1880-1899

 

1880. május 5.
– Jóváhagyták a Losonci Általános Ipar Társulat alapszabályát. (Hön 333.)
1880. június 23.
– Jóváhagyták a megye mezőgazdaságának fejlesztését célul kitűző Szécsény Vidéki Gazdasági Egylet alapszabályát. (Hön 453.)
1880. szeptember 17-21.
– Ferenc József császár és király katonai hadgyakorlat alkalmából Nógrád vármegyében járt. (Hön 648.)
1880. október 13.
– Ferenc József átutazott Salgótarjánon, és öt percre megállt a vonata. Az uralkodó üdvözlését a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt szervezte. (Hön 720.)
1880
– Iparostanonc iskolát alakítottak Balassagyarmaton. (Nmt II. 97. p.)
– A megye lakossága 192 060 fő, amely egy rendezett tanácsú városban (Losonc), 276 községben, 139 pusztán és 251 telepen élt. Hat járás volt ekkor: balassagyarmati 45 községgel, nógrádi 37 községgel, szécsényi 31 községgel, losonci 63 községgel, sziráki 38 községgel, füleki 56 községgel. (Nmt II. 88. p.)
– Somoskőújfaluban Jansen Adolf megnyitotta a nyergeshegyi és a macskalyuki bazaltbányát. (Nmt II. 146. p.)
1881. március 21.
– Megalakult a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt a Salgótarjáni Vasmű Egyesület és a Rimamurányvölgyi Vasmű Egyesület fúziójából. (Hön 203.)
1881. június 24. – július 3.
– Országgyűlési választásokon képviselők lettek: Szontagh Pál (Szabadelvű Párt) a balassagyarmati, Pulszky Ágoston (Mérsékelt ellenzék) a szécsényi, Plachy Tamás (Mérsékelt ellenzék) a sziráki, Scitovszky János (Mérsékelt ellenzék) a nógrádi, gróf Forgách Antal (Szabadelvű Párt) a losonci, Beniczky Gyula (Szabadelvű Párt) a füleki választókerületben.
1882. július 15.
– Pásztón Társas Kör alakult. (Hön 499.)
1882. október 15.
– Salgótarjánban megjelent az első helyi újság „Salgó-Tarján” címmel. (Hön 724.)
1882. december 12.
– Jóváhagyták a Szécsényi Casino és Gazdakör Egylet alapszabályát. (Hön 962.)
1883. december
– Nógrád megye alispánjává Scitovszky Jánost, a nógrádi kerület országgyűlési képviselőjét választották meg. (Nmt II. 70. p.)
1884. május 22.
– A magyar nemzeti tudat erősítése céljából Balassagyarmaton megalakították a Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület megyei szervezetét. (Hön 374.)
1884. június 13-22.
– Országgyűlési választásokon képviselők lettek: Szontagh Pál (Szabadelvű Párt) a balassagyarmati, Pulszky Ágoston (Mérsékelt ellenzék) a szécsényi, Plachy Tamás (mérsékelt ellenzék) a sziráki, Huszár István (Mérsékelt ellenzék) a nógrádi, Török Zoltán (Szabadelvű Párt) a losonci, Szakall Ferenc (Szabadelvű Párt) a füleki választókerületben.
1884. október 1.
– Megalakult a Balassagyarmati Általános Ipartestület. Az alapszabályát november 26-án hagyták jóvá. (Hön 684.; 894.)
1884. december 24.
– Nagyoroszi község tiltakozott az ellen, hogy a járási szolgabíró katonai erőszakot alkalmazott saját jelöltjének bírói kinevezéséhez. (Hön 991.)
1884
– Selypen tornyai Schlossberger Henrik és Társai cég cukorgyárat alapított, melyet a megye húsz évre szóló adókedvezménnyel támogatott. (Nmt II. 147. p.)
– Baglyasalján fizetésjavítás érdekében sztrájk indult a bányászok között, melyet csak egy század katona kirendelésével tudtak elfojtani. Az összecsapásban meghalt egy munkás, három pedig súlyosan megsebesült. (Nmt II. 189. p.)
1885
– A megyében egy nagyobb és 17 kisebb gőzmalom mellett 147 vízimalom működött. (Nmt II. 147. p.)
