1945-1946

 

1945. január 2.
– Salgótarján város polgármesterének az elmenekült Dr. Rátky Béla helyett Kilczer Béla építőmestert választották meg. (Hön 11.)
– Megalakult a Magyar Kommunista Párt salgótarjáni szervezete Kilczer Béla lakásán. (Nmt IV. 18. p.)
– A Salgótarjáni Acélgyár erőművében üzembe helyezték a megmentett turbinát, amely a Salgótarjáni Közhőerőművet februárig táplálta árammal. (Nmt IV. 25. p.)
1945. február 6.
– Nógrád megye új főispánja Szabó József lett. (Nmt IV. 23. p.)
1945. február 14.
– A Salgótarján Városi Nemzeti Bizottság megalakította az igazoló bizottságot, amely működése során 406 személy tevékenységét vizsgálta meg. Közülük három személyt népbíróság elé utalt, háromra büntetést rótt ki, tizenegyet állásából felfüggesztett, 389 személyt pedig igazolt. (Nmt IV. 23. p.)
1945. február 18.
– Balassagyarmaton megalakult nemzeti bizottság megyei hatókörrel kívánta intézni az ügyeket. (Hön 125.)
1945. április közepe
– A megyében Palotáson és Varsányban kezdődött meg a földosztás. (Nmt IV. 33. p.)
1945. június 18.
– Balassagyarmaton megalakult a 118 tagú megyei törvényhatósági bizottság a pártok (Független Kisgazda Párt, Szociáldemokrata Párt, Magyar Kommunista Párt, Nemzeti Parasztpárt), a szakszervezetek és az egyházak képviselőiből. (Nmt IV. 24. p.)
– Nógrád megye alispánja dr. Kovács Jenő lett. (Nmt IV. 24. p.)
1945. június
– A Balassagyarmaton tartott magyar–csehszlovák határ ellenőrzésével kapcsolatos tárgyalásokon megállapodtak, hogy az 1938-ban érvényben volt eljárásokat alkalmazzák a kettős birtokosok, az állategészségügyi intézkedések és a segítségnyújtás területén. (Nmt IV. 57. p.)
1945. augusztus 22.
– Budapest és Balassagyarmat között autóbusz-járat indult. (Hön 580.)
1945. szeptember 23.
– A Szociáldemokrata Párt megyei szervezete Balassagyarmaton küldöttértekezletet tartott, melyen 150 község 92 küldöttje jelent meg. (Nmt IV. 41. p.)
1945. október 17.
– Salgótarján főterén munkások tüntettek az élelmiszer ellátás megjavítását követelve. (Nmt IV. 38. p.)
1945. november 4.
– Országgyűlési választásokon Heves-Nógrád-Hont megyei listáról bejutott a Független Kisgazda Párt képviseletében Nagy Ferenc, dr. Mátéffy Géza, Adorján József, Baráth Endre, Szánthó Vezekényi István; a Magyar Kommunista Párt listájáról Kádár János, Oczel János, Sulyán György; a Nemzeti Parasztpárt listájáról Veres Péter, Buzás Márton Szabó József, Kerek Gábor; a Szociáldemokrata Párt listájáról Bán Antal, Szurdy István.
1946. január 1.
– A megye területén lévő szénbányákat melléküzemeikkel együtt állami kezelésbe vették. (Nmt IV. 53. p.)
1946. február 10.
– A Magyar Kommunista Párt Nógrád-Hont Megyei Bizottsága pártértekezlete Salgótarjánban. (XXXV.1.a 1. őrzési egység)
1946. február 15.
– A Magyar Kommunista Párt Nógrád-Hont Megyei Pártbizottsága tárgyalta a Salgótarjáni járási vezetőségnél előforduló klikk törekvések kivizsgálását. (XXXV.1.a 3. őrzési egység)
1946. február
– Megindult az első munkaverseny, a széncsata, mely során a tatabányai szénmedence a salgótarjánival, a dorogi a pécsivel versenyzett a széntermelés növelése érdekében. (Nmt IV. 52. p.)
1946. május
– Az országgyűlés által elfogadott törvény értelmében a megye területén lévő szénbányákat melléküzemeikkel együtt államosították. Létrejött a Magyar Állami Szénbányák (MÁSZ) II. Nógrád-Heves Bányakerületi Igazgatósága hat körzettel. (Nmt IV. 53. p.)
1946. június 12.
– A Magyar Kommunista Párt Nógrád-Hont Megyei Pártbizottsága megtárgyalta a Baloldali Blokk megyei és járási szintű intéző bizottságainak létrehozását, és az Újbirtokosok és Földhözjuttatottak Országos Szövetsége (UFOSZ) helyi szerveinek megalakítását, parasztnapok szervezését. (XXXV.1.a 3. őrzési egység)
1946. június
– A Salgótarjáni Acélgyár irányítását a szovjet katonai parancsnokság átadta a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt igazgatóságának. (Nmt IV. 62. p.)
1946. augusztus 1.
– Országosan bevezették az élelmiszerjegyeket. Nógrád megyét a közellátási miniszter önellátónak minősítette. (Nmt IV. 64. p.)
1946. augusztus közepe
– A Zagyvapálfalvai Üveggyárban újra megindult a termelés. (Nmt IV. 62. p.)
1946. november 18.
– Küldöttség ment Nógrád megyéből Nagy Ferenc miniszterelnökhöz az ipari árak csökkentése, a lakosság olcsóbb iparcikkekkel ellátása érdekében. (Nmt IV. 66. p.)
1946. december 1.
– Állami kezelésbe vették a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt gyárait, így a Salgótarjáni Acélgyárat is. (Nmt IV. 62. p.)
1946. december 25.
– A Magyar Kommunista Párt Nógrád-Hont Megyei Pártbizottsága ülésén Dömötör Ferenc megyei titkár bejelentette, hogy Győrbe helyezték át. Utóda Oczel János lett. (XXXV.1.a 3. őrzési egység)