1962

1962. január 1.
– Az Új Élet Tsz-t közigazgatásilag Zagyvaróna községhez csatolták, és így a Salgótarjáni Já-rási Tanács felügyelete alá került, mert az 530 kat. hold terület magába foglalta Zagyvaróna határát, ill. a tagok 80%-a is a községben lakott. (XXIII. 527. 1962.07.11.)
– Megkezdte működését a Salgótarjáni Sportiskola az általános iskolák felső tagozatos, és a középiskolák I-II. osztályos tanulói számára atlétika, kézilabda és labdarúgás szakosztályokkal. (NNú 1961. XII. 23.)
1962. január 3.
– A ZIM salgótarjáni gyárának dolgozói a Nógrádi Népújságban tették közzé kezdeményezésüket a termelékenység növelésére és a minőség fokozására, valamint ennek keretében saját vállalásukat. (NNú 1962.01.03.)
1962. január 4.
– Az Acélárugyári Művelődési Házban „A televízió jelene és jövője” címmel Kulcsár Ferenc, a Magyar Televízió igazgatója tartott előadást, utána levetítették a „Televízió” című filmet. (NNú 1962.01.06.)
1962. január 6.
– Ünnepség keretében emlékeztek meg az SBTC székházban az ökölvívó szakosztály 10 éves fennállásáról. (NNú 1962.01.06.)
1962. január 10.
– A Városi Tanács végrehajtó bizottsága 2/1962. számú határozatával létrehozta a „Városrendezési Ideiglenes Bizottságot”, melynek feladatát abban jelölte meg, hogy véleményezze, ellenőrizze a város átépítésével kapcsolatos kérdéseket, ill. javaslatokat fogalmazzon meg. Vezetésével Berkes József végrehajtó bizottsági titkárt bízták meg, tagjai pedig osztályvezetők és az állandó bizottsági elnökök voltak. (XXIII. 527. 1962.01.10.)
– A Szakszervezetek Nógrád Megyei Tanácsa felhívással fordult az ipari és mezőgazdasági üzemek dolgozóihoz, hogy kövessék a tűzhelygyáriak kezdeményezését a termelékenység növelése, és a minőség javítása érdekében. (NNú 1962.01.10.)
1962. január 18.
– A Magyar Néphadsereg 150 tagú Művész Együttese a Városi Művelődési Házban „Takarodó előtt” című műsora „ajándékként kerül bemutatásra Salgótarján dolgozóinak”. (NNú 1962.01.10.)
1962. január 20.
– Olimpiai napot tartottak Salgótarjánban a Városi Művelődési Házban. A tornászok, vívók, asztaliteniszezők, ökölvívók, súlyemelők bemutatója mellett élménybeszámolót tartott Kárpáti Rudolf vívó, olimpiai bajnok. (NNú 1961.01.24.)
1962. január
– Vita alakult ki a Városi Tanács és a Nógrádi Szénbányászati Tröszt között a bányatelepek kommunális ellátása körül. A bánya arra hivatkozott, hogy azért nem végez javításokat és szemétszállítást, mert átadta a városnak, a Városi Tanács pedig arra, hogy ez nem történt meg és telekkönyvileg sincs rendezve, ezért a bányának kell a szolgáltatásokat elvégezni. (XXIII. 527. 1962.01.24.)
1962. február 15.
– Az Acélárugyári Művelődési Házban Nagyvilág-estet tartottak. Bevezetőt Fáy Árpád főszerkesztő mondott, összekötő szöveget pedig Elbert János rovatvezető. Közreműködtek: Zsolnay Hédi, Vécsey Ernő, Szakáts Miklós, Zolnai Zsuzsa, Palotai Erzsi, Kálmán György. (NNú 1962.02.14.)
1962. február 21.
– A Városi Tanács végrehajtó bizottsága intézkedési tervet fogadott el a városközpont átépítésével kapcsolatos szanálások menetéről, ill. a lakók és közületek elhelyezéséről. Első lé-pésként javasolták, hogy a Nógrád Megyei Tanács épülete mögött épülő 7×14 lakásos bérházat teljes egészében a szanálás céljára biztosítsa a Nógrád Megyei Tanács. (XXIII. 527. 1962.02.21.)
1962. február 22.
– A Magyar-Szovjet Baráti Társaság, a Szakszervezetek Nógrád Megyei Tanácsa, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és a Salgótarjáni Irodalmi Színpad közös szervezésében Puskin-estet tartottak a Városi Művelődési Házban. (NNú 1962.02.21.)
1962. február 24.
– Átadták a Magyar Vasötvözetgyár Művelődési Házát, mely kialakításának költségeit a Nehézipari Minisztérium fedezte. Az épület és a berendezés 2 millió 158 ezer forintba került, és színházterem, klub, könyvtár, olvasóterem kapott helyet benne. A megnyitó műsorát a Vasas Központi Művészegyüttese szolgáltatta. (NNú 1962.02.28.)
