1963

1963. január 1.
– A Salgótarjáni Ingatlankezelő Vállalat átvette a bányától a lakótelepeket: Újakna (5 épület, 16 lakás, 32 lakó), Csizmadia-telep (66, 208, 626), Salgóbánya-telep (35, 75, 727), Öreg Józsefi (4, 17, 51), Zagyvai rakodó (15, 58, 169), József-telep (18, 75, 189), Károly akna (15, 61, 188), Baglyasalja (1, 28, 89). Az épületek 8,3%-a fabarakk, 13%-a salakos vályog, 5,2%-a egyéb anyagból készült. A lakások közül 79,1% 1 szobás, 18,5% 2 szobás, 2,4% 3 szobás és az 1 szobára eső laksűrűség 2,5 fő volt. A felújítandó lakások száma Csizmadia-telepen 125, Salgóbánya-telepen 33, a Bajcsy-Zsilinszky úton 305, Zagyvapálfalván 54 volt. (XXIII. 526. 1963.05.27., 1964.05.30.)
– A Bányatröszt a Bartók Béla úti napközi otthonos óvoda épületét átadta a városnak, de erről a Városi Tanács Művelődési Osztálya csak akkor szerzett tudomást, amikor a fűtők a bérükért jelentkeztek. (XXIII. 527. 1963.03.20.)
1963. január 4.
– Az MSZMP Nógrád Megyei Bizottság végrehajtó bizottsága az országos szervek képviselőivel való tárgyalás után megvitatta Salgótarján távhő ellátási rendszerének kiépítési lehetőségeit, és egyértelműen amellett foglalt állást, hogy át kell terveztetni a szálloda és a művelődési központ fűtési hálózatát távfűtésre. (XXXV. 51. 3/166.)
1963. január 9.
– A Városi Tanács végrehajtó bizottsága megszavazta a póthitelt „A fejlődő Salgótarján” című képekkel illusztrált kiadvány 4000 darabos megjelentetésére, mely az 1958-1961 közötti fejlődést volt hivatott bemutatni. (XXIII. 527. 1963.01.09.)
1963. január 11.
– Elkezdték vetíteni a salgótarjáni mozikban „A virágzó Palócföldön” című kisfilmet, amely Nógrád megye négyéves fejlődését jelenítette meg. A forgatókönyvet Barna Tibor és Csizmadia Géza újságírók írták, elkészítését a Budapest Filmstúdió vállalta. (NNú 1963.01.12.)
– Megnyílt a város négyéves fejlődését bemutató kiállítás a Városi Tanács Műszaki Osztálya szervezésében. (XXIII. 527. 1963.01.23.)
1963. január 19.
– A Salgótarjáni Üveggyár Művelődési Házában rendezték meg a „Ki mit tud?” megyei fordulóját, melynek legjobb szereplői a televíziós műsorban is helyet kaptak. (NNú 1963.01.23.)
1963. január 26.
– A Salgótarjáni Természetbarát Szövetség az Acélárugyári Művelődési Házban tartott díszközgyűlés keretében emlékezett meg az első salgótarjáni természetbarát egyesület megalakulásának 40., és a szövetség fennállásának 5. évfordulójáról. (NNú 1963.01.26.) 1963. február 2-3.
– Salgótarjánban először rendezték meg az országos asztalitenisz vidékbajnokságot 19 megye 204 (112 férfi, 92 nő) versenyzőjének részvételével. (NNú 1963.02.02.)
1963. február 9-10.
– Az Acélárugyári Művelődési Ház galambtenyésztő szakköre kiállítást rendezett tagjainak galambjaiból. (NNú 1963.02.13.)
1963. február 13.
– Az országgyűlési választások előtt Brutyó János a Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkára, Salgótarján képviselőjelöltje tartott választási nagygyűlést az Acélárugyári Művelődési Házban. (NNú 1963.02.16.)
1963. február 14.
– Az első szervezett külföldi csoportos turistalátogatáson Salgótarjánban 24 szovjet (kirovi és szverdlovszki testnevelők, sportolók) turista vett részt, akik programja az Acélárugyár meglátogatása és városnézés volt. (NNú 1963.02.16.)
– Az Acélárugyári Művelődési Házban dr. Buga László, a rádió egészségügyi tanácsadója tartott előadást „Miért káros az alkohol, a nikotin, a koffein az emberi szervezetre?” címmel. Utána levetítették a „Ma utoljára” című filmet. (NNú 1963.02.13.)
