1918-1925

 

1918. november 1.
– Balassagyarmaton Nemzeti Tanács alakult dr. Somló József ügyvéd elnökletével, mely bejelentette, hogy tevékenységét az egész megyére kiterjeszti. (Nmt II. 212. p.)
1918. november 3.
– Szécsényben Popovics János kereskedő, Salgótarjánban dr. Mikovinyi Jenő járásbíró elnökletével megalakult a helyi Nemzeti Tanács. (Hön 790.; 791.)
– Újjáalakult a Magyarországi Szociáldemokrata Párt balassagyarmati szervezete. (Nmt II. 220. p.)
– Balassagyarmaton megalakult a Nógrád Megyei Madách Társaság a Madách-ügyi emlékbizottság utódaként. (Hön 789.)
1918. november 4.
– A Salgótarjáni Nemzeti Tanács ülésén elhatározták, hogy a járás területére is kiterjesztik tevékenységüket, és küldöttekkel segítik a községi nemzeti tanácsok megalakulását. (Nmt II. 213. p.)
1918. november 16.
– Nógrád megye kormánybiztosának Rákóczy István volt megyei aljegyzőt nevezték ki. (Nmt II. 224. p.
1918. december 26.
– Salgótarjánban a bányászok és a vas- és fémmunkások összbizalmi értekezlete a kommunista pártszervezet megalakításáról döntött. (Nmt II. 223. p.)
1919. január 3-4.
– Zavargások és fosztogatások voltak Salgótarjánban, a kormány statáriumot rendelt el. (Hön 15.)
1919. január 15.
– 45 főnyi cseh-szlovák katonai különítmény szállta meg Balassagyarmatot. (Hön 39.)
1919. január 29.
– Balassagyarmaton a vasutasok és a város polgárai katonai, reguláris egységek támogatásával kiszorították a településről a cseh-szlovák megszálló csapatot. (Hön 73.)
1919. február 26.
– Nógrád megye kormánybiztosának a szociáldemokrata Saly Endrét nevezték ki. (Nmt II. 225. p.)
1919. március 22.
– Balassagyarmaton a vármegyeház előtti népgyűlésen ismertette dr. Somló József, Saly Endre és Császár Géza százados, a katonatanács elnöke az előző napi budapesti eseményeket. (Nmt II. 234. p.)
1919. március 23.
– Balassagyarmaton megalakult a megyei direktórium. (Hön 215.)
1919. március 23-25.
– Megalakultak a járási direktóriumok. (Nmt II. 235. p.)
1919. március 26.
– Salgótarjánban vasutasokból megalakult a későbbi Vörös Őrség magját alkotó rendfenntartó egység. (Nmt II. 242. p.)
1919. április 2.
– Salgótarjánban Kominek Lajos vezetésével hivatalosan megalakult a Vörös Őrség. (Nmt II. 242. p.)
1919. április 7-8.
– A megyében megtörténtek a tanácsválasztások. (Nmt II. 238. p.)
1919. április közepe
– A megyében sorra alakulnak a földbirtokrendező tanácsok. (Nmt II. 248. p.)
1919. április 23.
– Munkászászlóalj alakult a Salgótarjáni Acélgyárban a cseh-szlovák intervenciós fenyegetés miatt. (Hön 298.)
1919. április
– Megalakultak a forradalmi törvényszékek. Balassagyarmaton Kletzár Lajos törvényszéki bíró volt az elnök, tagjai Kiss Gyula nyomdász és Fogarassy József, jegyzője Zana Lajos asztalos, vádbiztosa Ébneth Lajos államügyész lett. Salgótarjánban az elnök Fajd József bányász, tagjai Oczel János és Lázár Endre, vádbiztosa dr. Varga Kálmán ügyvéd, jogi szakértője dr. Mikovinyi Jenő, volt járásbíró lett. (Nmt II. 241. p.)
1919. május 2.