1962. február
– A GELKA [Gépipari Elektromos Karbantartó Vállalat] megnyitotta televízió szervizét, amelyben minden elektroakusztikai cikk javítását vállalták. (NNú 1962.02.10.)
1962. március 3-4.
– Tizedik alkalommal rendezte meg a ZIM salgótarjáni gyára a Beloiannisz Kupa röplabda tornát. (NNú 1962.03.03.)
1962. március 6.
– Értekezletet tartottak Salgótarján lakásépítési programjáról a megye, a város, az Országos Tervhivatal, az Építésügyi Minisztérium, a tervezőirodák, a beruházó és kivitelező vállalatok vezetői. Egyetértés alakult ki, hogy a lakásépítés a városközpont átépítésével valósuljon meg. Ezzel lezárult a második ötéves terv utolsó éveire szóló fejlesztési terv vitája. (NNú 1962.03.10.)
1962. március 17.
– A Nógrád Megyei Tanács nagytermében Lilienthal Andor magyar származású szovjet sakknagymester 37 salgótarjáni sakkozóval játszott szimultán mérkőzést (3 győzelem, 9 döntetlen, 25-en vesztettek). Előtte élménybeszámolót tartott „Találkozás a 7 világbajnokkal” címmel. (NNú 1962.03.24.)
1962. március 20.
– Megkezdődtek a szálloda alapozási munkái. A teherbíró réteg 8 méter mélyen volt, az alapozást nehezítette a nagymennyiségű és gyorsan feltörő víz, mely ivóvíznek nem volt alkalmas. A Rákóczi út felőli oldalon 6-7 méter mélységben Árpád-kori leletek kerültek elő: emberi csontok és sírmellékletek, a sír körben nyírfával volt kitámasztva. (XXIII. 527. 1962.09.05.)
1962. március 23.
– A Városi Művelődési Házban Marosán György az MSZMP Központi Bizottsága titkára tartott pártaktívát. Előtte ellátogatott a Zagyvapálfalvai Üveggyárba. (NNú 1962.03.24.)
1962. március 26-29.
– Salgótarjánban látható volt Góliáth, az óriásbálna a November 7. Filmszínház melletti téren. 1954-ben ejtették el a norvég partok közelében, hossza 22 méter, súlya 68200 kg volt. (NNú 1962.03.21.)
1962. március
– A Városi Tanács végrehajtó bizottsága utasította az egészségügyi csoport és a művelődésügyi csoport vezetőit, hogy az új kórház egészségügyi középkáderekkel való ellátása érdekében az ápolónői iskolára elsősorban salgótarjáni és környéki tanulók nyerjenek felvételt. (XXIII. 527. 1962.03.21.)
– A Nógrád Megyei Idegenforgalmi Hivatal megkezdte Salgótarjánban a fizető vendéglátó szolgálat szervezését. (NNú 1962.03.10.)
1962. április 10.
– A Kohó- és Gépipari Minisztérium utasította a ZIM salgótarjáni gyárát a rekonstrukció gyors megkezdésére az életveszélyes állapotok megszüntetése érdekében. (XXXV. 61. 3/218)
1962. április 17.
– Elhunyt Marschalkó Béla építész, akinek nevéhez több salgótarjáni épület építése kapcsolódik. (Öröknaptár 1994.)
1962. április 18.
– A Hazafias Népfront szervezésében, az üveggyári dolgozók felhívása nyomán, megkezdődött a „Tegyük széppé, rendezettebbé Salgótarjánt” társadalmi munkamozgalom. Elsőként a Ferenc-telepen a vízvezeték-hálózat bővítésének földmunkálatai indultak meg. (NNú 1962.04.18.)
– Vita alakult ki a Városi Tanács végrehajtó bizottsága ülésén a buszindító állomás elhelyezéséről. Két helyszínt javasoltak: a November 7. Filmszínház mögötti területet, ill. a Nemzeti Szálló mögötti teret. Végül forgalomszámlálást javasoltak a végrehajtó bizottsági tagok, és külön kérték, hogy a sorompózárás napi mennyiségét és idejét is nézzék. (XXIII. 527. 1962.04.18.)
1962. április 25.
– A Pécskő utcában is megkezdték a vízvezeték-hálózat bővítésének földmunkáit a „Tegyük széppé, rendezettebbé Salgótarjánt” társadalmi munkaakció keretében. (NNú 1962.04.25.)
1962. április
– A Salgótarjáni Szolgáltató Ktsz ideiglenes jelleggel beindította a takarító- és a boyszolgálatot a város területén. (XXIII. 527. 1962.04.05.)
