1900-1918

 

1900
– A megye lakossága 239 097 fő. Továbbra is egy rendezett tanácsú város volt, Losonc. A balassagyarmati járásban 14 körjegyzőség, a Rétság székhelyű nógrádiban 14, a szécsényiben 11, a losonciban 9, a gácsiban 8, a szirákiban 13, a Salgótarján székhelyű füleki járásban 12 körjegyzőség volt. (Nmt II. 88. p.)
– A megyében 25 orvosi körzetben 55 orvos, 102 szülésznő és 25 gyógyszertár volt, valamint két közkórház, Balassagyarmaton és Losoncon. Emellett 8 társulati vagy magán, és 15 kisebb járványkórház működött. (Nmt II. 91-92. p.)
– Balassagyarmaton főgimnázium kezdte meg működését. (Nmt III. 134. p.)
1901. október 2-9.
– Országgyűlési választásokon képviselők lettek: gróf Forgách Antal (Szabadelvű Párt) a balassagyarmati, Pintér Sándor (független) a szécsényi, Sréter Alfréd (Szabadelvű Párt) a sziráki, Scitovszky János (Egyesült Ellenzék), 1903-tól Kálosi József a nógrádi, gróf Andrássy Gyula (Szabadelvű Párt) a losonci, Beniczky Árpád (Kossuth Párt) a füleki választókerületben.
1902. november 30.
– Megjelent a „Pásztó és Vidéke” hetilap. (Hön 907.)
1902
– A megyei közgyűlés 44 község szlovák hangzású nevének megváltoztatását kérte. Tíz község tiltakozott a névváltoztatás ellen, de csak Ozdin esetében tekintettek el az új névtől. (Nmt II. 84. p.)
1903. augusztus 22.
– Salgótarján főterén nagygyűlés volt, melyen Weltner Jakab és Teszársz Károly szakszervezeti vezetők a több mint hatezer bányász és munkás előtt a munkásság érdekvédelmi szervezeteinek létrehozását hangsúlyozták. A helyszínen meg is alakították a Vas- és Fémmunkások Szövetsége helyi csoportját. (Nmt II. 184. p.)
1903. szeptember 1.
– Polgári iskola kezdte meg működését Salgótarjánban. (Nmt II. 97. p.)
1903
– Az első országos bányászértekezleten a salgótarjáni szénmedence munkásait Peész Mihály és Gregovszky Péter képviselték. (Nmt II. 184. p.)
1904. december 10.
– A salgótarjáni Lukács Béla Huta új neve Salgótarjáni Palackgyár Rt lett. (Hön 957.)
1905. január 26.
– Az ún. „fekete csütörtök” Salgótarjánban a képviselő-választás napján, amikor 3-4 ezer fős tömeg üzleteket, vendéglőket dúlt fel és betörte több kormánypárti választó ablakát. (Hön 65.)
1905. január 26. – február 4.
– Országgyűlési választásokon képviselők lettek: gróf Zichy Vladimir (Ellenzék) a balassagyarmati, Fechl János (Szabadelvű Párt) a szécsényi, Kubinyi Márton (Ellenzék) a sziráki, Kálosi József (Ellenzék) a nógrádi, Bába Molnár Albert (Ellenzék) a losonci, Jankovich Marcell (Ellenzék) a füleki választókerületben.
1905. január
– Sztrájk robbant ki a Rakottyai-féle Zománcárugyárban Losoncon, mert 22 munkást elbocsátottak. Bár közel egy hónapig kitartott a 221 munkás munkabeszüntetése, nem ért célt. (Nmt II. 191. p.)
1905. március
– A Salgótarjáni Acélgyárban kitört az első sztrájk, melyben az előhengerészek béremelést követeltek. A gyárvezetés részleges engedményt tett. (Nmt II. 191. p.)
1905. november 4.
– Török Zoltán főispán rendkívüli közgyűlésen jelentette be lemondását, az uralkodó helyette gróf Berchtold Artúrt nevezte ki. A közgyűlés nem fogadta el a döntést, mivel a kormányt nem fogadták el alkotmányosnak, így a kinevezést kormányzati ellenjegyzés nélkülinek tekintették. (Nmt II. 79. p.)