1886. január 13.
– Megalakult a Pásztói Önkéntes Tűzoltó Egyesület. (Hön 32.)
1886. június 21.
– Jóváhagyták a fél évvel korábban, 1885. december 27-én alakult Felső Nógrád Megyei Közművelődési Egyesület alapszabályát. A Losoncon működő egyesület fő feladatának a nem magyar ajkú lakosság körében a magyar kultúra terjesztését tartotta. (Hön 450.;1002.)
1886. november 28.
– Megalakult a Pásztói Ipartestület. (Hön 899.)
1887. június 5.
– Megalakult a Balassagyarmati Tornaegyesület. (Hön 411.)
1887. június 17. – július 26.
– Országgyűlési választásokon képviselők lettek: Beniczky Árpád (Szabadelvű Párt) a balassagyarmati, báró Rozner Ervin (Szabadelvű Párt) a szécsényi, Hanzély László (Szabadelvű Párt) a sziráki, Huszár István (Mérsékelt ellenzék) a nógrádi, Török Zoltán (Szabadelvű Párt) a losonci, Szakall Ferenc (Szabadelvű Párt) a füleki választókerületben.
1888. április 14.
– Polgári Casino Kör alakult Pásztón, amely 1902-től Polgári Casino néven működött. (Hön 280.)
1888. június 16.
– Jóváhagyták a Salgótarjáni Ipartestület alapszabályát. (Hön 438.)
1888. december 3.
– Megkezdődött az áramszolgáltatás Salgótarjánban. Először a József- és a Zagyvai-rakodón. (Hön 924.)
1888
– Községi iparostanonc iskolát hoztak létre Salgótarjánban a Salgótarjáni Ipartestület fenntartásában. (Nmt II. 97. p.)
1889. május 16.
– Az első atlétikai versenyt rendezték Balassagyarmaton 10 km-es gyaloglás, távol- és magasugrás számokban, korlát- és nyújtógyakorlatok bemutatásával. (Nmt II. 103. p.)
1889. december 17.
– A nógrádi választókerületben Huszár István halála miatt választást tartottak, melyen báró Andreánszky Gábort választották meg képviselőnek.
1889
– Az uralkodó a megye főispánjává gróf Dégenfeld Lajost nevezte ki, akinek nógrádi birtokai Szirák környékén voltak. (Nmt II. 72. p.)
– A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt Salgótarjánban megszervezte iparostanonc iskoláját. (Nmt II. 97. p.)
1890. április 8.
– Sajtóvita kezdődött arról, hogy hol legyen a megye székhelye, Balassagyarmaton vagy a megye egyetlen városában, Losoncon. Végül maradt Balassagyarmat a székhely. (Hön 268.)
1890. augusztus 1.
– „Nógrádi Függetlenség” címmel lap jelent meg Losoncon, melynek csak egy száma maradt fenn. (Hön 524.)
1890. november 9.
– Nagy Iván történész felhívást tett közzé a „Nógrádi Lapok és Honti Híradó” hasábjain vármegyei múzeumi társulat alakítása ügyében. (Hön 834.)
1890
– Losoncon polgári iskola kezdte meg működését. (Nmt II. 97. p.)
– Gróf Czebrián László agyagárugyárat alapított Losoncszalatnán, mely téglát és cserepet állított elő. (Nmt II. 146. p.)
1891. február 25.
– Karancsságon tiltakozást váltott ki a csendőrség megjelenése a képviselő-választáson. (Hön 134.)
1891. március 15.
– Nagy Iván történész vezetésével megalakult a Nógrád Vármegyei Múzeumi Társulat 28 taggal. (Nmt II. 100. p.)
1891. augusztus 15.
– Átadták a forgalomnak az Ipolyság – Balassagyarmat vasútvonalat. (Hön 551.)
1891. december 27.
– Megalakult a Szécsényi Önkéntes Tűzoltó Kör. (Hön 1003.)
1891
– A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt megszervezi Salgóbányán a telepi iparostanonc iskoláját. (Nmt II. 97. p.)
1892. január 29. – február 3.