– A Városi Tanács Műszaki és Művelődési Osztálya vizsgálta a Városi Művelődési Ház épületének további hasznosítását az új kultúrház felépülése után. Tárgyaltak a Kisipari Szövetkezetek és a Kisiparosok Országos Szövetsége vezetőivel (utóbbi tulajdona volt az épület), akik úgy nyilatkoztak, hogy az iparosság művelődési otthonaként akarják tovább üzemeltetni. A Városi Tanács szerint azonban a meglévő 13 művelődési otthon, és az új kultúr-ház elegendő az igények kielégítésére. Javaslatuk szerint belső átalakításokkal ideiglenesen meg lehetne oldani a zeneiskola elhelyezését, és a tanulók létszámát 300-ról 550-600-ra lehetne emelni. (XXIII. 527. 1962.05.02.)
1962. május 10.
– A Városi Tanács levélben kérte az MSZMP Nógrád Megyei Bizottsága segítségét a regionális vízmű építésének gyorsítására, ill. a városi vízvezeték átépítéséhez. Elsősorban azt szorgalmazták, hogy a vezetékhálózat átépítése legyen része a vízmű beruházási programjának, és így anyagi fedezetet is biztosítsanak rá. (XXIII. 527. 1962.06.27.)
– Salgótarjánban a műszaki értelmiség helyzetéről, a gazdaságban betöltött szerepükről és a továbbfejlődés lehetőségeiről tanácskoztak az 1959. évi határozatok végrehajtását értékelve. Részt vett és felszólalt a tanácskozáson Szirmai István az MSZMP Központi Bizottsága titkára. (NNú 1962.05.12.)
– A város pedagógusainak tartott pártnapot Ilku Pál művelődésügyi miniszter, melyen az iskolareform végrehajtásáról is tájékoztatást adott. (NNú 1962.05.12.)
1962. május 12.
– Az Acélárugyári Művelődési Házban Helmut Strassburg német biológus tartott előadást „A német állatvilág” címmel, majd levetítették az előadó témához kapcsolódó színes filmjét. (NNú 1962.05.12.)
1962. május 19.
– A Városi Tanács végrehajtó bizottsága áttekintette az elmúlt két évben a város külső területein tartott bizottsági üléseken hozott határozatainak végrehajtását (1960.06.01. Salgóbánya-telep, 07.27. Baglyasalja, 09.21. Somlyóbánya-telep, 1961.02.08. Csizmadia-telep, 06.28. üveggyári lakótelep). Megállapították, hogy a súlyosabb problémák kiküszöbölése érdekében megtörténtek az intézkedések, főként a kereskedelmi ellátás, útviszonyok, vízellátás területén. (XXIII. 527. 1962.05.19.)
1962. május 20.
– A Városi Művelődési Házban megrendezték Nógrád megye bábjátékosainak első találkozóját három felnőtt és öt gyermekcsoport részvételével. (NNú 1962.05.23.)
1962. május 25.
– Divatbemutatóval egybekötött lottósorsolást tartottak a Városi Művelődési Házban, melyen közreműködött Záray Márta és Vámosi János, valamint Balassa Tamás tánczenekara. (NNú 1962.05.16.)
1962. május
– Az Acélárugyárban az MSZMP VIII. kongresszusa tiszteletére folyó munkaverseny alkalmából a gazdasági és a pártvezetés kongresszusi zászlót alapított a legjobb üzem jutalmazására. (NNú 1962.05.19.)
1962. június 2.
– Ünnepség keretében emlékeztek meg a Salgótarjáni Erőműben arról, hogy 50 éve kezdte meg működését. (NNú 1962.05.29.)
1962. június 12.
– Megtörtént az új gimnázium helykijelölése, melynek négy alternatíváját jelölték meg: bányai gazdasági udvar, Gizella völgy az SBTC pálya mellett, izraelita fürdő mögötti terület a Pécskő utcában, a Pécskő utcában a 16 tantermes általános iskolával összefüggően. A bányai gazdasági udvari elhelyezés érintette volna a városi fürdőt, az új általános iskolával összefüggő elhelyezés 41 lakás veszteségét és 20 család kiköltöztetését jelentette volna. A Gizella völgyi elhelyezésnél a közművesítés költsége lett volna jelentős és 20 családnak lakást kellett volna biztosítani. Az izraelita fürdő mögött a közművesítésen túl 9 család elhelyezéséről, és támfalak építéséről kellett gondoskodni. A végrehajtó bizottság kérte az Országos Testnevelési és Sporthivatalt, a gimnázium tornatermét úgy építsék meg, hogy egyben a városi sportcsarnok szerepét is betölthesse. (XXIII. 527. 1962.06.13.)
1962. június 13.
