Szécsényi Tamás

Nógrád vármegye főispánja, országbíró, erdélyi vajda. A Kacsics nembeli Falkos ágából származott, Szécsényi Farkas fia. Sikeres pályafutását azzal alapozta meg, hogy 1301-ben nemzetségének tagjaival szembefordulva és nógrádi birtokait veszni hagyva, I. Károly király oldalára állt. 1312-ben részt vett a rozgonyi csatában, majd 1313-ban, mint a király lublói várnagya szerepelt. Csák Máté hatalmának 1321-ben történt megtörése után visszakapta elveszett Nógrád megyei birtokait, sőt I. Károly a hűtlen Kacsics nembeliek javait is neki juttatta. Ezekkel és későbbi birtokszerzeményeivel Szécsényi Tamás az ország leggazdagabb főnemesi közé került. 1319-21 között aradai, bácsi és szerémi ispán, majd 1321-42 között erdélyi vajda. 1330-ban aradi, 1340-ben nógrádi ispánként is szerepelt. 1339-43 között megszakítással tárnokmester, 1347-48-ban kevei és krassói ispán, 1349-54 között országbíró. Jelentős birtokokkal rendelkezett Nógrád, Heves, Hont megyékben és Erdélyben. Második felesége, Auschwitz Anna hercegnő révén a királyi házzal is rokoni kapcsolatba került. Az első házasságából származó gyermekei jelentős egyházi és világi tisztségekbe emelkedtek. 1354-ben halt meg.
Szécsényi Tamás lakóhelyén – innét eredeztette nevét – 1332-ben a ferences szerzetesek számára kolostort alapított, 1334-ben Szécsénynek városi jogokat szerzett.
Szécsényben, a Ferences Kolostorban a tiszteletére emelt emléktábla hirdeti érdemeit.
Kacsics nembeli Szécsényi Tamás (13. sz. – 1354), Nógrád vármegye főispánja, országbíró, erdélyi vajda