1956

 

1956. január 22.
– Földrengés volt érezhető Nagybátony környékén. (Hön 57.)
1956. május 23.
– A Magyar Dolgozók Pártja Nógrád Megyei Bizottsága tárgyalta „Az SZKP XX. kongresszus anyaga feldolgozásainak tapasztalatairól” című jelentést. (XXXV.31.a 50. őrzési egység)
1956. július 17.
– A Magyar Dolgozók Pártja Nógrád Megyei Bizottsága tárgyalta a BM Főosztály „Az osztályellenség tevékenységének iránya és módszerei” című jelentését. (XXXV.31.a 50. őrzési egység)
1956. augusztus 1.
– Salgótarjánban átadták az Állami Áruházat. (Hön 526.)
1956. augusztus 3.
– A Magyar Dolgozók Pártja Nógrád Megyei Bizottsága nagyaktívát tartott a Központi Vezetőség júliusi határozatairól. (Nmt IV. 126. p.)
1956. augusztus 12.
– Kádár János nagygyűlést tartott Salgótarjánban. Kb. 20 ezer ember előtt a Központi vezetőség júliusi határozatait értékelte. (Nmt IV. 127. p.)
1956. szeptember 28.
– A Nógrád Megyei Tanács tárgyalta a megye állattenyésztésének fejlesztésével kapcsolatos kérdéseket, a legeltetési bizottságok feladatait. (XXIII.1.a 3. kötet)
1956. szeptember
– A Minisztertanács elfogadta a területszervezési kormánybiztosság javaslatait, melyek közigazgatásilag Nógrádot is jelentősen érintették volna végrehajtás esetén. (Nmt. IV. 129. p.)
1956. október 24.
– Hajnalban fiatalok érkeztek Balassagyarmatra, és beszámoltak a budapesti eseményekről. Közülük két személyt letartóztattak. (1956 Nm kronológia 133. p.)
1956. október 25.
– Nagybátonyban szervezett, MDP-hez hű bányászok mintegy 40 fős csoportja a megyei pártbizottságtól kapott busszal Balassagyarmatra ment. A Mrázik János és Tanyai Ferenc vezette csoport felfegyverzésük után a rendőrséggel és a határőrséggel közös járőr-szolgálatot látott el. (1956 Nm kronológia 98.; 133. p.)
– A Rétság határában szolgálatot teljesítő páncélos biztosító egység elfogott egy 60 főből álló csoportot, amely röplapokat akart vinni Salgótarjánba. (1956 Nm kronológia 213. p.)
1956. október 26.
– Megalakult Salgótarjánban a Nógrád Megyei Ideiglenes Forradalmi Nemzeti Tanács a megyei pártbizottság épületében, elnöke Hajdú József, a Magyar Dolgozók Pártja Nógrád megyei első titkára volt. Tagjai a közigazgatás és az üzemek vezető beosztású képviselői voltak. Határozatuk szerint október 30-án fórumot tartanak, és akkor választják meg a bizottság végleges tagjait. Addig is a Megyei Tanács épületébe települnek át. (1956 Nm kronológia 16. p.)
– Balassagyarmaton a tüntető tömeg többször végigvonult a városon a vasútállomástól a kórházig. Végül a rendőrségnél követelték a letartóztatott egyetemisták szabadon engedését. Ott közölték, hogy már az ügyészségen vannak. Dr. Daróczi Gusztáv és Dr. Magyar Pál beadványban jelezték, hogy ellátják a fiatalok jogi védelmét, és a nyugalom érdekében kérik szabadon bocsátásukat, amit az ügyészség elfogadott. (1956 Nm kronológia 134. p.)
1956. október 27.
– Salgótarjánban a város üzemeinek dolgozói tüntetésen követelték a politikai foglyok szabadon engedését, majd ledöntötték a szovjet emlékművet. (Hön 761.)
– Pásztón a tüntetők feltörték a járási pártbizottság épületét, majd arra a valótlan hírre, hogy a járási rendőrkapitányságon fogva tartanak diákokat, átvonultak, és követelték a szabadon bocsátásukat. Mivel a távozási felszólításra nem engedelmeskedtek, golyószóróból riasztó lövéseket adtak le a rendőrségről, és könnyfakasztó gránátot dobtak a tömegbe. Erre a tüntetők behatoltak az épületbe, és lefegyverezték a rendőröket. (1956 Nm kronológia 175. p.)
1956. október 28.