– A Városi Tanács végrehajtó bizottsága a helyszínen tárgyalta a salgói menedékház helyzetét. Megállapították, hogy az oda vezető utat meg kell építeni vagy Eresztvény, vagy Salgóbánya felől, el kell készíteni Salgó-vár környékéről egy tájékoztató útikalauzt, ill. a terület rendezési tervét. Kérték a Turistaházakat Kezelő Vállalatot, hogy szüntesse meg a salgói menedékháznál talált hiányosságokat, elhanyagolt állapotot. Kezdeményezték, hogy az idegenforgalom és a környék védelme miatt természetvédelmi területté nyilvánítsák, és Salgóbányán szanatóriumot vagy üdülőtelepet létesítsenek. (XXIII. 527. 1962.06.13., NNú 1962.06.16.)
1962. június 20.
– Salgótarjánban megalakult a nagyarányú szeszfogyasztás elleni küzdelem lebonyolítására a társadalmi bizottság, melynek tagjai a Vöröskereszt vezetője, a megyei ideggyógyász főorvos irányításával orvosok, társadalmi szervezetek, rendőrség és a vendéglátóipar képviselői. Céljuk főként a megelőzés, felvilágosítás volt, és tervezték a kijózanító állomás felállítását is. (NNú 1962.06.23.)
1962. június 29. – július 4.
– A ZIM salgótarjáni gyárában általános nagyjavítást végeztek 15 év után, mely során az egész gyár leállt. A gépek mellett a gáz- és egyéb vezetékrendszereket is átvizsgálták, lecserélték, általános tatarozást végeztek a tisztító- és a zománcozóműhelyben. (NNú 1962.07.07.)
1962. június
– A Városi Tanács Oktatási Osztálya vizsgálta, hogy milyen módon lehetne nyári napközis tábort létrehozni Salgóbányán a városi tanulók számára. Megállapította, hogy a salgóbányai iskola kicsi ehhez, és az étkeztetés sincs biztosítva tűzhely hiánya miatt. Az AKÖV biztosítana ugyan rendszeres különjáratot reggel 8 órakor és este 6 órakor napi 7-8000 forintért, melyhez még a tábor személyzetének túlóradíja is hozzáadódna. Így a szülőknek is kellene költséget vállalni. Az oktatási osztály azt javasolta, hogy a városhoz közelebb hozzanak létre sátortábort, ahol nem merül fel ilyen nagy szállítási költség, ill. az étkezés is biztosítható a városi napközis konyhákról. (XXIII. 527. 1962.06.27.)
– Megkezdte üzemelését a salgóbányai strand. (XXIII. 527. 1962.10.31.)
1962. július 7.
– A Bányász Művelődési Ház „A dal ünnepe” címmel munkáskórusok találkozóját indította el. (Öröknaptár 1994.)
– A Salgótarjáni Munkásmozgalmi Múzeumban emlékkiállítás nyílt „A spanyol nép szabadságharca” címmel. (NNú 1962.06.30.)
1962. július 11.
– A Hazafias Népfront Országos Tanácsa Salgótarjánban rendezte 18 város HNF titkárának és tanácselnökének részvételével várospolitikai értekezletét az Acélárugyári Művelődési Házban. (NNú 1962.07.14.)
– A Városi Tanács végrehajtó bizottsága elfogadta a kereskedelmi állandó bizottság javaslatát, hogy az érintett üzletekben olyan ártáblákat tegyenek ki, melyeken feltüntetik a déligyü-mölcsök dekánkénti árát, a könnyebb ellenőrizhetőség végett. (XXIII. 527. 1962.07.11.)
1962. július 19.
– Az Acélárugyári Művelődési Házban a Hazafias Népfront szervezésében békenagygyűlés volt Lidice falu elpusztításának 20. évfordulóján. „Emberek legyetek éberek” címmel Rudolf Holcik dr. a budapesti Csehszlovák Kultúra igazgatója tartott előadást Bodor Tibor, a Madách Színház színművésze közreműködésével, majd levetítették a Lidice elpusztításáról és újjáépítéséről szóló dokumentumfilmet. (NNú 1962.07.21.)
1962. július
– A Városi Tanács felhívta az Erdészet figyelmét, hogy a salgóbányai üzletház építéséhez szükséges kő biztosítására nyitott kőbányából magánosok részére ne adjon el követ, mert a nagymérvű bányászat természetkárosító lehet. (XXIII. 527. 1962.07.11.)
– Felmerült az az ötlet, hogy a Vásártéren, a Salgó Étterem mögött bejárattal rendelkező, és a Nógrád Megyei Tanács épülete alatt húzódó bányai kisvasút úttörővasútként hasznosítható. (XXIII. 527. 1962.07.11.)
– A Nógrád Megyei Tanács kéréssel fordult a Városi Tanácshoz, hogy a városfejlesztési alap terhére helyezzék el a Megyei Kórház irodahelyiségeit máshol, és a helyiségek átépítésével növeljék a kórházi ágyak számát. Az összeget az Egészségügyi Minisztérium felújítási hitelként megtéríti a városnak. Így 26 új kórházi ágyat tudnának beállítani. A Városi Tanács végrehajtó bizottsága támogatta az elképzelést. (XXIII. 527. 1962.07.11.)