1963. február 16.
– A Madách Imre Gimnázium a Városi Művelődési Házban jelvényavató ünnepséget tartott. A Czinke Ferenc festőművész által tervezett jelvény kék és sárga alapszínű, benne könyv és kalapács, ill. M és G betű. (NNú 1963.02.20.)
1963. február 24.
– Az országgyűlési képviselő és tanácstagi választásokon Salgótarjánban 12 óra 30 perckor befejeződött a szavazás. 101 tanácstag személyéről döntött 22132 választásra jogosult. (XXIII. 526. 1963.03.04.)
1963. február 27.
– Múzeumbarátok Köre alakult Salgótarjánban az Szakszervezetek Megyei Tanácsa tanácstermében, melynek célját a múzeum tárgyi és emlékanyagának gyarapításában határozták meg. (NNú 1963.03.02.)
1963. február
– A szanálások során lebontották a Pécskő úti cigányklub épületét. Az elhelyezésére vonatkozó alternatívák körüli döntés elhúzódott, amely a klub feloszlását jelentette. (XXIII. 527. 1963.11.13.)
1963. március 4.
– A tanácsválasztások után Városi Tanács végrehajtó bizottsága elnökéül Sándor Elemért, első elnökhelyetteséül Hangonyi Lászlót, második elnökhelyetteséül Krajnák Tibort, titkárául Berkes Józsefet választották. (XXIII. 527. 1963.03.04.)
1963. március 10.
– Salgótarjánban megalakult a Magyar Autóklub megyei csoportja közel 100 taggal. (NNú 1963.03.13.)
1963. március 16.
– A Salgótarjáni Üveggyár Művelődési Házában az üveggyári színjátszó-együttes megalakulásának 50. évfordulójára emlékeztek. Ennek keretében bemutatták Sólyom László „Válóper másodfokon” című három felvonásos drámáját. (NNú 1963.03.20.)
1963. március 20.
– A Nógrád Megyei Állami Építőipari Vállalat a Vásártéren lévő székházát 1,5 millió forintért a Nógrád Megyei Tanácsnak átadta, melyben 16 lakás kialakítását tervezték egészségügyi dolgozóknak. A vállalatnak azonban új székházra és munkásszállásra volt szüksége. A kettő együtt a 405 személyes, 5 emeletes típus munkásszálló megépítésével lett volna megoldható, amely azonban nem fért el a Nógrád Megyei Tanács épülete mögött már felépült munkásszálló mellett. A Városi Tanács végrehajtó bizottsága, egyeztetések után, az új épület helyét a volt városi strand területén jelölte ki. (XXIII. 527. 1963.03.20.)
1963. március
– Az Acélárugyári Művelődési Ház és az üveggyári színjátszók egy-egy előadásuk bevételét ajánlották föl az árvízkárosultaknak. (NNú 1963.03.20.)
– Az OTP Nógrád Megyei Fiókja társasház-építkezést szervezett Zagyvapálfalván, a Bányagépgyár és a Bányakaszinó közötti területen megvásárolható állami telkeken. A négy darab egyemeletes házban két szoba összkomfortos lakásokat terveztek, lakásonként kb. 120 ezer forintos áron. (NNú 1963.03.02.)
1963. április 22.
– Elkezdték árusítani Salgótarjánban is literes üvegbe a palackozott tejet. (NNú 1963.04.24.)
1963. május 2.