– Országgyűlési választásokon képviselők lettek: Balás Antal (Szabadelvű Párt) a balassagyarmati, Bölöny Ödön (Szabadelvű Párt) a szécsényi, Sréter Alfréd (Szabadelvű Párt) a sziráki, báró Andreánszky Gábor (Nemzeti Párt) a nógrádi, gróf Gyürky Ábrahám (Szabadelvű Párt) a losonci, Beniczky Árpád (Függetlenségi Párt) a füleki választókerületben.
1892. november 26.
– Palackgyár építését határozták el Salgótarjánban az Egyesült Magyarhoni Üveggyárak Rt közgyűlésén. (Hön 895.)
1893. november 18.
– Bejegyezték az iparlajstromba Schwarz A. és Fiai üveggyártási iparának engedélyezését Pálfalván. (Hön 867.)
1893. december 10.
– Lukács Béla Huta néven adták át a z Egyesült Magyarhoni Üveggyárak salgótarjáni gyárát, a későbbi palackgyárat. (Hön 955.)
1894. május 31.
– A vármegyei közgyűlés a millenniumi programok költségeinek fedezésére, a megye településeire 3%-os pótadót vetett ki, melyet 5 évig terveztek beszedni. (Hön 396.)
1894. szeptember
– Hadgyakorlat megszemlélésére Nógrádba látogatott Ferenc József. (Nmt II. 77. p.)
1894. december 15.
– Megjelent Losoncon a „Losonczi Hírlap”, mely a Szabadelvű Párt nógrádi hírlapja lett. (Hön 970.)
1895. május 2.
– Salgótarján környékén közel 500 bányász kezdett sztrájkba. Az inászói munkások elbarikádozták magukat. A sztrájk leverésére 400 katonát és 40 csendőrt vetettek be. (Nmt II. 182. p.)
1895. október
– Rudnay Bélát nevezte ki az uralkodó főispánnak gróf Dégenfeld Lajos lemondása után. (Nmt II. 72. p.)
1895. december 20.
– A megyei közgyűlésen Török Zoltánt választották meg alispánnak. Az ellenérdekelt Scitovszky-párt tiltakozott a vármegyei tisztviselők megválasztása ellen. (Nmt II. 72. p.)
1895
– A megyében 423 gőzerővel hajtott mezőgazdasági gép volt, ezek közül 207 volt a cséplőgép, és 213 a gőzlokomobil. (Nmt II. 108. p.)
1896. január
– A megye főispánjává az uralkodó Dániel László országgyűlési képviselőt nevezte ki. (Nmt II. 72. p.)
1896. június 14.
– „Szirák és Vidéke” címen hetilap jelent meg, fejléce szerint közgazdasági, szépirodalmi és társadalmi tartalommal. (Hön 429.)
1896. június 15.
– Nógrád Vármegye Törvényhatósági Bizottsága a millennium alkalmából díszközgyűlést tartott Balassagyarmaton. (Hön 433.)
1896. augusztus 15.
– Megnyílt az Aszód – Balassagyarmat vasútvonal, amely a Budapesttel való összeköttetést biztosította. A rendszeres közlekedés azonban csak december 1-én indult meg. (Hön 552.; 636.)
1896. október 29. – november 4.
– Országgyűlési választásokon képviselők lettek: Latkóczy Imre, halála után 1898-tól gróf Forgách Antal (Szabadelvű Párt) a balassagyarmati, gróf Pejacsevich Artúr (Szabadelvű Párt), majd 1899-től Scitovszky János (Egyesült Ellenzék) a szécsényi, Sréter Alfréd (Szabadelvű Párt) a sziráki, Beniczky Árpád (Kossuth Párt) a nógrádi, gróf Dégenfeld Lajos (Szabadelvű Párt) a losonci, Berchtold Artúr (Szabadelvű Párt) a füleki választókerületben. (Nmt II. 74. p.)
1896
– Nógrád Megyei Egyesült Ellenzék néven működött a Scitovszky János körül szerveződött csoport. (Nmt II. 72. p.)
1897. május 1.
– Tejgazdasági munkásnőket képző iskola nyílt meg Szécsényben, mely a megye első szakiskolája volt. (Hön 314.)
1897. szeptember 16.
– Átadták a balassagyarmati Mária Valéria Közkórház épületét, amely december 20-tól kezdte meg működését. (Hön 644.)