1962. augusztus 1.
– Eresztvényben a Nógrád Megyei Vendéglátóipari Vállalat megnyitotta Napsugár falatozóját. (NNú 1962.08.04.)
– Az Acélárugyárban az óra- és játékrugó üzem ifjúsági üzemmé alakult, mivel döntően fiatal KISZ-tagok dolgoztak ott. (NNú 1962.08.08.)
1962. augusztus 6.
– A Csizmadia-telep és a Sebaj-telep közötti helyi járati autóbuszok kísérletképpen kalauz nélkül közlekedtek, a viteldíjat a buszon elhelyezett perselybe kellett beledobni. (NNú 1962.08.04.)
1962. augusztus 9.
– Az Acélárugyári Művelődési Házban Tabi László humorista tartott előadást „Az élet, a munka, a humor” címmel. (NNú 1962.08.15.)
1962. augusztus 10.
– A Hazafias Népfront Nógrád Megyei Bizottsága mellett Salgótarjánban megalakult a Műemlék- és Természetvédelmi Bizottság. (NNú 1962.08.15.)
1962. augusztus 17.
– Salgótarján és Zagyvapálfalva közigazgatási egyesítése következtében lehetőség nyílt a két települést egy egységként kezelő általános városfejlesztési terv elkészítésére, melyet a 7/1962. számú határozatában elfogadott a Városi Tanács. A terv az 1960-as koncepció nyolc szomszédsági egységét kiegészítette: 9. Zagyvapálfalva vasúttól keletre eső része, 10. a vasúttól nyugatra eső rész. (XXIII. 526. 1962.08.17.)
1962. augusztus 22.
– A Városi Tanács végrehajtó bizottsága döntött a december-január hónapban rendezendő „Városépítési Napok”-ról. (XXIII. 527. 1962.08.22.)
1962. augusztus 31.
– A Bányász Művelődési Ház színjátszó együttese tagfelvételt hirdetett meg, ahol követelmény egy szabadon választott monológ, vagy két vers előadása volt. (NNú 1962.08.29.)
1962. augusztus
– A Városi Tanács tárgyalásokat folytatott a Somoskőújfalui Tsz-szel a strand területének biztosítása érdekében. A tsz csereterületként a Salgó-pusztán lévő 102 kat. hold területet kérte, amely az Új Élet Tsz tulajdonában volt. Az Új Élet Tsz ennek fejében 50 kat. hold gyümölcsöst kért a várostól. A végrehajtó bizottság felhatalmazta Sándor Elemér elnököt, hogy folytassa a tárgyalásokat, bevonva a községi, járási és megyei tanács képviselőit. (XXIII. 527. 1962.09.05.)
– Megkezdték az új, 10 millió forintos költséggel épülő Salgótarjáni Kenyérgyár alapozási munkáit. (NNú 1962.08.08.)
1962. szeptember 1.
– Salgótarjánban nemzetközi labdarúgó mérkőzést játszottak: Magyarország B válogatott – Lengyelország B válogatott 3:3. (NNú 1962.09.05.)
1962. szeptember 14.
– Az MSZMP Nógrád Megyei Bizottság végrehajtó bizottsága tárgyalta Salgótarján üzemei termékstruktúrájának, az ún. „készre gyártás”-nak problémáit. Feladatként jelölte meg, hogy növelni kell a teljes egészében a város üzemeiben készülő termékek mennyiségét és csökkenteni az alapanyaggyártás arányát. Ezzel összefüggésben folytatni kell a műszaki fejlesztést, ill. a „kapun belüli munkanélküliség” visszaszorítására a szakképzettséget kell növelni. Fontos kérdés a nők munkába állítása. (XXXV. 51. 3/159.)
1962. szeptember 15.
– Zagyvapálfalván átadták a pártszékházat és a klubot. (XXIII. 526. 1962.10.17.)
1962. szeptember 19.
– A Városi Tanács végrehajtó bizottsága tárgyalta a város idegenforgalmi problémáit, és felkérte a Salgótarjáni Idegenforgalmi Hivatalt, hogy tegyen lépéseket a fizetővendég szolgálat bővítésére, idegenvezetők képzésére, „Salgótarján” leporelló, ill. „Salgótarján és kör-nyéke” útikalauz kiadásának előkészítésére, eligazító táblák rendszeresítésére. Döntöttek arról, hogy a Képzőművészeti Alap Kiadó Vállalattal együtt színes levelezőlapokat hoznak forgalomba. Ezen kívül pályázatot írnak ki emléktárgyak tervezésére, valamint a város múltját és jelenét bemutató 25-30 perces kisfilm forgatókönyvének elkészítésére. A végrehajtó bizottság felhatalmazta elnökét, hogy az Országos Tervhivatalnál járjon el a következő ötéves tervben Salgótarjánban építendő múzeum érdekében. (XXIII. 527. 1962.09.19.)