– A Városi Tanács végrehajtó bizottsága utasította az irányítása alá tartozó vállalatokat, hogy a megüresedő állásokat csak a munkaügyi előadó közvetítésével tölthetik be, valamint vidéki munkaerőt csak akkor alkalmazhatnak, amennyiben a város területéről nem lehetséges. „Megállapítja a Végrehajtó Bizottság, hogy a város területén lévő elhelyezkedésre váró nők száma igen jelentős. Elhelyezkedésük politikai, erkölcsi és szociális okok miatt szinte mindennapos gondoskodást követel.” Ezért kérte a végrehajtó bizottság, hogy a városban lévő vállalatok, üzemek, hivatalok vegyék vizsgálat alá, milyen új profilok kialakításával, vagy más módszerekkel lehetne elősegíteni a nők munkába állását. Hasonló kéréssel fordult a Nógrád Megyei Tanácshoz, a Könnyűipari Minisztériumhoz és az Országos Tervhivatalhoz is. (XXIII. 527. 1963.05.02. )
– A Városi Tanács végrehajtó bizottsága döntött a város újonnan épült területein kialakult utcák elnevezéséről (főként a Nógrád Megyei Tanács mögötti részen, Baglyasalján, Eperjes telepen). (XXIII. 527. 1963.05.02. )
– A Városi Tanács végrehajtó bizottsága tárgyalta a város idegenforgalmának helyzetét, mely során felmerült ötletként, hogy a somosi kőbánya használaton kívüli kisvasútját úttörővasúttá alakítsák át. A vasút hossza Somoskőújfaluból Salgóbánya-telepig 7200 méter, Eresztvényig 4000 méter volt. Ugyancsak javaslatként elhangzott, hogy a Kálvária fölötti barlang körül eszpresszót alakítsanak ki, ahonnan kb. 400 méter hosszan sétautat lehetne kiépíteni az Öreg-Józsefi felé. Tárgyaltak a megrongálódott Salgó-vár helyreállításáról is. Mivel az eredeti állapot sem dokumentumok alapján, sem műemlékvédelmi szempontból nem állítható vissza, a vár tetején környezetbe illő kilátó építése, ill. egyéb részeken a falak kb. 90 centiméter magasságban történő felépítéséről döntöttek az életveszély elhárítása miatt. (XXIII. 527. 1963.05.02.)
1963. május 3.
– Az Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a Hazafias Népfront szervezésében a Salgótarjáni Üveggyárban békenagygyűlést tartottak különböző nemzetek szakszervezeti küldöttségének tagjai részvételével. Beszédet Mihályfi Ernő országgyűlési képviselő mondott. (NNú 1963.05.04.)
1963. május 17.
– A Városi Tanács végrehajtó bizottsága a Salgótarjáni Ingatlankezelő Vállalat kezelésébe adta a Rákóczi út és a Csizmadia út sarkán fekvő ún. pásztorlakást, melyet Salgótarján nagyközség 1891-ben építtetett. (1900-ban a volt úrbéres közösség használatába adta a községi képviselő-testület 196/1900. számú határozattal, és a legutóbbi időkig a Salgótarjáni Legeltetési Bizottság kezelésében volt, mely tatarozását azonban nem vállalta. Véleményük szerint az a város feladata. A Városi Tanács Igazgatási Osztálya 1963. január 29-én határozattal a Salgótarjáni Ingatlankezelő Vállalatnak adta át az épületet, azonban az eredeti döntést a képviselő-testület hozta, ezért volt szükséges a végrehajtó bizottság határozatára.) (XXIII. 527. 1963.05.17.)
1963. május 24.
– Az Acélárugyári Művelődési Házban Karsai Elek történész tartott előadást „A budai Sándor palotában történt” címmel, majd dedikálta az azonos címmel nemrég megjelent könyvét. Utána levetítették a „Halálkanyar” című magyar filmet. (NNú 1963.05.22.)
1963. május 31.
– Brutyó János a Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkára, a megye országgyűlési képviselője, végiglátogatta a salgótarjáni építkezéseket, és délután az építőipari vállalat aktivistáinak megbeszélésén vett részt. (NNú 1963.06.01.)
– A Városi Tanács végrehajtó bizottsága megbízta Sándor Elemér elnököt, hogy járjon el a vízműnél a volt bányai fürdő kisebb bővítése érdekében, amely során alkalmassá válna reumás betegek kezelésére. Szükséges volna a fürdő és a bányai garázsok közötti részt üvegtetővel fedni, emellett egy orvosi vizsgálót kialakítani, melyek kb. 100 ezer forintba kerülnének. (XXIII. 527. 1963.05.31.)
1963. május
– A Nógrád Megyei Tanács épülete mögötti lakótelepen forgatták Tardos Tibor „Tücsök” című elbeszélése alapján készült film számos jelenetét, melyben Psota Irén, Szirtes Ádám, Sinkovics Imre, Sallai Tibor és Deák B. Ferenc is szerepelt. (NNú 1963.05.01.)
– A Nógrád Megyei Építőipari Vállalat salgótarjáni építkezésein kettős műszakot vezettek be, hogy behozzák a hideg tél, és az első félévi munkáshiány okozta lemaradást. Érintette ez a kórház, a Pécskő utca és a zagyvapálfalvai lakóház építését. (NNú 1963.05.25.)