1898. február
– Sztrájk tört ki Salgótarjánban a bányászok között, akik 8 órás munkaidőt és magasabb napi bért követeltek. Legtovább Károly-akna tartott ki. Két század katonával verték le a sztrájkot, melynek során Török Zoltán alispán is igyekezett közvetíteni a munkavállalók és a bánya vezetése között. (Nmt II. 183. p.)
1899
– Első alkalommal vettek részt Mátranovákról, Nádújfaluból, Homokterenyéről származó munkások a Magyarországi Szociáldemokrata Párt VI. kongresszusán. (Nmt II. 182. p.)

1900
– A megye lakossága 239 097 fő. Továbbra is egy rendezett tanácsú város volt, Losonc. A balassagyarmati járásban 14 körjegyzőség, a Rétság székhelyű nógrádiban 14, a szécsényiben 11, a losonciban 9, a gácsiban 8, a szirákiban 13, a Salgótarján székhelyű füleki járásban 12 körjegyzőség volt. (Nmt II. 88. p.)
– A megyében 25 orvosi körzetben 55 orvos, 102 szülésznő és 25 gyógyszertár volt, valamint két közkórház, Balassagyarmaton és Losoncon. Emellett 8 társulati vagy magán, és 15 kisebb járványkórház működött. (Nmt II. 91-92. p.)
– Balassagyarmaton főgimnázium kezdte meg működését. (Nmt III. 134. p.)
1901. október 2-9.
– Országgyűlési választásokon képviselők lettek: gróf Forgách Antal (Szabadelvű Párt) a balassagyarmati, Pintér Sándor (független) a szécsényi, Sréter Alfréd (Szabadelvű Párt) a sziráki, Scitovszky János (Egyesült Ellenzék), 1903-tól Kálosi József a nógrádi, gróf Andrássy Gyula (Szabadelvű Párt) a losonci, Beniczky Árpád (Kossuth Párt) a füleki választókerületben.
1902. november 30.
– Megjelent a „Pásztó és Vidéke” hetilap. (Hön 907.)
1902
– A megyei közgyűlés 44 község szlovák hangzású nevének megváltoztatását kérte. Tíz község tiltakozott a névváltoztatás ellen, de csak Ozdin esetében tekintettek el az új névtől. (Nmt II. 84. p.)
1903. augusztus 22.
– Salgótarján főterén nagygyűlés volt, melyen Weltner Jakab és Teszársz Károly szakszervezeti vezetők a több mint hatezer bányász és munkás előtt a munkásság érdekvédelmi szervezeteinek létrehozását hangsúlyozták. A helyszínen meg is alakították a Vas- és Fémmunkások Szövetsége helyi csoportját. (Nmt II. 184. p.)
1903. szeptember 1.
– Polgári iskola kezdte meg működését Salgótarjánban. (Nmt II. 97. p.)
1903
– Az első országos bányászértekezleten a salgótarjáni szénmedence munkásait Peész Mihály és Gregovszky Péter képviselték. (Nmt II. 184. p.)
1904. december 10.
– A salgótarjáni Lukács Béla Huta új neve Salgótarjáni Palackgyár Rt lett. (Hön 957.)
1905. január 26.
– Az ún. „fekete csütörtök” Salgótarjánban a képviselő-választás napján, amikor 3-4 ezer fős tömeg üzleteket, vendéglőket dúlt fel és betörte több kormánypárti választó ablakát. (Hön 65.)
1905. január 26. – február 4.
– Országgyűlési választásokon képviselők lettek: gróf Zichy Vladimir (Ellenzék) a balassagyarmati, Fechl János (Szabadelvű Párt) a szécsényi, Kubinyi Márton (Ellenzék) a sziráki, Kálosi József (Ellenzék) a nógrádi, Bába Molnár Albert (Ellenzék) a losonci, Jankovich Marcell (Ellenzék) a füleki választókerületben.
1905. január
– Sztrájk robbant ki a Rakottyai-féle Zománcárugyárban Losoncon, mert 22 munkást elbocsátottak. Bár közel egy hónapig kitartott a 221 munkás munkabeszüntetése, nem ért célt. (Nmt II. 191. p.)
1905. március
– A Salgótarjáni Acélgyárban kitört az első sztrájk, melyben az előhengerészek béremelést követeltek. A gyárvezetés részleges engedményt tett. (Nmt II. 191. p.)