1962. szeptember 20-23.
– Salgótarjánban szerepelt a Magyar Jégrevü. A kollégiumkertben mutatta be „Jégmelódiák” című műsorát. (NNú 1962.09.05.)
1962. szeptember
– Létrejött a Dolgozók Önálló Általános Iskolája 3 fős függetlenített tantestülettel. (XXIII. 527. 1962.09.19.)
– Az általános gimnáziumban újra be kellett vezetni a váltott tanítást a tanteremhiány miatt. (XXIII. 527. 1962.12.28.)
– Az Iskola úti klubban cigány KISZ-szervezet alakult 21 taggal, melynek célja, hogy minden tag elvégezze az általános iskola 8 osztályát, szakköröket hozzanak létre, és mindennap este 6-tól éjfélig őrjáratot tartsanak a környék nyugalmának biztosítására. (NNú 1962.09.19.)
– A Hazafias Népfront szervezésében a város lakossága közül több mint kétezer ember, társa-dalmi munkában ásta ki, és temette be a Salgótarjáni Erőmű és a városközpont közötti 3,5 km-es árkot a mentesítő vízvezetékcsőnek. (NNú 1962.09.29.)
– Megkezdődött a felső tagozat fokozatos kiépítése az Iskola úti Általános Iskolában, amely a Rákóczi úti Általános Iskola tehermentesítését szolgálta. (XXIII. 527. 1963.11.13.)
1962. október 1.
– Zagyvapálfalva területét is bekapcsolták a városi orvosi ügyeleti szolgálatba. (XXIII. 527. 1962.09.19.)
1962. október 19.
– Megtartották a tanévnyitót a Salgótarjáni Felsőfokú Technikumban. Az esti tagozatú felsőfokú technikusképzésre a helyi üzemek 37 technikusa iratkozott be hét féléves oktatásra, mely lehetőséget adott bizonyos mérnöki feladatok elvégzésére, valamint műszaki egyetemen való továbbtanulásra. (NNú 1962.10.20.)
1962. október 20.
– Az Acélárugyári Művelődési Házban a 75 éves színjátszó együttes ünnepsége volt jubileumi közgyűléssel, majd a munkás színjátszás történetét bemutató kiállítás megnyitásával. Az együttes ekkor vette át az „Ország Kiváló Színjátszó Együttese” címre jogosító oklevelet, majd díszelőadás keretében mutatták be Jókai „Az aranyember” című regénye alapján készült négy felvonásos színművet Somoskői István és Vertich József rendezésében, Csics György, Tordai Zsuzsa, Pál Margit és Eisler Mária főszereplésével. (NNú 1962.10.24.)
1962. október 20-21.
– Az MSZMP Városi Bizottsága megtartotta a városi pártértekezletet, melyen az 1959 óta eltelt időszak tevékenységéről számoltak be. (XXXV. 61. 1/2.)
1962. október 22.
– Salgótarjánban lerakták az alapkövét a megyei és városi művelődési központnak. Ugyanekkor a szálloda építésénél befejezték a 9. emeletet, mellyel szerkezetileg elkészült az épület. (NNú 1962.10.20.)
– A salgótarjáni vállalatoknál az MSZMP VIII. kongresszusa tiszteletére kongresszusi őrség kezdődött, melynek lényege a termelési felajánlások idő előtti teljesítése. (NNú 1962.10.24.)
1962. október 26.
– Az MSZMP megyei pártértekezlet határozatának 14. pontja kimondta: „Salgótarjánt az egész megye kulturális életének központjává kell fejleszteni. Biztosítani kell az ehhez szükséges intézményeket.” (NNú 1962.11.10.)
1962. október
– Megkezdték a Pécskő utca déli részén a négy darab négyemeletes lakóház építését. (NNú 1962.11.03.)
– A városban a téli ellátás biztosítása érdekében korlátozni kellett a burgonya értékesítését, ennek következtében felvásárlás indult meg, amely kb. 3 hétig tartott. (XXIII. 527. 1962.11.14.)
– A Zagyvapálfalvai Üveggyár előtti útszakasz neonvilágítást kapott. (NNú 1962.10.20.)
– Salgótarjáni képekkel illusztrált porcelán tárgyakat hoztak forgalomban az Üvegért boltokban. (NNú 1962.10.10.)
– A Csizmadia úti és a Sztahanov úti Általános Iskolában kísérleti jelleggel létrehozták az iskolatanácsot. (XXIII. 527. 1963.08.21.)
1962. november 12-17.