– A Városi Tanács végrehajtó bizottsága felkérte Sándor Elemér elnököt és Jedlicska Gyulát az MSZMP Városi Bizottsága első titkárát, hogy a regionális vízmű továbbépítése érdekében „az illetékes szerveknél járjanak el a szükséges eternit nyomóvezetékhez szükséges anyag biztosítása végett.” (XXIII. 527. 1963.05.17.)
1963. május-július
– A városi cigányzenészeknek tartott továbbképző tanfolyamot a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és az Országos Szórakoztató Központ támogatásával a Nógrád Megyei Népművelési Tanácsadó, mely keretében heti egy alkalommal előadásokat hallgattak egészségügyi, művészeti kérdésekről, a cigányság eredetéről. Szakmai továbbképzésüket Rácz Kiss János, az Állami Népi Együttes koncertkarmestere vezette. (NNú 1963.06.26.)
1963. június 1.
– Mindkét salgótarjáni üveggyár az Építésügyi Minisztérium (ÉM.) Üvegipari Országos Vállalat gyáregysége lett. (Molnár 1974.)
– A kollégiumkertben megalakulásának 15. évfordulójára készült ajándékműsorral vendégszerepelt a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese. (NNú 1963.06.01.)
1963. június 2.
– Megnyílt a Városi Művelődési Házban a Nógrád megyei képzőművészek tavaszi tárlata, melyen első ízben „öntevékeny tehetségek munkáiból is” állítottak ki. (NNú 1963.06.01.)
1963. június 28.
– Az általános iskolásokból, középiskolásokból, szakmunkásképzős és üzemi fiatalokból, valamint a Salgótarjáni Állami Zeneiskola fiatal tanáraiból álló 35 tagú KISZ salgótarjáni szimfonikus zenekara kéthetes vendégszereplésre az NDK-ba, Helbrába utazott. (NNú 1963.06.29.)
1963. június
– Az Országos Természetvédelmi Hivatal a természetvédelemre vonatkozó rendelkezések alapján természetvédelmi területté nyilvánította Salgó-vár és a Boszorkánykő környékén kb. 200 holdnyi területet. (NNú 1963.07.10.)
– Az Acélárugyárban gyárrendezési programot kezdtek, melynek keretében szabályozták a közlekedési utakat, különböző színűre festették a gyáregységek épületeit, a belső falfelületeket. A költségeket a társadalmi munka mellett 2,5 millió forintra tervezték. (NNú 1963.06.22.)
1963. július 1.
– Megkezdődött az Ipoly-menti Regionális Vízmű első ütemének kivitelezése a főnyomómű vezetékének és a karancsaljai átemelő telep 2500 m3-es medencéjének építésével. (NNú 1963.05.29.)
1963. július 7.
– Az Acélárugyár Technika Házában megnyitották a műszaki klubot, mely kb. 50-60 személy befogadására alkalmas, és műszaki könyvtár tartozott hozzá. (NNú 1963.07.13.)
1963. július 15.
– Megtörtént Eresztvény és környéke közigazgatási határbejárása, mely során jegyzőkönyvben rögzítették, hogy a résztvevők egyet értenek a terület Salgótarjánhoz csatolásával. (XXIII. 527. 1963.09.18.)
1963. július 16.
– Nemzetközi labdarúgó mérkőzésen Salgótarjáni Üveggyár – Nagelberg SC 2:1. Az osztrák küldöttség a Szakszervezetek Országos Tanácsa meghívására érkezett Magyarországra. A Nagelberg SC csapatában az ottani üveggyárban dolgozók is játszottak. (NNú 1963.07.17.)
1963. július 19-20.
– Kézilabda tornát rendeztek az SBTC pályán az SBTC, a Komlói Bányász, a Tatabányai Bányász, a Pécsi Bányász, a Pécsi Urán, a Nagybátonyi Bányász, az Oroszlányi Bányász férfi, a Komlói, Pécsi és Tatabányai Bányász női csapatai részvételével az Országos Bányász Kupáért. (NNú 1963.07.13.)
1963. július 31.
– Megegyezés jött létre a Salgótarjáni és a Baglyasaljai Legeltetési Bizottság felszámolásáról, mivel nem rendelkeztek apaállattal, az állatállomány csökkenése miatt pedig a legelők minősége romlott. A Városi Tanács végrehajtó bizottsága ezt jóváhagyta, és a legelőterületeket átadta a Zagyvapálfalvai Kossuth, és a Zagyvarónai Új Élet Tsz-nek, valamint a kórház célgazdaságának. (XXIII. 527. 1963.08.10.)