1905. november 4.
– Török Zoltán főispán rendkívüli közgyűlésen jelentette be lemondását, az uralkodó helyette gróf Berchtold Artúrt nevezte ki. A közgyűlés nem fogadta el a döntést, mivel a kormányt nem fogadták el alkotmányosnak, így a kinevezést kormányzati ellenjegyzés nélkülinek tekintették. (Nmt II. 79. p.)
1905. december 24.
– „Losonczi Újság” címmel társadalmi hetilap jelent meg Losoncon. (Hön 992.)
1906. január 12.
– Többszöri kísérlet után üres közgyűlési teremben, titkára és a várnagy jelenlétében tette le gróf Berchtold Artúr a főispáni esküt. (Nmt II. 80. p.)
1906. április 29. – május 8.
– Országgyűlési választásokon képviselők lettek: gróf Zichy Vladimir (Egyesült Ellenzék) a balassagyarmati, gróf Majláth Géza (Egyesült Ellenzék) a szécsényi, Kubinyi Márton (Egyesült Ellenzék) a sziráki, Kálosi József (Egyesült Ellenzék) a nógrádi, Bába Molnár Albert (Egyesült Ellenzék), majd Beniczky Árpád a losonci, Jankovich Marcell (Egyesült Ellenzék) a füleki választókerületben.
1906. május 15.
– Az uralkodó visszahívta gróf Berchtold Artúrt a főispáni székből, és Prónay Mihály alsópetényi földbirtokost nevezte ki helyére. (Nmt II. 81. p.)
– Sztudinka Ferenc szerkesztésében „Magyar Ipartörténet” címen folyóirat jelent meg Losoncon. (Hön 356.)
1906. június 24.
– Sztrájk tört ki az Észak-magyarországi Kőszénbánya etesi Albert-aknájában a büntetéspénzek levonása, és a nyugdíjkor előtt álló bányászok elbocsátása miatt. A munkabeszüntetés kiterjedt a környező települések, illetve a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt bányáira is. A kivezényelt katonaság összecsapott a bányászokkal, kik közül egy meghalt, 11 megsebesült. A bányatelepek megszállása ellenére a közel négyezer bányász három hétig nem vette fel a munkát. Végül a vezetőket elfogták, bíróság elé állították, 68 bányászt kitoloncoltak és többet elbocsátottak. (Nmt II. 191-192. p.)
1906. október
– Salgótarjánban a szabósegédek léptek sztrájkba 11 órás munkaidőt, vasárnapi munkaszünetet, sürgős munkáért 50%-os felárat és május 1. munkaszüneti nappá nyilvánítását követelve. Végül megegyeztek az Ipartestülettel. (Nmt II. 192. p.)
1907. április
– A szinobányai üveggyár dolgozói sztrájkoltak a szénhiány miatt elmaradt bérükért. A négy napos sztrájk megegyezéssel végződött. (Nmt II. 192. p.)
1907. október
– Krepuska Géza cselédei Somoskőújfalun tiltakoztak a tiszttartónál a párbér levonása ellen, a segítségül hívott bírót és segédjegyzőt is megverték, a csendőrökkel is szembeszálltak. Végül négy cselédet letartóztattak. (Nmt II. 123. p.)
– Felfüggesztették a Vas- és Fémmunkások salgótarjáni csoportjának működését a Hirsch és Frank Gyárban kitört sztrájk támogatása miatt. (Nmt II. 188. p.)
1908. február 7.
– Megalakult a Balassagyarmati Sport Egyesület. (Hön 94.)
1908
– Magyar Nemzeti Intézet néven egyesült a Nógrádi Nemzeti Intézet, a Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület nógrádi szervezete és a Felső Nógrád Megyei Közművelődési Egyesület. A magyar kultúra terjesztése mellett feladatának tekintette az analfabetizmus, az alkoholizmus, a kivándorlás, az egyke és a tüdővész elleni küzdelmet is. Díszelnöke Prónay Mihály főispán, elnöke Török Zoltán nyugalmazott főispán lett. (Nmt II. 85. p.)
1909
– Megalakul a Losonci Szlovák Bank Bazovszky Lajos losonci ügyvéd kezdeményezésére. (Nmt II. 86. p.)