– Határőr tisztek kezdeményezésére megalakult a forradalmi tanács Somoskőújfaluban. (1956 Nm kronológia 115. p.)
– Nézsán a tüntetők követelésére kiosztották a földműves szövetkezeti boltban lévő pálinkát, majd az újabb felvonulás során felgyújtották a tanácsházát. (1956 Nm kronológia 227. p.)
1956. október 29.
– Az előző nap feloszlatott Államvédelmi Hatóság megyei vezetői és Hajdú József az MDP megyei első titkára hajnalban Fülekre mentek át, majd onnan tovább, Besztercebányára. (1956 Nm kronológia 19. p.)
– Karancsberényben a határőrparancsnok felszólította a községi tanács elnökét, hogy dobszó útján hirdesse ki a nemzeti bizottság megválasztását, amely még aznap megtörtént a kultúrházban. (1956 Nm kronológia 71. p.)
– Rétságról egy harckocsizó szakasz indult a váci tüzérlaktanya biztosítására. (1956 Nm kronológia 213. p.)
– Felsőpeténybe érkezett Horváth János, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, de eredménytelen lett a tárgyalása Mindszenty József hercegprímással. (1956 Nm kronológia 223. p.)
1956. október 30.
– A Megyei Tanács nagytermében összegyűlt küldöttek felelősségre vonták Jakab Sándort az MDP megyei másodtitkárát a csehszlovákiai Új Szó című lap Salgótarjánba hozásáért, ezért elhagyta a termet. Ezután megválasztották a Nógrád Megyei Ideiglenes Forradalmi Nemzeti Tanács helyett létrehozott Nógrád Megyei Nemzeti Bizottságot és annak elnökségét. Tagjai: dr. Garamvölgyi Antal, Kovács János, Laukó György, Kecskés Károly, Mlinarik István, Sartóris Kálmán, Bajtai Jenő, Esztergomi Antal, Lénárt Andor, Édes György, Szabó István. (1956 Nm kronológia 22-23. p.)
– A Jobbágyi Tömegcikk Művek államvédelmis őrsége az ÁVH feloszlatásának hírére szétszéledt. (1956 Nm kronológia 196. p.)
– Felsőpetényből telefonon értesítették a rétsági páncélos laktanya parancsnokát, hogy a Mindszenty József hercegprímás őrzésével megbízott ÁVH-s alakulat beszüntette tevékenységét. Garami Lajos laktanyaparancsnok a miniszterelnöki titkárságról azt az utasítást kapta, hogy a hercegprímást vigye be a laktanyába, és másnap majd továbbszállítják Budapestre. Az önként jelentkező Stifft Róbert, Tóth József, Vajtai Gyula főhadnagyok és Galajda Béla hadnagy teljesítette a feladatot. (1956 Nm kronológia 214.; 223. p.)
1956. október 31.
– „Nógrád Népe” címmel a nemzeti bizottság lapjaként jelent meg újság a „Szabad Nógrád” helyett. (1956 Nm kronológia 24. p.)
– A kormány utasítása értelmében Mindszenty hercegprímást Rétságról katonai kísérettel Budapestre vitték. (1956 Nm kronológia 214. p.)
– Deli József főhadnagy vezetésével Rétságról Salgótarján biztosítására indult egy szakasz, amely fegyvereket is vitt magával. (1956 Nm kronológia 214. p.)
1956. október
– A hónap utolsó napjaiban megindultak a megyéből az élelmiszer-szállítmányok Budapestre, melyek november közepéig ismétlődnek. (1956 Nm kronológia)
1956. november 1.
– Salgótarjánba érkezett Árvai Mihály alezredes a Honvédelmi Minisztérium megbízottjaként a megyei katonai ügyek irányítására. (1956 Nm kronológia 25. p.)
– Az MDP megyei vezetése bejelentette a pártbizottság megszűnését és hattagú elnökség létrehozását az ügyek vitelére. Egyben felajánlották a pártiskola és a városi-járási pártbizottság épületeit a salgótarjáni lakásínség enyhítésére. (1956 Nm kronológia 26. p.)
– Megalakult a Salgótarján Járási Forradalmi Nemzeti Bizottság. (1956 Nm kronológia 26. p.)
– A közbiztonság helyreállítása céljából, a járási tanács kezdeményezésére Pásztón megalakult az új nemzetőrség Csaba Gábor testnevelő tanár vezetésével. Három csoportból állt: a Pásztón lévő katonai egységek, a rendőri nemzetőrség tagjai, és katonaviselt megbízható civilekből. (1956 Nm kronológia 176. p.)