1905. december 24.
– „Losonczi Újság” címmel társadalmi hetilap jelent meg Losoncon. (Hön 992.)
1906. január 12.
– Többszöri kísérlet után üres közgyűlési teremben, titkára és a várnagy jelenlétében tette le gróf Berchtold Artúr a főispáni esküt. (Nmt II. 80. p.)
1906. április 29. – május 8.
– Országgyűlési választásokon képviselők lettek: gróf Zichy Vladimir (Egyesült Ellenzék) a balassagyarmati, gróf Majláth Géza (Egyesült Ellenzék) a szécsényi, Kubinyi Márton (Egyesült Ellenzék) a sziráki, Kálosi József (Egyesült Ellenzék) a nógrádi, Bába Molnár Albert (Egyesült Ellenzék), majd Beniczky Árpád a losonci, Jankovich Marcell (Egyesült Ellenzék) a füleki választókerületben.
1906. május 15.
– Az uralkodó visszahívta gróf Berchtold Artúrt a főispáni székből, és Prónay Mihály alsópetényi földbirtokost nevezte ki helyére. (Nmt II. 81. p.)
– Sztudinka Ferenc szerkesztésében „Magyar Ipartörténet” címen folyóirat jelent meg Losoncon. (Hön 356.)
1906. június 24.
– Sztrájk tört ki az Észak-magyarországi Kőszénbánya etesi Albert-aknájában a büntetéspénzek levonása, és a nyugdíjkor előtt álló bányászok elbocsátása miatt. A munkabeszüntetés kiterjedt a környező települések, illetve a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt bányáira is. A kivezényelt katonaság összecsapott a bányászokkal, kik közül egy meghalt, 11 megsebesült. A bányatelepek megszállása ellenére a közel négyezer bányász három hétig nem vette fel a munkát. Végül a vezetőket elfogták, bíróság elé állították, 68 bányászt kitoloncoltak és többet elbocsátottak. (Nmt II. 191-192. p.)
1906. október
– Salgótarjánban a szabósegédek léptek sztrájkba 11 órás munkaidőt, vasárnapi munkaszünetet, sürgős munkáért 50%-os felárat és május 1. munkaszüneti nappá nyilvánítását követelve. Végül megegyeztek az Ipartestülettel. (Nmt II. 192. p.)
1907. április
– A szinobányai üveggyár dolgozói sztrájkoltak a szénhiány miatt elmaradt bérükért. A négy napos sztrájk megegyezéssel végződött. (Nmt II. 192. p.)
1907. október
– Krepuska Géza cselédei Somoskőújfalun tiltakoztak a tiszttartónál a párbér levonása ellen, a segítségül hívott bírót és segédjegyzőt is megverték, a csendőrökkel is szembeszálltak. Végül négy cselédet letartóztattak. (Nmt II. 123. p.)
– Felfüggesztették a Vas- és Fémmunkások salgótarjáni csoportjának működését a Hirsch és Frank Gyárban kitört sztrájk támogatása miatt. (Nmt II. 188. p.)
1908. február 7.
– Megalakult a Balassagyarmati Sport Egyesület. (Hön 94.)
1908
– Magyar Nemzeti Intézet néven egyesült a Nógrádi Nemzeti Intézet, a Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület nógrádi szervezete és a Felső Nógrád Megyei Közművelődési Egyesület. A magyar kultúra terjesztése mellett feladatának tekintette az analfabetizmus, az alkoholizmus, a kivándorlás, az egyke és a tüdővész elleni küzdelmet is. Díszelnöke Prónay Mihály főispán, elnöke Török Zoltán nyugalmazott főispán lett. (Nmt II. 85. p.)
1909
– Megalakul a Losonci Szlovák Bank Bazovszky Lajos losonci ügyvéd kezdeményezésére. (Nmt II. 86. p.)
– Kiépült a Vác – Nógrádverőce vasútvonal Drégelypalánkig, ahonnan szárnyvonal ágazott ki Diósjenőről Rétság, Romhány felé. (Nmt II. 151. p.)