– Kiépült a Vác – Nógrádverőce vasútvonal Drégelypalánkig, ahonnan szárnyvonal ágazott ki Diósjenőről Rétság, Romhány felé. (Nmt II. 151. p.)
1910. április 16.
– Jóváhagyták a Kisterenyei Kaszinó alapszabályát. (Hön 287.)
1910. június 1-10.
– Országgyűlési választásokon képviselők lettek: gróf Wickenburg Márk (Nemzeti Munkapárt), 1912. április 30-tól pedig dr. Sztranyavszky Sándor a balassagyarmati, dr. Scitovszky Béla (Nemzeti Munkapárt) a szécsényi, Balássy Árpád (Nemzeti Munkapárt) a sziráki, Muzslay Gyula (Nemzeti Munkapárt) a nógrádi, Rohonyi Gyula (Nemzeti Munkapárt), majd lemondása után Hazai Samu a losonci, dr. Mocsáry Sándor (Nemzeti Munkapárt) a füleki választókerületben.
1911. május 13.
– „Losonc” címmel szociáldemokrata irányzatú lap jelent meg Losoncon. (Hön 350.)
1911. július 8.
– Közgazdasági, társadalmi és szépirodalmi tartalommal Balassagyarmaton „Nógrád” címmel jelent meg hetilap. (Hön 489.)
1911. december 23.
– „Felsőnógrád” címmel jelent meg Losoncon a Nemzeti Munkapárt megyei hivatalos hetilapja. (Hön 990.)
1912. június 1.
– Megkezdte az áramszolgáltatást a Salgótarján melletti vízválasztói centrálé. (Hön 399.)
1913. június 26.
– Megalakult a Balassagyarmati Torna Club. (Hön 459.)
1914
– Megkezdte működését Balassagyarmaton a vármegye múzeuma az elkészült új épületben. (Nmt II. 100. p.)
1916. szeptember
– Az erdélyi menekültek első csoportja a megyébe érkezett. 1917 májusáig számuk elérte a 6200 főt. (Nmt II. 201. p.)
1916. december
– Elkezdődtek a megyében a gabonarekvirálások, melyek a háború végéig egyre csökkenő eredménnyel ismétlődtek. (Nmt II. 201. p.)
1917. szeptember
– Salgótarján környékén a bányászok sztrájkba léptek. Balassagyarmatról 150 katonát irányítottak át a sztrájk letörésére. Végül október elején megszületett a megegyezés: 50%-ra emelték a háborús pótlékot, minden bányász 50-50 korona ruhapénzt kapott a maga, felesége és 14 év alatti gyermeke részére, a társulati élelemtárakba a munkások választhattak kiadót, rendszeresítették a panasznapokat. (Nmt II. 205. p.)
1917. november 25.
– Kisterenyén nők tüntetésen követelték a mielőbbi békét. (Nmt II. 207. p.)
1918. január 28.
– Megalakult a bánya- és kohómunkások salgótarjáni helyi szervezete. (Nmt II. 207. p.)
1918. február 1-2.
– Béremelést és munkaidő csökkentést követelve sztrájkba lépett a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt 800 munkása. (Hön 82.)
1918. június
– A Salgótarjáni Acélgyár munkásai és több mint négyezer bányász sztrájkkal tiltakozott a budapesti MÁV Gépgyárban történt sortűz miatt. Az acélgyári tiltakozás vezetőit letartóztatták és Kassára, a hadbíróságra vitték. A sztrájkot katonai erővel nyomták el. (Nmt II. 207. p.)
1918. augusztus 11.
– A salgótarjáni 115. népfölkelő bányász munkásszázad 2200 tagja hagyta abba a munkát, tiltakozva az élelem és ruha ellátás miatt. (Nmt 207. p.)
1918. október 30.
– Visszaérkeztek Salgótarjánba Kassáról a júniusi sztrájk idején letartóztatott szakszervezeti vezetők, akiket ünnepséggel fogadtak. (Nmt II. 212. p.)
1918. október 31.
– Az őszirózsás forradalomról, a népkormány megalakulásáról táviratban értesítették Balassagyarmaton Nagy Mihály alispánt. (Nmt II. 211. p.)