1956. november 3.
– Megalakult Salgótarjánban a volt ÁVH állomány felülvizsgálatát végző bizottság két jogász, két rendőr és két nemzeti bizottsági taggal. (1956 Nm kronológia 27. p.)
– A Jobbágyi Tömegcikk Művek igazgatója, munkástanács vezetője és őrparancsnoka a gyárban tárolt nagy mennyiségű lőszer elhelyezéséről Budapesten a Kohó- és Gépipari Minisztériumban, illetve a Honvédelmi Minisztériumban tárgyalt. (1956 Nm kronológia 196. p.)
1956. november 4.
– A szovjet beavatkozás hírére ötfős karhatalmi parancsnokság alakult Salgótarjánban Árvai Mihály alezredes vezetésével. (1956 Nm kronológia 28. p.)
– Karancslapujtőről érkezett karhatalmisták lefegyverezték a határőrséget Karancsberényben. (1956 Nm kronológia 71. p.)
– A Jobbágyi Tömegcikk Művekből az aszódi páncélos alakulat 140 láda lőszert elvitt. (1956 Nm kronológia 196. p.)
– A rétsági páncélosok Vác és Nőtincs felé védelmi állásokat foglaltak el, de a megjelenő szovjet páncélosokkal nem vették fel a harcot a véráldozat elkerülése miatt. (1956 Nm kronológia 215. p.)
– Nagyorosziban a vasútállomásról értesítették a lőtérparancsnokságot, hogy Vác felől szovjet csapatok érkezhetnek. A laktanyában lévő sorállomány – 15 fő kivételével – ennek következtében elszéledt. (1956 Nm kronológia 226. p.)
1956. november 5.
– Ecsegen a plébános félreverte a harangokat, mondván, hogy jönnek az ENSZ-csapatok. (1956 Nm kronológia 189. p.)
– A Jobbágyi Tömegcikk Művek szovjet ellenőrzés alá került. (1956 Nm kronológia 196. p.)
1956. november 6.
– Hajnalban Darázs István százados vezetésével, a rendőrségtől kapott fegyverekkel felszerelkezve, karhatalmista csoport szállta meg a Megyei Tanács épületét a Nógrád Megyei Ideiglenes Munkás-Paraszt Forradalmi Tanács nevében, melynek elnöke Mrázik János volt. (1956 Nm kronológia 28. p.)
1956. november 7.
– A Nógrád községi lőszerraktárhoz hét szovjet páncélos érkezett, és átvette annak ellenőrzését. (1956 Nm kronológia 229. p.)
1956. november 8.
– „Új Úton” címmel jelent meg a Nógrád Megyei Ideiglenes Munkás-Paraszt Forradalmi Tanács lapja Salgótarjánban. (1956 Nm kronológia 29. p.)
1956. november 8-9.
– Budapesten Kádár János fogadta a Mrázik János által vezetett küldöttséget, melynek tagjai között szerepeltek üzemek képviselői, illetve a nemzeti bizottság tagjai. Kádár János a Mrázik-féle munkás-paraszt tanácsot fogadta el legális hatalmi szervként. (1956 Nm kronológia 29. p.)
1956. november 10.
– Az ipolytarnóci határőr laktanyában megjelent Rozgonyi Sándor karhatalmista főhadnagy és közölte, hogy a határforgalom ellenőrzésére karhatalmista egység érkezik. Két nap múlva Karancslapujtőről meg is érkezett a csoport. (1956 Nm kronológia 260. p.)
1956. november 11.
– Szovjet páncélos egységek érkeztek Salgótarjánba. (1956 Nm kronológia 29. p.)
1956. november 12.
– Budapesten Kádár János fogadta a nagybátonyi üzemek küldöttségét, amely átadta az előző nap az üzemi munkástanácsok által megfogalmazott politikai követeléseket, egyben jelezték, hogy nem fogadják el hivatalos szervnek a Nógrád Megyei Ideiglenes Forradalmi Munkás-Paraszt Tanácsot. (1956 Nm kronológia 30. p.)
1956. november 14.
– Az a hír terjedt, hogy a Karancslapujtőn gyülekező karhatalmisták támadásra készülnek az Acélárugyár ellen. Dr. Magos Béla a gyári munkástanács elnöke fegyveres csoporttal kiment Karancslapujtőre a helyzet tisztázására. Ott azzal fogadták, terjed, hogy az acélgyáriak készülnek támadásra. A tárgyalás közben érkezett a hír, hogy a szovjetek bevonultak Salgótarjánba. Az acélgyáriak visszatértek, és Dr. Magos Béla tárgyalt a szovjet parancsnokkal, Salupinnal, az összeütközések elkerüléséről. (1956 Nm kronológia 31. p.)
