augusztus 18.
– Országgyűlési választásokon képviselők lettek: Muzslay Sándor (Szabadelvű Párt) a balassagyarmati, Pulszky Ágoston független a szécsényi, Plachy Tamás (Ellenzéki Párt) a sziráki, Huszár István (Szabadelvű Párt) a nógrádi, gróf Forgách Antal (Szabadelvű Párt) a losonci, Károlyi János (Szabadelvű Párt) a füleki választókerületben.
1875. október
– Az alispáni posztról leköszönő Veres Pál helyett Madách Károlyt (Madách Imre testvérét) választották meg. (Nmt II. 70. p.)
1875
– Balassagyarmaton polgári iskola kezdte meg működését, mely 1900-ban gimnáziummá alakult. (Nmt II. 97. p.)
1876. március 15.
– A Balassagyarmati Casino Egylet alapszabályát jóváhagyták. (Hön 179.)
1876. június 26.
– Jóváhagyták a Balassagyarmati Önkéntes Tűzoltó Egylet alapszabályát. (Hön 458.)
1876. június 28.
– Megalakult a Pásztói Casino. (Hön 466.)
1876. szeptember 6.
– Megalakult a Salgótarjáni Casino Egyesület. (Hön 624.)
1877. május 20.
– Balassagyarmaton megjelent a „Röpke Ívek” című folyóirat, mely célként azt tűzte ki, hogy színvonalas vidéki szépirodalmi lap legyen. (Hön 367.)
1877. július 17.
– Jóváhagyták a Balassagyarmati Ipartársulat alapszabályát. (Hön 502.)
1878. március 18.
– Megalakult a Szécsényi Ipartársulat. (Hön 192.)
1878. június 30.
– „Losonczi Híradó” címmel hetilap jelent meg Losoncon. (Hön 473.)
1878. augusztus 5-14.
– Országgyűlési választásokon képviselők lettek: Szontagh Pál (Szabadelvű Párt) a balassagyarmati, Pulszky Ágoston (Mérsékelt ellenzék) a szécsényi, Plachy Tamás (Mérsékelt ellenzék) a sziráki, Scitovszky János (Mérsékelt ellenzék) a nógrádi, gróf Forgách Antal (Szabadelvű Párt) a losonci, Károlyi János (Szabadelvű Párt) a füleki választókerületben.
1878. november 26.
– A Losonci Casino Egylet alapszabályát jóváhagyták. (Hön 893.)
1878
– Tűzálló agyagot találtak Poltár, Sóslehota, Uhorszka, Málnapatak határában, melyet cserépedények mellett olvasztótégelyek, olvasztókemencék előállítására használtak. (Nmt II. 146. p.)
1879. november 16.
– Losoncon „Losoncz és Vidéke” címmel újabb hetilap jelent meg. (Hön 860.)