1947-1949

 

1947. január 1.
– A Salgótarjáni Acélgyár a Nehézipari Központ (NIK) irányítása alá került. Mekis József Hofherr-gyári munkást nevezték ki élére munkásigazgatónak. (Nmt IV. 62. p.)
1947. január 12.
– Balassagyarmaton tartotta megyei konferenciáját az Újonnan Földhözjuttatottak Országos Szövetsége (UFOSZ) nógrádi szervezete. (Nmt IV. 68. p.)
1947. február 16.
– A Magyar Kommunista Párt Nógrád-Hont Megyei Bizottsága Salgótarjánban tartotta meg II. megyei pártkonferenciáját. (Nmt IV. 70. p.)
1947. június
– A gyári munkások kenyér fejadagjának csökkentése ellen tiltakoztak a Salgótarjáni Acélgyárban a termelés leállításával, a nők pedig tüntetéssel. (Nmt IV. 64. p.)
1947. augusztus 1.
– A Szociáldemokrata Párt megyei szervezete „Nógrádi Hírek” címmel hetilapot adott ki. (Hön 525.)
1947. augusztus 31.
– Országgyűlési választásokon Heves-Nógrád-Hont megyei listáról bejutott a Demokrata Néppárt képviseletében Nagy Lajos, dr. Mihelics Béla; Független Kisgazda Párt képviseletében Mihályfi Ernő, dr. Mátéffy Géza; a Magyar Kommunista Párt listájáról Kádár János, Oczel János, Sulyán György, Hermann Ferenc, Csillik József, Pothornyik József, Szomolyai Ágostonné; a Nemzeti Parasztpárt listájáról Veres Péter, Kerek Gábor; a Szociáldemokrata Párt listájáról Bán Antal, Kisházi Ödön.
1947. szeptember 1.
– A Magyar Kommunista Párt Nógrád-Hont Megyei Pártbizottsága ülésén felvetődött a megyeszékhely áthelyezésének kezdeményezése Balassagyarmatról Salgótarjánba. (XXXV.1.a 4. őrzési egység)
1948. január 18.
– A Magyar Kommunista Párt nógrádi szervezete Salgótarjánban tartotta meg III. megyei pártkonferenciáját, melynek fő témája a két munkáspárt egyesülésének előkészítése volt. (Nmt IV. 81. p.)
1948. március
– A 100 főnél több létszámot foglalkoztató üzemek sorában államosították a Salgótarjáni Üveggyárat, a Magyar Vasötvözetgyárat és a Budapest-Salgótarjáni Vasöntöde és Gépgyár Rt-t, melyből kivált a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár. A döntően külföldi érdekeltségbe tartozó Zagyvapálfalvai Üveggyár kirendelt vállalatvezetővel működött tovább. (Nmt IV. 82. p.)
1948. április 20.
– Megkezdődött a megyében a szociáldemokrata és a kommunista párt alapszervezeteinek egyesítése a megyei egységbizottság irányításával. (Hön 292.)
1948. május 17.
– Salgótarjánban 600 küldött részvételével zajlott le a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt megyei egyesítő konferenciája. Az MKP Központi Vezetőségét Szőnyi Tibor, az SZDP központot pedig Rónai Sándor képviselte. (Nmt IV. 83. p.)
1948. május
– Nógrád megyében 11 ezer munkanélkülit tartottak nyilván. (Nmt IV. 142. p.)
1948. június
– A megye új főispánjává Szkladán Ágostont nevezték ki. (Nmt IV. 97. p.)
1948. augusztus 15.
– A háborús károk helyreállítása után megindult a ferroszilícium termelés a salgótarjáni Magyar Vasötvözetgyárban. (Hön 556.)
1948. augusztus
– Megalakultak a megyében az első földbérlő szövetkezetek állami tartalékföldeken. (Nmt IV. 198. p.)
1948. október 2.
– Megyei konferenciát tartottak az Újonnan Földhözjuttatottak Országos Szövetsége (UFOSZ), a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetsége (FÉKOSZ), és a Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetsége (DÉFOSZ) szervezeti egyesítésének előkészítésére. (Nmt IV. 92. p.)
1948. október 24.
– Gépállomást avattak Zsúnypusztán, Tolmácson és Érsekvadkerten. (Nmt IV. 198. p.)
1948 folyamán
– Elkezdődött a bányaváros építése Nagybátonyban, melyet 16 ezer lakosra terveztek. Az első évben négy tömbházat adtak át 52 lakással. (Nmt IV. 142. p.)