– Ipolytarnócon a lakosság tiltakozott a karhatalmisták jelenléte ellen, a laktanyához vonultak, ahol ugyanezt követelték. A kitört lövöldözésben egy karhatalmista meghalt. Ezután Litke felé elvonultak a karhatalmisták. (1956 Nm kronológia 260. p.)
1956. november 17.
– Megalakult a Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád Megyei Ideiglenes Intéző Bizottsága Salgótarjánban. (Hön 864.)
1956. november 18.
– Mátranovákról négy gépkocsival szállítottak élelmet budapesti kórházaknak. (1956 Nm kronológia 90. p.)
– A Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Nógrád Megyei Ideiglenes Intéző Bizottsága közleményben jelentette be megalakulását. (XXXV.51.c 1. őrzési egység)
1956. november 21.
– Megalakult a Nógrád Megyei Munkástanács. Elnöknek Szabó Ervin bányai dolgozót választották. (Hön 880.)
1956. november 22.
– „Nógrádi Népújság” címen „Nógrád megye dolgozóinak lapja”-ként újság jelent meg, melynek szerkesztője Laukó György a Megyei Tanács vb elnöke volt. (1956 Nm kronológia 34. p.)
1956. november 23.
– Balassagyarmaton néma tüntetésre került sor. A Balassi Bálint Gimnáziumban készült röpcédulák azt kérik, hogy a megadott időben senki se menjen ki az utcára. (1956 Nm kronológia 139. p.)
1956. november 30.
– A Megyei Tanács nagytermében tartottak gyűlést a megyei munkástanács és a bányák, vállalatok küldöttei. Nehezményezték, hogy az ún. karhatalmi tiszti század tagjai döntően régi pártfunkcionáriusok, és a parancsnok, Koltai ezredes nem tett eleget korábbi ígéretének, hogy a kompromittáltabb tagokat leszereli. Javasolták, hogy a megyei tanácsot a munkástanács ajánlásával lehessen csak kiegészíteni. A szünetben hír érkezett, hogy a bányatröszti munkástanács ülésező intézőbizottságát az igazgatósági épületben a karhatalmisták megrohanták, és a gyűlést feloszlatták. A munkástanács erre 8 pontban foglalta össze követeléseit, melyeket a határozat szerint eljuttatnak a Nagybudapesti Munkástanácshoz és a Kádár-kormányhoz. A jelenlévő Cser Gyula kormányösszekötő erre elhagyta a termet, értesítette a történtekről Ladvánszky Károly rendőri vezetőt, és utasította Szabó István rendőr őrnagyot a gyűlés feloszlatására. (1956 Nm kronológia 36. p.)
– Beda József és Jecsmenik Andor vezetésével nagybátonyi küldöttek még aznap Gyöngyösön keresztül felutaztak Budapestre. (1956 Nm kronológia 36. p.)
1956. december 1.
– A megyei munkástanács küldöttsége elindult Budapestre a 8 pontos követelés átadására, de karhatalmisták Pásztónál feltartóztatták őket, és bekísérték a pásztói ügyészségre, ahonnan a salgótarjáni rendőrkapitányságra akarták szállítani őket, de Zagyvapálfalva határában a lakosság kiszabadította őket. A küldöttek az Acélárugyárba mentek. (1956 Nm kronológia 37. p.)
– Az előző napi gyűlés miatt a karhatalmisták által letartóztatott Mlinarik István, dr. Garamvölgyi Antal, Lémárt Andor és Kecskés Károly kiengedéséért a salgótarjáni pedagógusok tüntetést szerveztek, mely eredménnyel járt. A kiszabadultak a Magyar Vasötvözetgyárba mentek. (1956 Nm kronológia 37. p.)
– A Budapestre eljutó küldöttséget nem fogadták, ezért négypontos ultimátumot fogalmaztak meg, és nem teljesítés esetén kilátásba helyezték az általános megyei sztrájkot. (1956 Nm kronológia 37. p.)
1956. december 2.
– Az előző nap Salgótarjánból érkezett karhatalmi csoporttal megerősített balassagyarmati karhatalom razziát tartott az AKÖV-telepen, és követelte az őrségtől a fegyverek átadását. (1956 Nm kronológia 139. p.)