1910. április 16.
– Jóváhagyták a Kisterenyei Kaszinó alapszabályát. (Hön 287.)
1910. június 1-10.
– Országgyűlési választásokon képviselők lettek: gróf Wickenburg Márk (Nemzeti Munkapárt), 1912. április 30-tól pedig dr. Sztranyavszky Sándor a balassagyarmati, dr. Scitovszky Béla (Nemzeti Munkapárt) a szécsényi, Balássy Árpád (Nemzeti Munkapárt) a sziráki, Muzslay Gyula (Nemzeti Munkapárt) a nógrádi, Rohonyi Gyula (Nemzeti Munkapárt), majd lemondása után Hazai Samu a losonci, dr. Mocsáry Sándor (Nemzeti Munkapárt) a füleki választókerületben.
1911. május 13.
– „Losonc” címmel szociáldemokrata irányzatú lap jelent meg Losoncon. (Hön 350.)
1911. július 8.
– Közgazdasági, társadalmi és szépirodalmi tartalommal Balassagyarmaton „Nógrád” címmel jelent meg hetilap. (Hön 489.)
1911. december 23.
– „Felsőnógrád” címmel jelent meg Losoncon a Nemzeti Munkapárt megyei hivatalos hetilapja. (Hön 990.)
1912. június 1.
– Megkezdte az áramszolgáltatást a Salgótarján melletti vízválasztói centrálé. (Hön 399.)
1913. június 26.
– Megalakult a Balassagyarmati Torna Club. (Hön 459.)
1914
– Megkezdte működését Balassagyarmaton a vármegye múzeuma az elkészült új épületben. (Nmt II. 100. p.)
1916. szeptember
– Az erdélyi menekültek első csoportja a megyébe érkezett. 1917 májusáig számuk elérte a 6200 főt. (Nmt II. 201. p.)
1916. december
– Elkezdődtek a megyében a gabonarekvirálások, melyek a háború végéig egyre csökkenő eredménnyel ismétlődtek. (Nmt II. 201. p.)
1917. szeptember
– Salgótarján környékén a bányászok sztrájkba léptek. Balassagyarmatról 150 katonát irányítottak át a sztrájk letörésére. Végül október elején megszületett a megegyezés: 50%-ra emelték a háborús pótlékot, minden bányász 50-50 korona ruhapénzt kapott a maga, felesége és 14 év alatti gyermeke részére, a társulati élelemtárakba a munkások választhattak kiadót, rendszeresítették a panasznapokat. (Nmt II. 205. p.)
1917. november 25.
– Kisterenyén nők tüntetésen követelték a mielőbbi békét. (Nmt II. 207. p.)
1918. január 28.
– Megalakult a bánya- és kohómunkások salgótarjáni helyi szervezete. (Nmt II. 207. p.)
1918. február 1-2.
– Béremelést és munkaidő csökkentést követelve sztrájkba lépett a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt 800 munkása. (Hön 82.)
1918. június
– A Salgótarjáni Acélgyár munkásai és több mint négyezer bányász sztrájkkal tiltakozott a budapesti MÁV Gépgyárban történt sortűz miatt. Az acélgyári tiltakozás vezetőit letartóztatták és Kassára, a hadbíróságra vitték. A sztrájkot katonai erővel nyomták el. (Nmt II. 207. p.)
1918. augusztus 11.
– A salgótarjáni 115. népfölkelő bányász munkásszázad 2200 tagja hagyta abba a munkát, tiltakozva az élelem és ruha ellátás miatt. (Nmt 207. p.)
1918. október 30.
– Visszaérkeztek Salgótarjánba Kassáról a júniusi sztrájk idején letartóztatott szakszervezeti vezetők, akiket ünnepséggel fogadtak. (Nmt II. 212. p.)
1918. október 31.
– Az őszirózsás forradalomról, a népkormány megalakulásáról táviratban értesítették Balassagyarmaton Nagy Mihály alispánt. (Nmt II. 211. p.)