1963. július
– Az SBTC kiesett a labdarúgó NB I-ből, az NB II-be viszont feljutott a Baglyasaljai Bányász. (NNú 1963.07.03.,07.10.)
– A Nógrád Megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói felajánlásokat tettek a tél okozta lemaradások pótlására, a minőségi munkára, és az átadási határidők csökkentésére. A kenyérgyárnál 12 nap, a Pécskő utcai 164 lakásos épületnél 11 nap, a kórháznál 10 nap, a szállodánál 9 nap megtakarítást ajánlottak fel. (NNú 1963.07.24.)
– Az Acélárugyári Művelődési Házban bélyeggyűjtő szakkör alakult. (NNú 1963.07.24.) 1963. július-augusztus
– 800 ezer forint értékű felújítást végeztek a Sztahanov úti Általános Iskolában. Fürdőt, teljes neoncsöves világítást és új tetőborítást kapott az iskola. (NNú 1963.07.24.)
1963. augusztus 1.
– Átadták Salgótarjánban az új MÁVAUT indító és végállomást. (NNú 1963.07.13.)
1963. augusztus 5.
– A salgótarjáni utakon általános közlekedésrendészeti ellenőrzést tartottak, melyen első alkalommal próbálták ki az új szondákat, tekintettel a gyakori ittas gépjárművezetőkre. (NNú 1963.08.07.)
1963. augusztus 10.
– A Városi Tanács végrehajtó bizottsága az addig városi kezelésben lévő gyümölcsöst átadta a Zagyvarónai Új Élet Tsz-nek. (XXIII. 526. 1963.10.15.)
1963. augusztus 10-25.
– A Nógrád Megyei Tanács Művelődési Osztálya szervezésében művésztelep működött a Salgótarjáni Úttörőházban 10 művész részvételével. (NNú 1963.08.07.)
1963. augusztus 14.
– Az MSZMP Városi Bizottság végrehajtó bizottsága megtárgyalta „A városi és üzemi rekonstrukciókkal együtt járó szubjektív feltételek megteremtésé”-ről készült beszámolót, mely alapján megállapította, hogy Salgótarjánban kevés a magasan képzett szakember. Javasolta, hogy a pártszervek nagyobb súllyal foglalkozzanak ezzel a kérdéssel, használják ki az ösztöndíj és beiskolázási lehetőségeket. Elsősorban azonban tervet kell kidolgozni, mely a lakásépítés területén veszi számba az ilyen irányú igényeket. (XXXV. 61. 3/166.)
1963. augusztus 16.
– Az Acélárugyári Művelődési Házban Király József pszichológus tartott előadást „Lehet-e gondolatot olvasni?” címmel. Közreműködött Danielli gondolatolvasó. (NNú 1963.08.10.)
1963. augusztus 21.
– A Városi Tanács végrehajtó bizottsága társasházak építésére jelölte ki az Öreg József plató területét. Döntöttek arról is, hogy a zeneiskolát új épületbe kell elhelyezni, így elvetették azt, hogy a Városi Művelődési Ház épületét alakítsák át erre a célra, ha felépül az új művelődési központ. Bizottságot jelöltek ki, amelynek feladata volt tárgyalni Brutyó János országgyűlési képviselővel és a Művelődési Minisztérium illetékeseivel az új épület anyagi fedezetének biztosításáról. (A Művelődési Minisztériumban közölték, hogy nem tudják támogatni az építkezést csak építési tervekkel, a többit a városnak kell fedezni. Ezért új lehetőségként az Arany János úti építendő általános iskola ilyen irányú bővítése merült föl.) (XXIII. 527. 1963.08.21., 12.11.)
1963. július-augusztus
– 800 ezer forint értékű felújítást végeztek a Sztahanov úti Általános Iskolában. Fürdőt, teljes neoncsöves világítást és új tetőborítást kapott az iskola. (NNú 1963.07.24.)
1963. szeptember 1.
– A Városi Művelődési Házat a Nógrád Megyei Népművelési Tanácsadó irányítása alá helyezték, hogy a felépülő művelődési központ magas színvonalú módszertani és gyakorlati működését előkészítsék. (XXIII. 526. 1963.09.19.)