– Üzemegészségügyi napokat tartottak az Acélárugyárban, mely keretében felvilágosító előadásokat, vöröskeresztes taggyűléseket tartottak, ill. a foglalkozási betegségekről előadásokat hallgathattak az érdeklődők. (NNú 1962.11.10.)
1962. november 26.
– Az MSZMP VIII. kongresszusán részt vett bolgár pártküldöttség Bojan Bolgaranov központi bizottsági titkár vezetésével Salgótarjánba látogatott, és megtekintette a Zagyvapálfalvai Üveggyárat. (NNú 1962.11.28.)
1962. november 30.
– Palócföld-ankétot tartottak a Furák Teréz Leánykollégiumban, melynek célja az volt, hogy a diákság nagyobb aktivitással vegyen részt a város kulturális életében. (NNú 1960.12.01.)
1962. november
– Zagyvapálfalván is megszervezték az iskolafogászatot. (NNú 1962.11.03.)
– Az 1960. decemberében megjelent tbc-törvény előírásai szerint egy- vagy kétévenként rendszeresen meg kell szervezni a lakosság tüdőszűrését. Ez alapján megkezdték Salgótarjánban is a rendszeres tüdőszűrést, elsőként a Pécskő utca és a cigánytelep lakóinál. A városban egyébként 73 családot tartottak nyilván, melyben fertőző tbc-s beteg élt. (XXIII. 527. 1962.07.10., NNú 1962.11.03.)
1962. december 3-10.
– Egészség- és munkavédelmi hetet tartottak a Salgótarjáni Üveggyárban. Ennek keretében az üzemi konyha és a munkásszállások ellenőrzése mellett megszervezték a gyár és gyárudvar takarítását, valamint a biztonsági berendezések állapotának ellenőrzését. (NNú 1962.12.01.)
1962. december 7.
– A Magyar Vasötvözetgyárban új kísérleti csarnokot avattak, melyben három különböző típusú kísérleti kiskemencét építettek. Ebben a háromemeletes csarnokban rendezték be a bórkarbid gyártására szolgáló üzemrészt (az országban csak itt gyártották). A csarnokot felszerelték nagyteljesítményű elszívó-berendezéssel is. (NNú 1962.12.12.)
1962. december 10.
– A ZIM salgótarjáni gyárában bemutatták a szakembereknek és a kereskedelemnek azokat az új típusú kályhákat, melyeket a gyárban meghirdetett pályázatra beérkezett tervek közül választottak ki. A VARIA, SIRÁLY, KONVEX és JUNIOR prototípusai laboratóriumi vizsgálatokon átestek, és közülük a kereskedelem által kiválasztottak sorozatgyártását kezdik meg. (NNú 1962.12.12.)
1962. december 16.
– A Salgótarjáni Állami Zeneiskola tanárai és diákjai hangversennyel emlékeztek meg Kodály Zoltán születésének 80. évfordulójáról, melyen közreműködött a Pedagógus Kórus is. (NNú 1962.12.19.)
1962. december 19.
– Átadták a Nógrád Megyei Tanács mögötti lakótelep vízellátását biztosító két darab 250 m3-es víztároló medencét. (XXIII. 527. 1962.12.28.)
1962. december
– A Salgótarjáni Üveggyárban üzembe helyezték a Belgiumból importált elektromos beégető kemencét, melynek árát terven felüli export üvegáruval kellett kiegyenlíteni. (NNú 1964.01.22.)
– Salgótarjánban a karácsonyi vásár idejére először állítottak fel színes fényreklámot 18 bolt előtt. (NNú 1962.12.05.)
– A Városi Tanács végrehajtó bizottsága megbízta Sándor Elemér elnököt, Hangonyi László elnökhelyettest és Godó Dezső tagot, hogy a Nehézipari Minisztériumban járjanak el a földgáz Salgótarjánba való bevezetése érdekében. A megbízottak tárgyalásai eredménytelenek voltak a minisztériumban, ill. a Kőolajipari Bányászati Igazgatóságnál is. Azt a felvilágosítást kapták, hogy nincs elegendő mennyiségű földgáz, és 20 éven belül nem is valószínű a megoldás. (XXIII. 527. 1963.03.20.)
1962 folyamán
– Megkezdődött a Brezina dombon (Zagyvapálfalva) 24 darab lakás, a Sztahanov úton új szakmunkásképző iskola, és Salgóbányán élelmiszer-, hús- és zöldségboltot magába foglaló üzletház építése. Elkezdődött Guth István, Molnár Lajos és Hajós Ferenc tervei alapján a strand kialakítása a Tatárárokban. A Városi Tanács Művelődési Osztálya javaslata alapján a felvonulási épületeket úgy építették, hogy azok alkalmasak legyenek később úttörőtábor elhelyezésére. (XXIII. 526. 1963.07.05.)