– Cseh-szlovák intervenciós csapatok támadása Salgótarján, Balassagyarmat és Miskolc körzetében. Megszállták Miskolcot, Ózdot, és erős támadást indítottak Fülek – Salgótarján ellen. A védekezésben részt vett a munkászászlóalj is. (Nmt II. 261. p.)
– A Salgótarjánt védő dandár parancsnoka felvetette a település kiürítését, melyet Hevesi Gyula népbiztos ellenzett és megakadályozott. (Nmt II. 261. p.)
1919. május 3.
– A cseh-szlovák csapatok megszállták Szécsényt, és Balassagyarmat térségében támadást kezdeményeztek. (Nmt II. 262. p.)
– Pásztón a közbiztonság megőrzésére önkéntesekből 36 tagú fegyveres őrséget szerveztek. (Nmt II. 242. p.)
1919. május 4.
– A cseh-szlovák csapatok bevonultak Fülekre. (Nmt II. 262. p.)
1919. május 5.
– A cseh-szlovák csapatok páncélvonat támogatásával elfoglalták Szécsényt, de a Balassagyarmatról érkező egységek támogatásával a vörösőrzászlóaljak Ludányig szorították vissza a támadókat. (Nmt II. 262. p.)
1919. május 9.
– A Salgótarján környékére vezényelt 5. hadosztálybeli csapatok megállították a cseh-szlovák támadást, és sikeres ellentámadásba mentek át. (Nmt II. 264. p.)
1919. május 12.
– A hadvezetés leállította az ellentámadást, és Litkétől Ajnácskőig tábori őrsi megfigyelést rendelt el a demarkációs vonalon. (Nmt II. 265. p.)
1919. május 18.
– Az újabb cseh-szlovák támadás kezdeteként Pétervására – Kisterenye irányában kezdték meg az előre nyomulást a Salgótarjánt védő egységek délről bekerítése céljából. (Nmt II. 266. p.)
1919. május 19.
– A cseh-szlovák csapatok Pétervására után elfoglalták Kisterenyét is, így délről lezárták a Salgótarjánból Hatvan felé való közlekedést. (Nmt II. 267. p.)
1919. május 20.
– Hatvan környékéről a 11. ezred egységeit vezényelték Kisterenye felmentésére, Salgótarján irányából pedig a munkászászlóalj támadott, így harapófogóba került a Kisterenyét megszállva tartó cseh-szlovák egység. Pétervására felől szintén magyar csapatok támadták őket. (Nmt II. 267. p.)
1919. május 23.
– Leváltották a leharcolt csapatokat Salgótarján környékéről, és a 80. dandárt nemzetközi ezred zászlóaljaival erősítették meg. (Nmt II. 268. p.)
1919. május 30.
– A Duna és az Ipoly vonalában álló vörös hadseregbeli egységek megindították a támadást, többek között Balassagyarmat környékén is. (Nmt II. 269. p.)
1919. június 7.
– Nógrád megye új kormánybiztosa, Frank Imre vasúti tisztviselő, Balassagyarmaton megkezdte tevékenységét. (Nmt II. 271. p.)
1919. július 22.
– Salgótarjánba érkezett Kun Béla és Vágó Béla a felvidéki visszavonulás utáni politikai hangulat feltérképezésére. (Nmt II. 273. p.)
1919. augusztus 6-8.
– Visszaállt a korábbi, direktórium előtti közigazgatás a megyében a román katonai erőre támaszkodva. (Hön 539.)
1919. augusztus 9.
– Salgótarjánt cseh-szlovák csapatok szállták meg, a román csapatok megálltak Zagyvapálfalvánál. (Hön 542.)
1919. szeptember 2.
– A románok Hatvanban kivégezték a Zagyvapálfalváról elhurcolt hat bányászt, Kiss Józsefet, Kucsera Ferencet, Mócsányi Lajost, Hatvani Drazsdik Miklóst, Pothornik Vencelt és Trajbiár Pált. (Nmt III. 11. p.)