– A Madách Gimnáziumban a politechnikai oktatás keretében népművelési képzést indítottak a népművelő káderhiány enyhítésére. (NNú 1963.06.15.)
1963. szeptember 6-8.
– Salgótarjánban szerepelt a guineai művészekből álló 50 tagú Africana ének- és táncegyüttes. (NNú 1963.09.04.)
1963. szeptember 10-15.
– A Pécskő utcai és a „belgiumi” bontásoknál a helyi munkaerő kiegészítésére a pétervásárai légóparancsnokság naponta 100 főt biztosított. (XXIII. 527. 1963.09.04.)
1963. szeptember 19.
– A Városi Tanács 7/1963. számú határozatában a társadalmi tevékenység elismeréséről és a díszpolgári cím adományozásáról döntött. E szerint elismerő oklevél 30 óra, bronz emlékérem 50 óra, ezüst emlékérem 70 óra, arany emlékérem 100 óra társadalmi munka után jár, melyeket évente május 1-jén adnak át. Huzamos időn át kimagasló társadalmi tevékenységet folytató és különös tiszteletet, és megbecsülést kiérdemelt személyt díszpolgári kitüntetésben lehet részesíteni, melyet először 1965. áprilisi 4-én adnak át. (XXIII. 526. 1963.09.19.)
1963. szeptember 21.
– Az Acélárugyári Művelődési Házban a szocialista brigádok tiszteletére hangversenyt adott a Munka Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett Vasas Központi Művészegyüttes Szimfonikus Zenekara, Kenessey Jenő vezényletével és Kocsis Albert Liszt-díjas hegedűművész közreműködésével. (NNú 1963. 09.18.)
1963. szeptember 23.
– Megkezdte próbaüzemét a Budapesti Írószerkészítő Ktsz 2 sz. salgótarjáni töltőtollgyártó üzeme a volt textil nagykereskedelmi raktár épületében 10 fővel (év végére 112 fő), mely elsősorban a női foglalkoztatási gondokat csökkentette. (NNú 1963.09.28., Nógrád 1964.04.15.)
1963. szeptember 28.
– Átadták a Megyei Kórház gyermekosztályát Salgótarjánban, melyet a volt laktanya épületéből alakították ki. Jelen volt dr. Simonovics István az egészségügyi miniszter első helyettese. (NNú 1963.09.28.)
1963. szeptember 30.
– Elkezdődött a vállalati igazgatók, műszaki és közgazdasági dolgozók „szabadegyeteme” a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat szervezésében, melyet kilenc előadásra terveztek. (NNú 1963.10.02.)
1963. szeptember
– A Madách Gimnáziumban 15 taggal megalakították a Megyetörténeti Szakkört. (Nógrád 1964.03.08.)
1963. október 1.
– A Városi Tanács végrehajtó bizottsága a városi kertészetben beszüntette a zöldségtermesztést, és megkezdte a díszfaiskola kialakításának előkészítését. (XXIII. 527. 1963.10.16.)
1963. október 2.
– A Városi Tanács végrehajtó bizottsága utasította a parkfenntartó részleget, hogy egyeztessen a parkok kialakítása előtt az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalattal (ÉMÁSZ), a Postával, a Nógrád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalattal és az Ingatlankezelő Vállalattal annak érdekében, hogy a vezetékek lefektetése ne tegye tönkre a parkokat, valamint gondoskodjanak a város fásításáról, a keskeny útszéli sávok sövénnyel való betelepítéséről. Az Építési Osztályt pedig arra utasította, hogy a várost körülvevő erdős területeken (Dolinka, Kálvária, Kercseglapos stb.) sétányok, kirándulásra alkalmas pihenőhelyek kialakítását, ill. ezek rendezési terveinek elkészítését végezze el. (XXIII. 527. 1963.10.02.)
1963. október 10.
– Salgótarjánba látogatott Haracska István nehézipari miniszterhelyettes és Garamvölgyi János, a Bányászati Műszaki Főosztály vezetője. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt vezetőivel a nógrádi szénmedence 20 éves távlati fejlesztéséről tárgyaltak, mely során azt a változatot fogadták el, hogy a foglalkoztatottságot biztosítják, és a gépesítés ütemét gyorsítják. Új bányák nyitásáról további egyeztetésekben állapodtak meg. (NNú 1963. X. 12.)
1963. október 11.