1956. december 3-4.
– A Nógrád Megyei Munkástanács szervezésében, kapcsolódva az országos eseményhez, 48 órás ülősztrájk volt a megye üzemeiben. (1956 Nm kronológia 38. p.)
1956. december 4.
– Szécsényben több üzemben is megszavazták a 48 órás sztrájkot, és több százan a szécsényi kultúrotthonba mentek. A Balassagyarmatról és Salgótarjánból érkező karhatalmisták szovjet harckocsi támogatásával feloszlatták a tömeget, és több embert letartóztattak. (1956 Nm kronológia 249. p.)
1956. december 5.
– A munkástanács vezetői, Pothornyik József termelési kormánybiztos, Ladvánszky Károly őrnagy és a szovjet csapatok képviselője Nagybátonyban tárgyaltak a karhatalom megtisztításáról, majd Salgótarjánban folytatták, de eredménytelenül ért véget. (1956 Nm kronológia 38. p.)
– Nógrádmegyerbe a szécsényi rendőrkapitányság két tisztje szállt ki a tanács vb elnökével megbeszélni az együttműködést. A lakosok egy része azt hitte, hogy le akarják tartóztatni a vb elnököt, ezért a harang félreverése után tömeg gyűlt össze a tanácsháza előtt. Miközben a vb elnök a tömeget nyugtatta, édesanyja rosszul lett, és mindketten eltávoztak. A tömeg benyomult az épületbe, lefegyverezték a rendőrtiszteket, akik eltávoztak a községből. Ezután az a hír terjedt, hogy az MSZMP alapszerv listát készített a forradalom alatti szerepvállalásokról. A párttitkár a felelősségre vonás során közölte, hogy csak azok neve szerepel, akik beléptek az MSZMP-be, majd a jegyzőkönyvet felolvasták a tömegnek. (1956 Nm kronológia 272. p.)
1956. december 6.
– Tüntetés volt Balassagyarmaton a határőrség parancsnoki épülete előtt, az ellen tiltakozva, hogy a letartóztatott Tátrai Guidót a karhatalmisták bántalmazták. Követelték, hogy a bántalmazókat vonják felelősségre, és a karhatalmat oszlassák fel. Nem elégedtek meg a tüntetők a kivizsgálás ígéretével. Végül Ivanov őrnagy szovjet katonai parancsnok utasítására a páncélosok a határőr laktanya előtt feloszlatták a demonstrációt, illetve megtiltottak minden gyűlést. (1956 Nm kronológia 140. p.)
– Nógrádmegyerbe érkezett a járási rendőrkapitány és a járási tanács elnöke az előző napi események tisztázására, de a tömeg ismét fenyegetően lépett fel velük szembe. (1956 Nm kronológia 272. p.)
1956. december 8.
– Hajnalban Kisterenyén Házi Sándor vezérőrnagy parancsára letartóztatták Gaál Lajos tröszti munkástanács tagot, és Kelemen Károly helyett Viczián Tibort, akiket Salgótarjánba a rendőrkapitányságra szállítottak. A hír hallatára Szorospatakról, Nagybátonyból és Kisterenyéről tiltakozó tömeg indult a rendőrséghez, amely végül 3000-4000 fősre duzzadhatott. A rendőrség épületében, illetve előtte szovjet katonák és rendőrök, a Megyei Tanács épülete előtt karhatalmisták voltak, amikor sortűz dördült. A források szerint a 135 kórházba szállított áldozat közül 46-an haltak meg. (1956 Nm kronológia 40-41. p.)
– Salupin szovjet városparancsnok kijárási tilalmat rendelt el Salgótarjánban, feloszlatta a megyei munkástanácsot, és megindultak a letartóztatások. (1956 Nm kronológia 41. p.)
1956. december 9.
– A magyar Szocialista Munkáspárt megyei pártaktívát tartott, melyen Nógrádi Sándor ismertette az Ideiglenes Központi Bizottság december 6-án elfogadott határozatát. (Nmt IV. 252. p.)
1956. december 12.
– A Rétságon előző nap Székely Ferenc százados parancsnoksága alatt megalakult karhatalmi szakaszt Salgótarjánba vezényelték. (1956 Nm kronológia 216. p.)
1956 folyamán
– A megyében a működő 104 termelőszövetkezet közül 50 feloszlott, és a tagság 53,5%-a kilépett. (Nmt IV. 293. p.)