– A megyében 2490 kisiparos tevékenykedett. (Nmt IV. 159. p.)
– A megyében 121 földműves szövetkezet volt, emellett még 98 Hangya és 34 hitelszövetkezet működött. (Nmt IV. 195. p.)
1949. február 14.
– Megalakult a Magyar Függetlenségi Népfront Nógrád-Hont Megyei Ideiglenes Népi Bizottsága Balassagyarmaton. A 15 tagú vezetőség nagy része a Magyar Dolgozók Pártja tagja volt. Megyei programot nem dolgoztak ki. (Hön 109., Nmt IV. 91. p.)
1949. február
– Befejeződött a megyében a Magyar Dolgozók Pártja tagjainak felülvizsgálata. A 38 180 nyilvántartott párttagból 33 819 jelent meg a felülvizsgálaton. Közülük 26 366 esetben nem találtak kifogást, 3749 főt kizártak, 3704 főt pedig visszaminősítettek tagjelöltnek. A párttagok száma így 19%-kal csökkent az országos 27%-kal szemben. (Nmt IV. 93. p.)
1949. május 8.
– Választási nagygyűlésen Salgótarjánban Kádár János, Lőrinciben és Kisterenyén Szőnyi Tibor volt a szónok. (Nmt IV. 91. p.)
1949. május 15.
– A választásokon a megyében a lakosság 98,1%-a szavazott a Magyar Függetlenségi Népfront jelöltjeire (országosan 95,6%). A listáról a parlamentbe jutottak a megyéből: Oczel János, Szkladán Ágoston, Bódi Jánosné, Együd János, Palkovics Béla, Pála Károlyné, Mihályfi Ernő, Hermann Ferenc, Pothornyik József, Szőlősi József. A választások után gyorsan megszűntek a népfront bizottságok. (Nmt IV. 92. p.)
1949. május 21.
– Balassagyarmatról Budapestre, az Országos Széchényi Könyvtárba szállították a Nagy Iván Múzeum anyagából kiválogatott muzeális könyveket. (Hön 372.)
1949. augusztus 4.
– A Magyar Dolgozók Pártja Nógrád Megyei Bizottsága ülésén bemutatkozott Bottyán István, akit Oczel János betegsége miatt küldtek Nógrádba ideiglenes megyei titkárnak. (XXXV.31.a 14. őrzési egység)
1949. szeptember 10.
– A Magyar Dolgozók Pártja Nógrád Megyei Bizottsága ülésén ismertették a Rajk-ügy vádiratát. (XXXV.31.a 14. őrzési egység)
1949. szeptember 22.
– A Magyar Dolgozók Pártja Nógrád Megyei Bizottsága ülésén Bottyán István ismertette a Központi Vezetőség elé terjesztendő beszámolót a megye pártmunkájáról. (XXXV.31.a 14. őrzési egység)
1949. november 25.
– Minden üzletet államosítottak Salgótarjánban az ún. „sztálini felajánlás” (Sztálin 70. születésnapja) jegyében. A Magyar Dolgozók Pártja helyi vezetőit a túlzott erőszakosság miatt felelősségre vonták. (Hön 891.)
1949. december 14.
– A kormány 4343/1949.(XII.14.) MT. rendeletében szabályozta az új megyehatárokat. A korábbi honti területekből Drégelypalánk, Hont és Ipolyvece kivételével a Szobi járást, valamint Kosd, Penc, Rád Nógrádverőce és Kismaros községeket Pest megyéhez csatolták, Heves megye része lett Heréd, Lőrinci, Selyp, Nagykökényes és Zagyvaszántó község. Heves megyétől Nógrád megyéhez csatolták Nádújfalu, Mátramindszent, Szuha, Dorogháza, Nagybátony, Maconka, Tar, Hasznos, Szurdokpüspöki és Pásztó községet. Utóbbi egyben járási székhely is lett Szirák helyett. A megye székhelye Salgótarján lett. (Hön 969.)
1949. december 24.
– Állami tulajdonba került a Zagyvapálfalvi Síküveggyár. (Hön 995.)
1949. folyamán
– Elkezdődött a termelés Ménkes-tárón, amely a salgótarjáni szénmedence legnagyobb bányája lett. (Nmt IV. 131. p.)
– A megyében a városi lakosság aránya 15%, országosan 36,7 %. (Nmt IV. 174. jegyzet 327. p.)
– A megye három középiskolájában (a balassagyarmati és a salgótarjáni gimnáziumban, a salgótarjáni kereskedelmi iskolában) összesen 813 tanuló volt. (Nmt IV. 208. jegyzet 332. p.)