– Az Acélárugyári Művelődési Házban Básti Lajos Kossuth-díjas színművész „Mire gondolsz, Ádám?” című önálló előadóestje volt. (NNú 1963.10.05.)
1963. október 16.
– A Városi Tanács végrehajtó bizottsága utasította az Építési Osztályt, hogy Zagyvapálfalva – Brezina rendezési tervében feltétlen biztosítson helyet 100 személyes szociális otthon megépítésére, melyben legyenek figyelemmel idős, nyugdíjas házaspárok elhelyezésére külön szobákban. (XXIII. 527. 1963.11.13.)
1963. október 17.
– A ZIM salgótarjáni gyárában elkészült az első 50 darab gáztűzhely. Az igények szerint még 1963-ban 3300 darabot kellett gyártani. (NNú 1963.10.19.)
– A Városi Művelődési Házban Waigand Mária, az Országos Műemléki Felügyelőség munkatársa tartott előadást „Nógrád megye népi műemlékei” címmel a Múzeumi Hónap rendezvényeként. (NNú 1963.09.28.)
1963. október 21.
– Zagyvapálfalván átadták az első 24 lakásos lakóépületet, mely középnagyságú salakblokkos elemekből épült. Az összkomfortos lakások beépített konyhával, tűzhellyel rendelkeztek, a szobák egy részét beépített cserépkályhával, más részét Kalor kályhával fűtötték. (NNú 1963.10.26.)
1963. október 21-22.
– Kétnapos elméleti tanácskozást rendezett Salgótarjánban az MSZMP Nógrád Megyei Bizottsága. Előadást tartott Molnár Endre az MSZMP Központi Bizottsága Agitációs és Propaganda Osztálya helyettes vezetője „A gazdasági építő munka elvi kérdései a szocializ-mus teljes felépítése időszakában”, és Wirth Ádám a Társadalmi Szemle rovatvezetője „A szo-cialista nemzeti egység kialakítása és az osztályharc” címmel. A korreferátumokat az MSZMP Nógrád Megyei Bizottság munkatársai tartották. (NNú 1963.10.19.)
1963. október 23.
– Inászón emléktáblával jelölték meg a nógrádi szénbányászat megindulásának helyét a Múzeumi Hónap keretében. Avató beszédet Sült Tibor, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt főmérnöke mondott. (NNú 1963.09.28.)
1963. október
– Megkezdték az eresztvényi turistaszállás felújítását a növekvő igények miatt (1963-ban 6197 vendég 18812 éjszakát töltött itt). Korszerűsítették a Napsugár falatozót, a Somoskői Bazaltbánya volt fűtőházának átalakításával új bekötőutat és autóbuszmegállót építettek. A turistaszálló mellett lakó hét családot kiköltöztették a rendezés érdekében. A felújítás befejezését 1964 áprilisára tervezték. (XXIII. 527. 1963.05.02., XXIII. 530. 2318/1966., Nógrád 1964.03.13.)
1963. november 2.
– A Városi Művelődési Házban diákklub nyílt a város középiskolásai részére József Attila Ifjúsági Klub néven, mely a szórakozás mellett az önművelésre is lehetőséget kívánt teremteni. 300 tagját az iskolavezetőségek javaslata alapján vették föl, figyelembe véve tanulmányi eredményeiket. Négy szakosztály alakult: filmtörténet-filmesztétikai, irodalmi, képzőművészeti, zenei. Havi egy alkalommal táncos összejövetelt terveztek. (NNú 1963.11. 2., 11.13.)
1963. november 5.
– A Városi Tanács Művelődési Osztálya kezdeményezésére, a kulturális kapcsolatok erősítése céljából, az Írószövetség Baranya megyei csoportjának három tagja, Pákolitz István József Attila-díjas költő, Sík Mihály költő és Borsos József író érkezett Salgótarjánba. Programjuk felolvasó esten túl a megyei művészekkel való találkozásra és üzemlátogatásokra is kiterjedt. (NNú 1963.11.02.)
1963. november 6.
– A Salgótarjáni Munkásmozgalmi Múzeumban megnyitották a „Salgótarján története” és „A nógrádi szénmedence munkásmozgalmának története” című állandó kiállításokat a Múzeumi Hónap keretében. (NNú 1963.11.09.)
– A Magyar Vasötvözetgyár fennállásának 25. évfordulóját ünnepelték meg a gyár művelődési házában. (NNú 1963.11.09.)
1963. november 16-17.