– Jelentős problémát okozott a Városi Tanácsnak a művelődési ház, a sajtószékház, a Pécskő úti építkezések, és az Úttörőház mögötti terület építkezéseinek előkészítésében a szanálások megoldása, mivel kevés kétszobás lakás épült a városban. (XXIII. 527. 1962.08.08.)
– A Városi Tanács az általános városrendezési terv alapján kijelölte a családi ház építésére szolgáló területeket: Baglyasalja, Petőfi utca déli oldala a községi sportpályáig, József-telep, Károly akna, Öreg József-telep, Ferenc-telep, Kuhártó, Művész-telep, Eperjes-telep, Luby-telep, Néphadsereg és Micsurin utca. Mindegyik helyen a legnagyobb problémát a közművesítés hiánya okozta, melynek megoldása összességében megközelítette a 40 millió forintot. (XXIII. 527. 1962.04.18.)
– A Kilczer-ház melletti Úttörőház kiváltására a KISZ Központi Bizottsága támogatásával a város megvásárolta a dr. Mezei-féle épületet, melyhez hozzácsatolta a volt Kioszk és a lőtér területét. Salgóbányán pedig döntően a lakosság és a KISZ-fiatalok társadalmi munkájával elkészült az úttörőház. (XXIII. 527. 1963.03.20.)
– A Vásártér lakóépületekkel való beépítése befejeződött, és a parkosítás mellett az épületek közötti terület rendezése indult meg, ill. a Rákóczi úti Általános Iskola udvarbővítése. Ugyanakkor vita bontakozott ki a Városi Tanács és a Nógrád Megyei Építőipari Vállalat között. Egyik kérdés a vállalat sódertelepének kitelepítése volt, a másik a felépült házak szénbedobóinak gépkocsival való elérhetősége, a harmadik a meszes gödrök megszüntetése és a hulladékok elszállítása. (XXIII. 527. 1962.07.11.)
– Salgótarján két kis szállodával rendelkezett, 16 szobával és 38 hellyel, ehhez még 40-45 fizetővendég, ill. a salgói menedékház 32 férőhelye jött. Ezért a Salgótarjáni Idegenforgalmi Hivatal a kőbánya termelésének megszüntetése után Eresztvényben 2 millió forint beruházás-sal épületeket alakított át, utakat épített, felszereléseket vásárolt és 100 személyes szállást alakított ki. (XXIII. 527. 1963.05.02., Nógrád 1964.06.16.)
– A város lakossága és vállalatai 942 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Ebben részt vett 7060 fő, a lakosság 32%-a. Az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke 25 forint 60 fillér. Új vonás volt, hogy a szocialista brigádok önkéntes felajánlásokat tettek a város építési feladatainak meggyorsítására. (XXIII. 527. 1963.04.17.)
– A város területén 171 magánkisiparos működött, ebből vándoriparos 4. Legtöbb a cipész 14, női-férfi fodrász 13, női szabó 10, férfiszabó 7, lakatos 7, asztalos 7. De volt 1-1 cserépkályha-készítő, kádár, köteles, szíjgyártó is. (XXIII. 527. 1962.04.05.)
– Megjelent a „Salgótarjáni iparmedence” című könyv Gajzágó Aladár szerkesztésében. (XXIII. 527. 1962.09.19.)
– A posta Salgótarjánban 7800 rendes, 867 vezetékes rádió és 1314 televízió előfizetőt tartott nyilván. Problémaként jelentkezett – elsősorban a vásártéri épületeknél – a tv-antennák felszerelése, mivel a sérült tetők beáztak, ill. a sűrűség miatt a vétel is romlott. A Városi Tanács központi antennák létesítését vette tervbe, de ilyet csak Tatabányán alkalmaztak, melyet a bánya szerelt föl. Helyben egy vállalat sem vállalta ezek felszerelését. (XXIII. 527. 1962.07.11., 10.18.)
– A város területén a postának 17 levél- és pénz-, valamint 4 külterületi kézbesítője (Salgó, Somlyó, Pintértelep, Inászó, Károly akna) volt. Két gépkocsis csomagkézbesítő, ill. három hírlapkézbesítő teljesített szolgálatot. (XXIII. 527. 1962.10.18.)
– A távbeszélő-előfizetők száma, a zagyvapálfalvai és baglyasaljai előfizetők bekapcsolása után, 940 volt a városban, a maradék 60 vonalra biztonsági okokból nem kapcsoltak előfizetőket. (XXIII. 527. 1962.10.18.)
– Salgótarjánban 60 vendéglátóipari egység működött, köztük 24 italbolt, 9 cukrászda, 14 büfé, 2 étterem és 4 kisvendéglő. (NNú 1962.12.05.)
– Egyesült a Salgótarjáni és a Sóshartyáni Földműves Szövetkezet Salgótarján és Vidéke Körzeti Földműves Szövetkezet néven. (Nógrád 1964.03.17.)