1920. január 25-26.
– Nemzetgyűlési választásokon képviselők lettek: Drӓxler János (Keresztény Nemzeti Párt) a balassagyarmati, dr. Hencz Károly (Keresztény Nemzeti Párt) a szécsényi, Gunda Jenő (Keresztény Nemzeti Párt) a sziráki, Huszár Elemér (Keresztény Nemzeti Párt) a rétsági, dr. Mikovinyi Jenő (Keresztény Nemzeti Párt) a salgótarjáni, Ernszt Sándor (Keresztény Nemzeti Párt) az ipolysági, Karafiáth Jenő (Keresztény Nemzeti Párt) az ipolyszalkai választókerületben.
1920. december 31.
– A népszámlálás szerint a megye lakossága 206 878 fő. (Nmt III. 9. p.)
1921. szeptember 30.
– A Balassagyarmatra látogató antant határmegállapító bizottság átvette a „Nógrád vármegye panasza” című, a határok kijelölésének felülvizsgálatát szorgalmazó füzetet. (Hön 681.)
1921 folyamán
– A balassagyarmati főgimnázium felvette Balassi Bálint nevét. (Nmt III. 134. p.)
1922. január 27.
– Megalakult Salgótarján rendezett tanácsú város első képviselő-testülete, amely polgármesternek választotta Dr. Förster Kálmánt. (Hön 69.)
1922. április 22.
– Nógrád megye főispánjának Sztranyavszky Sándort iktatták be, az addigi főispán, dr. Huszár Aladár Komárom-Esztergom megye főispánja lett. (Nmt III. 18. p.)
1922. május 28. – június 11.
– Országgyűlési választásokon 51 033 szavazásra jogosult volt a megyében. Képviselők lettek: Scitovszky Béla (Egységes Párt) a balassagyarmati, Rakovszky István (Andrássy Párt) a szécsényi, Kohuth Adorján (Egységes Párt) a sziráki, Huszár Elemér (Andrássy Párt), 1924-ben visszahívták és helyére Bud János (Egységes Párt) került a rétsági, Klárik Ferenc (Szociáldemokrata Párt) a salgótarjáni, Ernszt Sándor (Keresztény Egység Pártja) az ipolysági, Karafiáth Jenő (Keresztény Egység Pártja) az ipolyszalkai választókerületben. (Nmt III. 19. p.)
1922. október 29.
– Horthy Miklós kormányzó Salgótarjánba látogatott. (Nmt III. 22. p.)
1923. január 20-21.
– A Madách Társaság Balassagyarmaton Madách Imre 100. születésnapjára nagyszabású rendezvénnyel emlékezett. (Hön 54.)
1923. május 1.
– Salgótarjánban „A Munka” címmel hetilap jelent meg. (Az első szám nem maradt fenn.) (Hön 348.)
1923. június 1.
– Megjelent a megyei tanítók és az iskolán kívüli népművelés fóruma, a „Nógrádi Kultúra” (egy időben „Nógrád-Honti Kultúra”) című folyóirat. (Hön 400.)
1923. június 19.
– Megalakult a Nógrád-Hont Megyei Iskolánkívüli Népművelési Bizottság. (Nmt III. 143. p.)
1923. szeptember 10.
– Salgótarjánban megnyílt a dr. Chorin Ferenc Gimnázium előkészítő tanfolyama. A társulatok által fenntartott intézmény 1927-ben nyerte el a nyilvános jogot. (Hön 631.)
1923. november 28.
– Rendezett tanácsú várossá alakult Balassagyarmat. (Hön 900.)
1924. szeptember
– A balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium reálgimnáziummá alakult. (Nmt III. 134. p.)
1925 folyamán
– Nógrád megyében 70 orvos dolgozott. (Nmt III. 123. p.)