– Salgótarjánban rendezték meg az észak-területi vívó csapatbajnokságot 8 csapat részvételével. A legjobb eredményt az SKSE csapata férfi tőrben érte el, második lett. (NNú 1963.11.20.)
1963. november 20.
– Megkezdték a Vöröshadsereg úton épülő új lakótelep alapozási munkáit, ahol két négy-emeletes ház épült középnagyságú salakblokk elemekből. (NNú 1963.12.11.)
1963. november 26.
– A Nógrádi Népújság ankétot szervezett Salgótarján átépítéséről, melyen a Beruházási Bank, a Nógrád Megyei Tanács Tervosztálya, a Középület-tervező Intézet, a Lakóépület-tervező Intézet, a Nógrád Megyei Állami Építőipari Vállalat, a Városi Tanács, az Építésügyi Minisztérium és több salgótarjáni vállalat beruházási osztályának képviselője vett részt. Áttekintették az építkezések helyzetét, és javaslatok hangzottak el az építkezések gyorsításának szervezési és műszaki fejlesztési lehetőségeire. (NNú 1963.11.30.)
1963. november 29.
– Az Acélárugyári Művelődési Házban Vitray Tamás tv-riporter tartott előadást „Huszonegyedik óra a tokiói olimpia előtt” címmel. (NNú 1963.11.23.)
1963. november
– A Fővárosi Orvosi Készülékeket Gyártó Ktsz (FOKGYEM) megindította vízválasztói üzemében a termelést 30 dolgozóval. Repülőgép-modellekhez motorokat készítettek. (NNú 1963.11.16.)
– Megjelent a Nógrád Ifjúsága című lap első száma, mely a KISZ Nógrád Megyei Bizottság havonta megjelenő híradója volt. (NNú 1963.11.06.)
– Salgótarjánban 29 fős városi sporttanács alakult, melynek feladata a városi sportklubok tevékenységének irányítása és ellenőrzése, valamint a tömegsport szervezése volt. (XXIII. 527. 1967.11.27.)
1963. december 9.
– A Salgótarjáni Munkásmozgalmi Múzeumban megalakult a Legújabbkori Történelmi Munkásmozgalmi Bizottság, mely 1848-tól gyűjtötte össze és dolgozta föl a megye munkásmozgalmának történetét. Az országban ez volt az első ilyen munkabizottság. (NNú 1963.12.11.)
1963. december 31.
– A Városi Tanács végrehajtó bizottsága megszüntette a város területén kiépített hangos híradó rendszert, mivel a lakosság tényleges tájékoztatási lehetősége új városrészek épülésével ezen keresztül megszűnt, a hálózat elhasználódott, bővítése gazdaságtalan, valamint az üzemekben külön-külön kialakítottak hangos híradókat. A lakosság tájékoztatására azonban továbbra is fennmaradt a salgóbányai, a baglyasaljai és a Somlyóbánya-telepi hálózat. (XXIII. 527. 1963.09.18.,11.27.)
1963 folyamán
– Megindult a Lakáskarbantartó Ktsz kivitelezésében 40 családi ház építése Idegérben. (Nógrád 1964.07.26.)
– A Városi Tanács végrehajtó bizottsága engedélyezte a Vásártér patak felőli oldalán és a 48-as bérház mögötti területen autógarázsok építését. (XXIII. 527. 1963.09.18.)
– Megszűnt a Salgótarjáni Erőmű Vállalat önállósága, és a Mátravidéki Hőerőmű Vállalat telephelye lett. (SÚA 119. p.)
– Az Országos Közegészségügyi Intézet 1961 után újabb levegő-szennyezettségi méréseket végzett Salgótarjánban, mely során megállapították, hogy az ország legszennyezettebb levegőjű városa. Évente km2-ként 600 tonna por és pernye hull a városra (2. Lábatlan 550 t/év, 3. Ózd 530 t/év). Legnagyobb szennyezés a gyárak kéményéből szálló pernye, és a gyártási folyamatok során keletkező por, ill. a salakbányák. (NNú 1963.10.09.)
– Befejeződött a városban a 110 V-os felszültségről 220 V-ra való átépítés az acélárugyári lakótelep kábelhálózatának kiépítésével. (XXIII. 527. 1963.12.22.)
– A Zagyvapálfalvai Önkéntes Tűzoltóságot megszüntették. (XXIII. 526. 1964.04.24.)